DR. VADAI ÁGNES
DR. VADAI ÁGNES
DR. VADAI ÁGNES honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném megköszönni, hogy napirend előtti felszólalásában egy nagyon fontos kérdésre, a koszovói rendezés kérdésére hívta fel a figyelmet. Bizonyára önök előtt is ismert, hogy a mai nap a dátum a megállapodásra a rendezés ügyében. Ugyanakkor tolmácsolnom kell, hogy sajnálattal vesszük tudomásul azt is, hogy a trojka közvetítésével folyó tárgyalások nem igazán sikeresek, mindazonáltal azt eredményként könyveljük el, hogy a felek megerősítették a békés eszközök használatát. És valóban, ahogy a képviselő úr mondta, ez nem csupán nemzetközi ügy, nemzetközi, európai uniós vagy NATO-s ügy, ez magyar ügynek is tekinthető, hiszen a rendezésben Magyarország mint szomszédos ország és mint olyan ország, amelynek kisebbsége él ebben a térségben, rendkívüli fontos, hogy olyan megoldást találjon, amely egyrészt biztosítja az ott lakók emberi és kisebbségi jogait, másrészt ugyanakkor a probléma megoldásába valamennyi ott lévő államot bevonja.
Mi úgy gondoljuk, hogy Szerbia bevonása a teljes döntéshozatali folyamatba rendkívüli fontos, és az Európai Uniónak egységesnek kell maradnia abban, hogy európai perspektívát nyújt Szerbia számára is. Ma még nem tudjuk, hogy mi lesz a tárgyalások vége, sikertelen tárgyalások esetén többféle forgatókönyv létezik, amelyek mindegyikére fel kell készülnie az Európai Uniónak, és itt még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy az Európai Unió próbája lesz a koszovói rendezésre való reakció.
Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy bármilyen egyoldalú lépés mellett mindenképpen rögzítsék a felek a jogállami elvek érvényesítését, a működő piacgazdaság kiépítésére vonatkozó álláspontjukat, az alapvető emberi jogok és szabadságjogok tiszteletben tartását, a kisebbségi közösségek jogainak tiszteletben tartását, a decentralizáció végrehajtását és a valódi önkormányzatiság érvényesülését.
Ami a Vajdaságot illeti, a magyar kormány minden lehetséges csatornán tolmácsolta aggodalmát a szerb vezetés felé a vajdasági magyarok helyzetét befolyásoló tényezők kapcsán. Legutóbb Göncz Kinga külügyminiszter tárgyalt partnerével október 30-án, illetve Gyurcsány Ferenc miniszterelnök folytatott tárgyalásokat Vojislav Koštunica miniszterelnökkel november 13-án. Törvényi garanciának és rendkívül kiemelkedő szabálynak tartjuk a 2006 decemberében elfogadott új szerb alkotmány 78. cikkelyét, amely garanciákat biztosít arra, hogy nemzeti kisebbségek által lakott területeken ne változtassák meg a lakosság etnikai összetételét. A két ország kormánya 2003 októberében Budapesten egyezményt kötött az egymás országaiban élő kisebbségek jogainak védelméről, és 2005-ben ratifikálta a magyar fél ezt a megállapodást.
Amit a képviselő úr a katonai behívókkal kapcsolatosan említett, természetesen a magyar kormány tájékozódott. A szerb fél az ország egész területére vonatkozóan alkalmazza ezt a katonai adminisztratív eljárást, és e tekintetben én feltétlenül ragaszkodnék ahhoz, amit a vajdasági magyar közösség képviselői mondanak, nevezetesen, hogy a magyar kisebbségek tegyenek eleget a behívónak, és Magyarországon, azt gondolom, nem kell pánikot kelteni e tekintetben. A legjobb, hogyha ebben a kérdésben, ennek a kérdésnek a rendezésében követjük a helyi közösségek vezetőit és szószólóit, és természetesen - egyetértve a képviselő úrral - minden fórumon hangoztatjuk azt, hogy modern európaiság nincsen a kisebbségi jogok garantálása nélkül.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
