BALOG ZOLTÁN
BALOG ZOLTÁN
BALOG ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A Freedom House nemzetközi hírű, emberi jogokat védő, és a demokrácia állapotát vizsgáló szervezet jelentése szerint 2006-tól kezdődően a politikai jogok és a polgári szabadságok tekintetében középtávon hanyatló tendenciák érvényesülnek, nemcsak Oroszországban, hanem Argentína, Azerbajdzsán, Bahrein, Brazília, Burma, Egyiptom, Eritrea, Etiópia, Gambia, Magyarország, Irán, Kenya, Kirgizisztán, Malajzia, Fülöp-szigetek és Zimbabwe esetében is. Bizony, nem a legjobb társaságba sikerült kerülnünk, kedves képviselőtársaim. Mellesleg mi vagyunk az egyetlen európai uniós ország ebben a névsorban.
A jelentés azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy ennek oka elsősorban az, ahogyan a kormány ellenőrzése alatt álló rendőrség 2006 szeptemberében és október 23-án politikai utasításra rátámadt a békés ünneplőkre (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból. - Az elnök csenget.), idős, védtelen, földre tepert embereket agyba-főbe verve, rugdosva sértette meg az emberi jogokat. Az azonosító jel nélkül rekordmennyiségű gumilövedéket kilövő rendőri egységek ürügyül használták néhány tucat provokátor randalírozását, akiknek a számonkérése egyébként a mai napig nem történt meg. Nem történt meg a számonkérése azoknak a rendőröknek és rendőri vezetőknek sem, akik ezekért a cselekményekért felelősek. Hogy is történt volna meg, amikor még ma is érvényes az önök kormányfőjének 2006. október 24-i blogbejegyzése, amely így hangzik, idézem: “Miközben egyszerűen lenyűgözött az a szakszerűség, amellyel a rendőrség tette a dolgát és védett engem, tisztességes adófizető állampolgárt - írja Gyurcsány Ferenc -, az motoszkált a fejemben, hogy nem kéne-e ezt valahogy megköszönni. Természetesen akár fizetésemelésre is gondolok, de talán az lenne még a jobb, ha a munkakörülményeiken javíthatnánk. Amit ők most megtettek értünk, és kimondom: a hazáért, az példamutató. Jó lenne, ha két hét múlva is emlékeznénk erre, és az illetékesek megtennék ezzel kapcsolatban a dolgukat.” Azt gondolom, több mint két hét eltelt, és bizony vannak sokan, akik maradandó egészségkárosodással, félig megvakulva emlékeznek ezekre a mondatokra.
A demokrácia és a jogállamiság szégyene, hogy több mint egy évvel az események után a brutális rendőrtámadás ártatlan áldozatai még mindig nem részesültek anyagi, lelki, jogi kárpótlásban. Ehelyett annyi történt, hogy a kormány és a kormányfő politikai felelősségét kimondó Orbán Viktort, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnökét feljelentették. Reméljük, hogy a tény, miszerint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium jogerősen elvesztette a pert Orbán Viktorral szemben, az első lépés lesz az ártatlan áldozatok kárpótlásához vezető úton.
Tisztelt Ház! Emberi jogaink nem azért vannak, mert az állam, az alkotmány vagy bármely kormány azokat nekünk úri jókedvében juttatja, annyit, amennyit éppen elfogadhatónak talál. Az emberi jogok az emberi méltóságból erednek, és ezért azoknak is járnak, akiket a kormány vagy valamely szerve éppen nem tart szimpatikusnak, legyenek azok magyarok, romák, nekünk nem tetsző szervezetek tagjai, magyar vagy nem magyar zsidók, keresztények, összefoglalva: emberek. Ezért ugyanolyan súllyal esnek latba… (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Ugyanolyan súllyal esnek latba azok az emberi jogok terhére elkövetett támadások, amelyek például az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárását kísérték. Az állampolgári jogok akkori országgyűlési biztosa szóvá tette ezeket a súlyos emberi jogi sérelmeket, és akkori helyettese, a jelenlegi rendészeti miniszter úr megerősítette, hogy fenntartja ezt az állásfoglalást. Ugyanilyen emberijog-sértésnek minősül az, amikor a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársai megjelennek (Zaj. - Az elnök csenget.) egy napilap újságírójánál azt követően, hogy kollégájával Lesencefalun Szilvásy György kancelláriaminiszter nagyszabású építkezésén járt, és még sorolhatnánk ezeket az eseteket. És most itt az a helyzet - hogy a kisebbik kormánypárthoz forduljak -, hogy az SZDSZ pedig lehet, hogy beszél, de ezekért az emberi jogokért mégsem tesz semmit. Nem az SZDSZ az, amely ezekért tesz valamit.
Tisztelt Ház! Ezeket a dolgokat nem lehet megúszni, ami 2006 szeptemberében és októberében történt, az mindaddig az önök szégyene marad, amíg az áldozatok megkövetése, erkölcsi, jogi és anyagi kárpótlása meg nem történik. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)
