DR. PESTI IMRE
DR. PESTI IMRE
DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Pénteken csak egy hajszálon függött egy kétéves budapesti kislány élete. A gyermek fürdetés közben eszméletét vesztette, és a klinikai halál állapotába került. A kerületben nem volt éppen szabad mentőautó, ezért két, egyébként éppen szolgálaton kívüli mentős saját motorral sietett a kislány megsegítésére. A szerencse és a mentősök áldozatkész munkája most segített. De ez már több mint figyelmeztetés azok számára, akik a mentésen is spórolni akarnak. Nem túlzás kijelenteni: a mentőszolgálat is a klinikai halál állapotába került, elsősorban a kormányzati megszorítások és a létszámkorlátozás miatt.
A mentőszolgálat költségvetése 2005-ben még 25,8 milliárd forint volt, 2008-ra ez a pénz 22,9 milliárdra csökkent. A mentőkocsik száma is drámaian lecsökkent: 2005-ben még 1000 fölött volt, ma már csak 750. A mentők már korábban jelezték, hogy szükség van a mentőautók és a mentősök számának növelésére. A kórházi rendszer leépítése miatt sok esetben a korábbinál is nagyobb távolságot kell megtenni a betegekkel, ha sürgős ellátásra szorulnak.
(15.50)
Államtitkár úr, higgye el, nem a mentősök hozzáállásával vagy szaktudásával van a baj, hanem azzal a politikai, gazdasági, erkölcsi környezettel, amit az önök kormánya teremtett: kevesebb mentőautó, nagyobb távolságok, kevesebb mentős, kevesebb pénz, több eset. Mindez együtt okozza azt a drámai helyzetet, ami - meggyőződéssel vallom - a mentők körül kialakult, az életmentésen pedig nem lehet spórolni.
Tisztelt Államtitkár Úr! Normálisnak tartja, hogy a mentőszolgálatot időről időre gyorssegélyhez kell juttatni, hogy ne omoljon össze? Érez-e felelősséget azért, hogy a kormányzat már az életmentésen is spórol, és ez gyakorlatilag mindenki életét bármikor veszélyezteti?
Köszönöm, várom megtisztelő válaszát.
