GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság május 25-én 12 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásának bevezetéséhez kapcsolódó törvénymódosítási javaslatot. Elég élénk vita bontakozott ki a mezőgazdasági bizottságban is; én azt gondolom, hogy egy korrekt, szakmai vita. Nem olyan jellegű, mint amiről Horváth képviselőtársam az imént beszélt, de majd normál hozzászólásomban erre külön reagálnék.
Az Európai Unió a nemzeti vidékfejlesztési terv keretében lehetőséget ad arra, hogy a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásáról szóló jogcímet bevezessük. Ez röviden azt jelenti, hogy ha egy mezőgazdasági gazdálkodó, termelő elérte az 55. életévét, akkor lehetősége van arra, ha egyben átadja, eladja, elajándékozza a birtokát, a gazdaságát, a termőföldet, az állatot vagy egyéb jogot, ha e program keretében valósítja meg ezt, akkor támogatásban részesülhessen maximum 15 évig.
Ez elősegítheti azt, hogy generációváltás következzen be a mezőgazdasági termelésben. Nyugat-Európában is - hasonlóan a magyarországi helyzethez - gondot okoz, hogy elöregszik az a réteg, amelyik most mezőgazdasággal foglalkozik, illetőleg a fiataloknak nincs meg a megfelelő lehetőségük arra, hogy átvegyék ezt a gazdaságot.
Önmagában e program bevezetése nem igényelne egy törvényt, hanem hasonlóan a nemzeti vidékfejlesztési tervben megfogalmazott többi jogcímhez, miniszteri rendelet elégséges. Viszont az anyag előkészítése során az a döntés született, hogy mindenképpen szükséges egy olyan módosító törvénycsomagot elkészíteni, amely segítené ennek a programnak a bevezetését. Enélkül vagy egyáltalán nem működne a rendszer, vagy annyira nehezen, hogy nem érné el azt a célt, amit szeretnénk, hogy ismert módon 80 százalékban európai uniós forrásokból megvalósulhasson ez a külön támogatás.
Négy olyan törvénypont van, amelyet a jelen jogszabály módosítani kíván. Az egyik a földtörvény. A földtörvényben jelenleg nevesített elővásárlási jog erősen megnehezítené azt, hogy valaki egyben adja át a birtokát. Ezért ebben a jogszabályban olyan kitétel született, hogy aki ennek a programnak a keretében vásárolja meg a termőföldet, és el is nyeri ezt a jogosultságot, akkor nem kell alkalmazni az elővásárlási jogszabályokat, hasonlóan a közeli hozzátartozók esetéhez.
A másik pont az illeték, hiszen elég magas illeték terheli az adásvételt, illetve az ajándékozást. Ezért az illetéktörvény módosításával azt kívánta a jogszabályalkotó elérni, hogy ha e program keretében történik meg az adásvétel, illetve az ajándékozás, akkor illetékmentes legyen ez a tranzakció.
A harmadik pont a személyi jövedelemadóról szóló törvény. Ha valaki ebben a programban értékesíti földterületét, akkor az az értékesítés ne képezzen személyi jövedelemadó-alapot.
A negyedik pont pedig a társadalombiztosítási törvényhez kapcsolódik. Ez a támogatás, illetve aki a támogatásban részesül, annak ez az időszak szolgálati időnek számítson, ezenkívül egészségügyi és nyugdíj-hozzájárulást is megfizethessen ebből a támogatásból. Ezáltal biztosítottá válik a későbbiek során, és az egyfajta automatizmust is jelent, tehát nem a termelőnek, hanem a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak a feladata ennek az akciónak a lebonyolítása.
A bizottsági ülésen az is tisztázódott, hogy ez egy keretszabály Európában is, amihez alkalmazkodni kell, mivel egy európai közösségi rendelet határozza meg ennek a kereteit. Nehéz benne speciális nemzeti gondokat kezelni. Ilyen például - ahogy a bizottsági ülésen is elhangzott - az alkalmazottak ügye, akikre csak elég szűk körben vonatkozik ez a kedvezmény. A bevezetés 2006-ban mintegy 10 ezer főnek teremt lehetőséget, és ez hasonló lehet a továbbiakban is; az is látható, most már lehet látni a 2007 utáni szabályozási kereteket az Európai Unióban, hogy ez a rendszer ott is folytatódik.
A bizottságban vita bontakozott ki arról, hogy ki hogyan értelmezi a mezőgazdasági üzem fogalmát. Jó lenne ebben megegyezni, mert a fejlődést gátolja; például a földtörvényben nem tudjuk ezt a fogalmat kezelni, és csak ennél a jogszabálynál próbáljuk meg ezt az üzemfogalmat egyértelműsíteni és urambocsá! hiányolni a rendszerből.
Összességében megállapíthatjuk, hogy a jogszabály egy valós probléma megoldásán segít, éppen ezért a mezőgazdasági bizottságban a jelenlévők döntő többsége a támogatásáról biztosította, és az is mértékadó dolog, hogy ellenszavazat nélkül, tartózkodásokkal, tehát magyarul a jogszabályról, nyilván kezelhető és esetleges, de elég szűk körben végrehajtható módosításokkal - hiszen még egyszer mondom, egy európai uniós keretszabályról van szó -, a végszavazás is megtörténhet. Ehhez kérem a jelenlévők támogatását.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
