BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem szóltam bele abba a hosszúra nyúló vitába, hogy mi lett volna, ha '90-ben, '99-ben, 2003-ban mást csináltunk volna, a változatosság kedvéért a hozzászólásom nagy részében valóban az előttünk fekvő törvényjavaslatról szeretnék szólni.
A Szabad Demokraták Szövetsége a javaslattal egyetért, tudniillik egyetért annak a céljával, miszerint ez a program megoldást kínál arra, hogy a gazdálkodók korösszetétele némiképp javuljon, a gazdaságos birtokméretek kialakuljanak, a mezőgazdasági művelés alá vont területek optimális arányát próbáljuk biztosítani. Ezek nagyon fontos célkitűzések, és azt gondolom, ezekkel a célkitűzésekkel igazából a parlament két oldala nem vitatkozik.
Ebben a törvényjavaslatban azonban csak néhány, inkább jogtechnikai dolog került leírásra, valószínűleg azért, mert a dolog tartalmát rendelet szabályozza. Azt gondolom, számunkra igazán izgalmas az lehetne, ha a rendeletről vitatkozhatnánk, mert ami a törvényjavaslatban van, az egészen pontosan és röviden négy törvény csekély mértékű (Kékkői Zoltán József jelzésére:) - akkor most mindjárt kiderül a vallatásnál - módosítása, elsősorban és első helyen a termőföldről szóló törvény módosítása, amely érinti azt a bizonyos izgalmat kiváltó kérdést, hogy az elővásárlási jog alól ez a lehetőség, hogy a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatása igénybe vehető legyen, felment. Azt gondolom, ennek vitathatatlan az értelme, hiszen az elővásárlási jog a hatályos termőföldről szóló törvényben a földdel valóban foglalkozót preferálja. Ehhez képest - azt gondolom - néhány más szereplő, például családtag is okkal szóba jön akkor, amikor a föld vásárlásáról, átruházásáról van szó. Családtag esetén lehet szó az ajándékozásról, a gyermekek többnyire nem szokták megvásárolni a szülőktől a földet. Tehát azt gondolom, ez megint vitán felül álló, indokolt módosítás.
Módosul a személyi jövedelemadóról szóló törvény, amennyiben az adóterhet nem viselő járandóságot egy kicsit pontosítani kell a feladatnak megfelelően. Módosul az illetékekről szóló törvény, amennyiben meg kell határozni, hogy az ajándékozási illeték alól milyen körülmények között mentesül az érintett. Negyediknek számoltam: módosul a társadalombiztosítási ellátási és magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, amennyiben itt is fogalompontosításokra kerül sor a témánknak megfelelően. Ha kihagytam valamit (Kékkői Zoltán József jelzésére:)… Igaza van Kékkői képviselőtársamnak, az ötödik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, amelyik szintén két szakasz erejéig módosul, érintve ennek az időintervallumnak szolgálati időként való figyelembevételét.
Tehát azt gondolom, nem kerekedett volna nagy vita a Házban, ha valóban ragaszkodtunk volna ahhoz, hogy a törvényjavaslatról tárgyaljunk. Képviselőtársaim nem tették ezt, de számomra meglepetés, hogy kevéssé érintették azokat a kérdéseket is, amelyeket majd a születendő rendelet fog tartalmazni. (Kékkői Zoltán József jelzésére:) Mellettem mondják, hogy a rendelet megszületett. Sajnos, én magát a rendeletet nem ismerem. Ismerem a háttéranyagokat, ezekből írtam össze magamnak azokat a típusú problémákat, amelyekre nem tudom az egyértelmű választ, és jó lenne, ha a vitában ezek azért kiderülnének.
Ott kezdem, hogy a peremfeltételek, amelyek adottak, vélhetőleg pontosak: körülbelül 5 milliárd forintról van szó, és ezt ilyen 80:20 százalékos arányban részben az Unió, részben a magyar állam fedezi. Többek között ez az a pont, ez az a megállapítás, ami miatt a szabad demokraták egyértelműen támogatni fogják a szükséges változásokat, mert itt tényleg jelentős volumenű uniós forrás érhető el a mezőgazdasági dolgozók számára.
Az a kérdés, hogy hány embert érint ez a lehetőség, már eléggé nyitott kérdés. Olvastam ezekben a háttéranyagokban, hogy mintegy 5 ezer fős létszámot érinthet. De mi van, ha lényegesen többen jelentkeznek rá? Nem világos. Ha lényegesen többen jelentkeznek - nyilván pályázni kell majd erre a lehetőségre -, akkor hogyan, milyen paraméterek mentén lesz kiválasztva az, aki valóban elérheti ezt a lehetőséget?
Azt hiszem, Farkas képviselőtársam fogalmazott úgy, hogy kvázi életjáradéknak nevezte ezt a támogatást. Ezt nagyon találó kifejezésnek értékelem, mert az életjáradék sajátossága az, hogy általában az élet végéig jár, azért életjáradék, ez pedig nem jár az élet végéig, legfeljebb 75 éves korig, illetve maximum 15 éves időintervallumra. Ha a nyugdíjrendszer oldaláról próbálom értékelni ezt a végül is kiegészítésnek szánt támogatást vagy a nyugdíjazás előtti évek számára kitalált támogatást, akkor azt kell mondanom, ez aggályos, mert nagy valószínűséggel tovább élhetnek az érintettek, és akkor bizony jelentős támogatáscsökkenést fognak átélni, amit nem tudom, hogyan lehet majd akkor kezelni.
Tulajdonképpen nekem aggályos az a gondolat is, hogy ha ez az ügylet létrejön, akkor az érintett tovább sem mint munkaadó, sem mint munkavállaló nem állhat újból munkába. Ez pedig nekem azért aggályos, mert a normális nyugdíjrendszerben természetesen a nyugdíjjárandóság mellett a munkalehetőség adott. Miért pont a mezőgazdasági dolgozók lennének ebből kirekesztve?
Sajnos, letelt az időm, de még az utolsó problémát is hadd vessem fel. Itt a háttéranyagban azt találtam, hogy egyfelől 5 és 10 hektár közötti nagyságrend átadásáról van szó, másfelől pedig maximum 1 hektár maradhat magántulajdonban magáncélra. Mi van, ha több marad? Akkor ő kiesett ebből a lehetőségből?
Köszönöm a figyelmet.
(19.20)
