MÓRING JÓZSEF ATTILA
MÓRING JÓZSEF ATTILA
MÓRING JÓZSEF ATTILA, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Adatvédelmi Biztos Úr! Az országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága 2005. május 5-i ülésén első helyen kijelölt bizottságként tárgyalta a beszámolót. A beszámoló megfelel az alkotmány 32/B. § (6) bekezdésében és az országgyűlési biztosokról szóló 1993. évi LIX. törvény 27. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének.
A beszámoló világos tagolásban, a korábbi évekhez hasonlóan kiváló szerkezetben és terjedelmes mellékletekkel illusztrálva, kimagasló színvonalon számol be az adatvédelmi biztos hivatalának 2004. évi tevékenységéről és a hivatal kapcsolatairól.
A tavalyi évhez hasonlóan az adatvédelmi biztos ismét két kötetben, mintegy hat és félszáz oldal terjedelemben készítette el beszámolóját. Különösen fontosak és hangsúlyosak a második kötetben szereplő ajánlások, közlemények, tájékoztatók és állásfoglalások. Ezt követik az igen olvasmányos és tanulságos, a személyes adatok védelmével, a közérdekű adatok nyilvánosságával, valamint az információs jogok ütközéseivel kapcsolatos jogesetek mintegy szöveggyűjteményként. Különösen figyelemre méltó a melléklet 4. pontja, amely az adatvédelmi biztos nagy érdeklődést kiváltó ügyeit tartalmazza. Ilyenek voltak például a hálapénzügy, az úgynevezett szkinhedper, a politikai tanácsadók, főtanácsadók személyére vonatkozó egyes adatok nyilvánossága és a közszereplők információs önrendelkezési joga.
A két kötet mind a hozzáértő, mind a laikus olvasó számára rendkívül informatív, intellektuális, naprakész és átfogó ismeretanyagot nyújt.
Hasonlóan az állampolgári jogok országgyűlési biztosának kézikönyvéhez, gyors és könnyű eligazodást tesz lehetővé nemcsak a jogkövető állampolgárok, hanem a hatóságok számára is.
A beszámoló is azt tükrözi, hogy az adatvédelmi biztos intézménye megszilárdult, jól beépült a magyar jogrendszerbe és közgondolkodásba, valamint hogy az adatvédelmi és információsszabadság-törvény 1992-es elfogadása óta az információs szabadságjogok intézményesültek Magyarországon. El lehet mondani azt, hogy az adatvédelmi biztos tevékenysége is jogfolytonossá vált.
Az első kötet a számszerűsített adatokat és statisztikákat követően az egyes vizsgálatokat mutatja be tematikusan. A bizottság külön figyelmébe ajánlja a tisztelt Országgyűlésnek a c) pontban szereplő, “Jogszabálytervezetek véleményezése és jogalkotással kapcsolatos kezdeményezések” című részt.
Külön érdeme a kötetnek, hogy nemzetközi vonatkozású ügyeket is elemez, illetve nemzetközi kitekintést tesz. E rész részletesen kitér Magyarország uniós csatlakozásának jelentőségére és annak adatvédelmi szempontból fontos következményeire, illetve részletesen foglalkozik az Európai Csalás Elleni Hivatal magyarországi koordinációs irodája és a 29-es adatvédelmi munkacsoport tevékenységével és állásfoglalásaival.
Az írásbeli beszámoló, valamint a szóbeli kiegészítések arról győzték meg a bizottságot, hogy az adatvédelmi biztos feladatai 2004-ben tovább növekedtek, hiszen az adatvédelmi törvény jogharmonizációs szempontú módosításával kvázi hatósági jogkört is kapott, és a kétlépcsős törvénymódosítás második fordulójának eredményeként 2004. január 1-jétől, a törvénymódosítás hatálybalépésétől újabb feladatkörökkel is kibővült feladat- és hatásköre.
Szóbeli kiegészítésében az adatvédelmi biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak egy új szakaszt nyitott meg a törvénymódosítás az adatvédelmi biztos és hivatala működésében, hanem 2004-ben új kihívásokkal és törekvésekkel is szembe kellett nézniük.
Megállapítja a beszámoló, hogy Magyarországon is a szervezett bűnözés elterjedésére, valamint a terrorveszélyre hivatkozva egyre több az igazoltatás, a felírás, motozás, csomagátvizsgálás. Számos állami szerv vagy állami tulajdonú gazdasági társaság vezetője személyiségi jogokat, illetve az adatvédelmet érintő sértő, megalázó ellenőrzési módszerrel kísérletezik. Megállapítható, hogy a biztonságos környezetre való törekvés maga után vonja a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozását, azonban az még nem látszik, hogy ennek hasznát valóban látnák az állampolgárok, egyelőre nem eredményezte a bűnözés méreteinek csökkentését a korlátozás. Az mindenesetre elvárható, hogy ha már az állampolgárok alkotmányos alapjogait korlátozza a jogi megoldás, akkor annak hasznát maga az állampolgár élvezhesse, és ne a különböző megfigyelő eszközöket gyártó vállalkozások részvényesei legyenek a haszonélvezők.
A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet rendkívül gyors fejlődése és elterjedése is olyan terület, amely az adatvédelemre jelentős hatással van.
(13.00)
Természetesen ennek a jelenségnek a pozitív oldalait is hangsúlyozni kell, hiszen a közigazgatási szolgáltatások legegyszerűbb és legolcsóbb, ráadásul leggyorsabb módja lehet az internetes közigazgatás.
Tisztelt Országgyűlés! Az adatvédelmi biztos ügyforgalmi statisztikája azt mutatja, hogy a beadványok száma jelentősen, mintegy 25 százalékkal nőtt az azt megelőző esztendőhöz képeset. A növekedést több társadalmi jelenség, esemény és tény egymásra gyakorolt hatása, egymást felerősítő volta váltotta ki. A lezárt panaszos ügyek mintegy 40 százaléka volt jogos vagy legalább részben jogos. Ez azt jelenti, hogy a kivizsgált ügyek nagyobb arányában nem történt ugyan jogellenes cselekedet, viszont az állampolgárok kifinomult jogérzéke azt sugallta, hogy a jogsértés lehetőségét feltételezve az adatvédelmi biztos hivatalához kell fordulniuk.
Ennek oka lehet az is, hogy az adatvédelmi biztos tevékenysége zömmel médiatevékenységen keresztül valósul meg. Az elmúlt évben az adatvédelmi biztos 350 interjút adott, és több mint félezer alkalommal hivatkoztak az állásfoglalásaira.
A személyes adatok védelme vonatkozásában az egészségügyi adatkezeléseket érintően a legnagyobb jelentőségű ügy az irányított betegellátási rendszer modellkísérletével volt kapcsolatos. Ez az állásfoglalás azt tartalmazza, hogy nincs meg az a törvényi szabályozás, amely szükséges lenne ennek a rendszernek a működéséhez. Egyértelműen pozitív és sikeres az anonim HIV-szűrésekre vonatkozó szabályozás, valamint az egységes munkaügyi nyilvántartás vonatkozásában tett lépés is.
Az adatvédelmi biztos beszámolójában egyúttal felhívja a figyelmünket a megoldatlan, illetve folyamatban lévő ügyekre is. Ilyenek többek közt a Magyar Posta új logisztikai központjának az ügye, az úgynevezett Anyacsavar-ügy kapcsán szükséges törvénymódosítás az ombudsman perbeli jogállására vonatkozóan és a jogosulatlan adatkezelés Btk.-beli klauzulája. A bizottsági vitában számos konkrét észrevétel és kérdés hangzott el. Szóba került a politikai pártok adatbázisának, azaz a politikai marketingrendszer jelenlegi szabályozásának hiánya, illetve az információszabadság problémája is.
Tisztelt Ház! Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság különösen fontosnak tartja, hogy az adatvédelmi biztos törvényhozásra vonatkozó észrevételeit, ajánlásait a bizottságok fontolják meg és vegyék figyelembe törvény-előkészítő tevékenységük során. A bizottság a beszámolót egyhangúlag, 21 igen szavazattal támogatta, és első helyen kijelölt bizottságként az Országgyűlésnek elfogadásra javasolja.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
