CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A piacgazdaságot a gazdasági szerkezet, az üzleti profilok folytonos változása, új üzemek létrejötte, meglévők bezárása, ennek kedvezőtlen hatásaként a foglalkoztatottság átmeneti ingadozása jellemzi, amely alól Magyarország sem kivétel.
Az uniós csatlakozásnak is köszönhetően ma már nem csak a multinacionális, hanem a közepes nagyságrendű befektetők is élénken érdeklődnek Magyarország iránt. Egyre több jól képzett munkaerőt igénylő, korszerű technológiát alkalmazó fejlesztés valósul meg, kutató, fejlesztő, szolgáltató bázis települ hozzánk.
Számos területen az ország a befektetők Kelet-Európába és a világ más országaiba irányuló üzleti tevékenységének központjává válik. Ebben fontos szerepe van egy sor kormányzati intézkedésnek is: befektetésösztönzést, területfejlesztést, foglalkoztatásbővítést célzó hazai és uniós forrásokból nyújtott támogatási programok révén évente 15-20 ezer új munkahely jön létre. Ilyen intézkedés például a gazdasági tárcával közös program, amelynek keretében a legjelentősebb hazai beruházásokhoz, valamint az alkalmazásra kerülő több mint 11 ezer fő munkavállaló képzéséhez nyújtunk támogatást. A legfrissebb adatok szerint a mintegy 93 milliárd forintos beruházáshoz közel 5200 új munkahely társul, a folyamatban lévő tárgyalások alapján 487 milliárd forintnyi beruházás mintegy hat és félezer új munkahelyet teremthet.
Folytathatnánk a sort a gazdasági versenyképesség, az operatív program, a regionális fejlesztési operatív program, a humánerőforrás-fejlesztési operatív program keretében meghirdetett csaknem száz olyan pályázattal, melyek ugyancsak a foglalkoztatás bővítését szolgálják.
A bevezetőben említett gyárbezárások sajnos érintik Vas megyét is, ahol a korábbi években a bérmunkára alapozott könnyűipari üzemek tömegei jöttek létre. Tudomásul kell vennünk azt a tendenciát, amely szerint a hazai munkaerő drágulásával a befektetők a bérmunkára alapozott tevékenységeket olcsóbb munkaerővel rendelkező országokba telepítik. Jó lenne, ha erről konzultálna a volt pénzügyminiszterrel, jelenleg jegybankelnökkel, és megnéznék, hogy az annak idején egyoldalúan tett minimálbér-emelkedés, a magyar gazdaság viszonyaihoz képest erősen tartott forint milyen károkat okoz a magyar könnyűiparnak. Az ország drágább, de minőségileg jobb munkaereje viszont vonzerőt jelent a korszerű technológiákat alkalmazó befektetői kör számára. Ez más oldalról nézve a bérek európai szintű felzárkózásának lehetőségét is hordozza.
A foglalkoztatottság biztonságát hosszú távon a térség versenyképes gazdasága garantálhatja. Ezért fontosnak tartom az Őrség gazdasági, foglalkoztatási szerkezetének megváltoztatását, a bizonytalan könnyűipari bérmunkára alapozott tevékenységek új piaci profilokkal, stabil termelési háttérrel való felváltását.
Piacgazdasági körülmények között a világon sehol sem a munkaügyi tárca hozza létre a munkahelyeket, hanem a vállalkozások. Ennek ösztönzése természetesen összehangolt kormányzati munkát igényel. A megyében csaknem egymilliárd forintot szántunk egyébként pluszban, normatívákon kívül munkahelymegőrző, munkahely-támogató pályázatokra és vállalkozások támogatására.
És hogy a kérdésére válaszoljak: biztos vagyok abban, hogy 2002-2006 között több mint 400 ezer új munkahely jön létre Magyarországon. Ez lesz képes ellensúlyozni a megszűnő mintegy 300 ezer munkahelyet.
Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)
