BÁRSONY ANDRÁS
BÁRSONY ANDRÁS
BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a pálinkából megpróbálnának politikai ügyet kreálni, érdemes volna a tényekre koncentrálni. Mindenekelőtt: aki összekeveri a tokaji védettségét a pálinka védettségével, azt gondolom, nem ismeri az alapvető uniós normákat. A tokaji védettsége ugyanis az eredet védettségét jelenti, ugyanúgy, mint a francia márkás ital, a konyak védettsége, amely kizárólag az adott helyen termelhető, nem pedig a termék minőségére utaló megjegyzés. E tekintetben más védelmi mechanizmus érvényesül az Európai Unióban.
Ön is nagyon pontosan említette azt ezzel szemben, hogy az olasz grappát, a görög ouzót vagy a német nyelvterületen ismert kornt ilyen védelemben részesíti az Európai Unió, mint ahogy védelemben részesítik 2002 ősze óta a magyar pálinkát is. Van egy apró különbség az ön interpretálása és az uniós szabályrendszer között, nevezetesen, hogy a fent nevezett italokat az adott ország helyesírásán említi védhetőnek, azaz a pálinkát a magyar helyesírás szabályai szerint, a grappát az olasz helyesírás szabályai szerint, az ouzót pedig a görög helyesírás szabályai szerint. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ilyen minőségű terméket más országban nem gyárthatnak. Mert csak emlékeztetni szeretném önt, hogy nagy nemzeti hevületében azt elfelejtette, hogy a pálinkát engedélyezték osztrák területen való gyártásra is ugyanezen név alatt, ugyanakkor, amikor a Magyarországon előállított italfajtára is engedélyezték, továbbá azt a apróságot, hogy ha már itt tartunk, és egyébként a románok a csatlakozási tárgyalás során pontosan azokat a szabályokat kérték alkalmazni, amely szabályok alapján Magyarországon a pálinka védettséget élvez, nevezetesen, hogy a román helyesírás szabályai szerint a náluk százszázalékosan gyümölcsből előállított italra ezt a nevet engedélyezzék. Megjegyzem egyébként, hogy Erdélyben, ahol ezt az italfajtát legnagyobb mennyiségben állítják elő, elég nehéz volna önnek megmagyaráznia ott élő magyar honfitársainknak azt, hogy miért nem termelhetnek ők olyan italt holnaputántól kezdve, mint amit termeltek évszázadon keresztül jó erdélyi magyar atyafiként.
Végül pedig, de nem utolsósorban: azt gondolom, hogy ön abban is tévedésben van, tisztelt képviselő úr, hogy Magyarország hozzájárult-e ehhez, vagy nem járult hozzá. Magyarország nem volt abban a helyzetben, hogy ne járulhasson hozzá valamihez, mert Romániával a csatlakozási tárgyalásokba 2004. május 1-je után léphetett csak be, azt megelőzően Magyarországnak nem volt joga részt venni azokon a tárgyalásokon, amelyeken egyébként a románok ezt a kérdést fölvetették, és megkapták. A két termék neve még hangzásban sem egyforma, helyesírásában pedig teljesen elkülönül egymástól.
Nem itt, a parlamentben van a helye a nyelvészkedésnek, de azt hiszem, képviselő úr, ha megfigyeli azt, hogy milyen ital készül ezen név alatt Romániában, akkor úgy gondolom, hogy meg fogja találni a különbséget. Éppen ezért azt gondolom, képviselő úr, hogy ha 25 országból 24 elfogadja az európai szabályozást, Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy ne fogadja el általában.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
