PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőjeként az Országgyűlés előtt levő T/2275. számú törvényjavaslat azon részéhez szeretnék hozzászólni, amely az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény módosításáról szól.
Hozzászólásom elején szeretném kiemelni, hogy az egész módosításra a Pénzügyminisztérium silány szakmai munkája miatt van szükség, mert tág értelmezést ad. A tervezett módosításon már több mint egy hónapja folyik a szakmai, majd a szakmapolitikai vita. A több hete tartó vitában végül is nagyon nehéz végső megoldást találni, de az biztos, hogy nem nagyon szoktak utólag, az adott adóév befejeztével adótörvényt módosítani sehol a világon, még akkor sem, ha ez az adózó polgárokat egyértelműbb helyzetbe hozza.
(11.00)
Tényként lehet mondani, hogy az adójóváírás területén hiba történt, és nem egy, hanem kettő is. Azt hiszem, ezt ma már senki sem vitatja. Magyarországon 3 millió fölötti adózó tud élni az adójóváírás lehetőségével, ennek körülbelül 20-25 százalékát, azaz 700 ezer embert érinthet az általunk felvetett probléma. Az MDF számításai szerint átlagosan 10 ezer forinttal kevesebb maradhat a törvényalkotói szándékkal szemben az adójóváírás kiszámítása után az adózó állampolgároknál. Ez a hiba elsősorban az alacsony jövedelmű rétegeket, a részmunkaidőben foglalkoztatottakat és az idénymunkásokat érinti.
(Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Álláspontom szerint a problémát az okozza, hogy a 2002. évi adóbevalláshoz kiadott útmutató téves jogértelmezésen alapul. Ezért az adózók a törvényalkotói szándékkal szemben nem tudják az adójóváírásukat teljes mértékben érvényesíteni. A hibát az APEH és a Pénzügyminisztérium először tagadta, majd törvénymódosítást nyújtott be. Ez azonban csak olaj volt a tűzre. Én ma is azt állítom, hogy csak az útmutatóban meglévő téves jogértelmezést kellene megváltoztatni az APEH hivatalos lapjában 2002 decemberében megjelentek szerint, mert a törvénymódosítás ezt a problémát sajnos nem oldja meg. De, ha az APEH és a Pénzügyminisztérium hiúságból nem fogadja el ezt a megoldást, legalább még egyszer gondolja át az általunk, a Magyar Demokrata Fórum képviselői által benyújtott módosító javaslatot.
Az általános vitában mindenképpen meg kell említenem Angyal József nevét, aki a Vénusz Szoftver Kft. képviselőjeként észrevette a hibát, és 2003. január 20-án írt először levelet ebben a kérdésben. Ettől a pillanattól kezdve mindenkit megkeresett, de érdemben senki sem reagált a felvetésére. Hozzám a 2003. február 20-ai, csütörtöki fogadóórámon jött el. Miután ismertette az álláspontját, előttem rögtön világossá vált annak igazsága. Megszerzett jogokat ugyanis nem lehet utólag elvenni. Az útmutató sérti az adójóváírásnál a hónapok közötti kiegyenlítés elvét, melyet a személyi jövedelemadóról szóló törvényben a jogosultsági hónapok rendszere biztosított már évek óta.
Persze, tudom, hogy a most hatalmon lévő kormány csak száz napokban gondolkodik. 2003. február 22-én a Magyar Demokrata Fórum képviselői által megtartott sajtótájékoztató után reménykedtem abban, hogy a Pénzügyminisztérium visszavonja a törvénymódosítási szándékát, és leközli a helyes képletet. Nem így történt. Szakmai hiúságból csak fokozatosan, részletekben fogadták el az MDF érvelését. Az egy héttel ezelőtt a pénzügyminiszternek feltett azonnali kérdésemmel is a probléma megoldását szerettem volna elősegíteni. Sajnos, akkor ismét csak arrogáns válaszokat kaptam. Az azonnali kérdésem végén jeleztem, hogy mi az adózók érdekében készen állunk egy szakmai vitára, sőt kezdeményezzük azt. Erre a vitára pénteken este a Hauer cukrászdában került sor, a várakozásnak megfelelően, kiugró szakmai érdeklődés mellett. A Pénzügyminisztériumot Máté Dániel szóvivő és Kurucz-Váradi Károly főosztályvezető képviselte. Az APEH Mészáros Gyuláné főosztályvezetőt delegálta. Eljött még az Adótanácsadók Egyesületének az elnöke, Zara László, megjelent dr. Desics István, az Adófizetők Szövetségének elnöke és természetesen Angyal József matematikus is. A közönség soraiban adószakértők, könyvelők, érdeklődők ültek nagy számban. A Magyar Demokrata Fórumot Herényi Károly frakcióvezető és jómagam képviseltük.
Az álláspontok ismertetése után némi közeledés látszott, hiszen például az APEH, feladva korábbi véleményét, megígérte, hogy azon adózóknál, akik hibásan adják le a bevallásukat, az APEH saját hatáskörében végrehajtja a korrekciót, és a károsodottaknak visszaküldi a pénzt. Most már csak az a kérdés, ki károsodhat. Mind a két lehetséges hibát kiküszöböljük-e vagy csak az egyiket? Mivel szerintem az egyik esetben szerzett jogokat sértenénk, míg a másik esetben alkotmányellenes a megkülönböztetés azon adózó állampolgárok között, akik bár egész évben egyformán kerestek, de az egyik, aki az első nyolc hónapban keresett többet, az utolsó négy hónapban kevesebbet, más adójóváírást fog tudni érvényesíteni, mint aki az első nyolc hónapban keresett kevesebbet, az utolsó négy hónapban pedig többet. A két esetben az éves bruttó jövedelem ugyanannyi, míg az éves nettó jövedelem kevesebb lesz az adójóváírás érvényesítése után.
Nem beszélve az adóbevallások beadási határidejéről. Az egyik leadási határidő már lejárt, a másik határidő, a március 20-ai is vészesen közel van már. A törvénymódosítást pedig a benyújtási határidő előtt csupán néhány nappal, vagy - amint az imént hallottam Font Sándor képviselőtársamtól -, a módosító indítványok miatt csak jó néhány nappal utána tudjuk majd elfogadni. Amennyiben a tisztelt Országgyűlés nem talál olyan megoldást, amelyik mind a két problémát megoldja, könnyen lehet, hogy adóperek elé nézünk. Találjunk olyan megoldást, amely mindenki számára elfogadható, amely végső megoldást jelent a bizonytalanságban lévő adózók, adószakértők és könyvelők számára, és természetesen a hatályos, a 2002. évi adótörvényeknek is minden szempontból megfelel. Ha nem így lesz, a többes értelmezés fennmaradása esetén biztos lesznek, akik a bírósághoz vagy az Alkotmánybírósághoz fordulnak jogorvoslatért. Persze lehet, hogy nem most, hanem csak 2, 3 vagy 4 év múlva, hiszen erre is lehetőségük van. Ezt támasztja alá dr. Szabó Tibor ismert adószakértő, ügyvéd a FigyelőNet internetes újság hasábjain megjelent szakmai elemzése is, melyben kifejtette, hogy két probléma, két hiba van az adójóváírás esetében, de ő úgy gondolja, hogy ezt csak törvénymódosítással lehet megoldani. A részletes vitában jó néhány példát fogok ismertetni a módosító indítvány szükségességéről a tisztelt Országgyűlés előtt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék az eddig elhangzottakhoz még néhány gondolatot hozzáfűzni az előttünk lévő törvényjavaslattal kapcsolatban. Zara Lászlónak, az Adótanácsadók Egyesülete elnökének a több szaklapban megjelent véleményét nem osztom, hanem szorzom. Toldozgatás-foldozgatás jellemzi az adótörvények területén a T/2275. számú törvényjavaslatot. A legnagyobb hiba az, hogy ott sem tettek átfogó módosításokra javaslatokat, ahol erre szükség lett volna.
Végezetül: az APEH ez évi nyomtatványában még több kisebb hiba is van, amire az állampolgárok az előző napokban levélben hívták fel a Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként a figyelmemet. Ezek közül idézek néhányat.
A 0271-06. számú adóbevallás fejlécének a szövege a következő: “A megszűnő egyéni vállalkozó”. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt a bevallást a magyarul tudó vállalkozónak legkorábban csak a ravatalra kerülésekor kell kitöltenie. Az útmutató 52. oldalán az 1. hasáb 204. sorban írtakat a 201. sorba kell beírni. Az adóazonosító számnak kis helyet hagytak. Hiányoznak, kihagyták a megszokott algoritmusokat. Évről évre nehezebb az adóbevallást a nem szakembereknek kitöltenie.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tudom, hogy ezek a felsorolt példák nem szorosan az előttünk lévő törvényjavaslathoz tartoznak, de fontosnak tartottam elmondani a jövő szempontjából. A lényeg az lenne, hogy minél egyszerűbben kitölthető adóbevallási nyomtatvány készülhessen. Felszólalásom végén nyomatékkal kérem: ideje volna, hogy a Pénzügyminisztériumban elkezdődjön végre a szakmai munka, ahogy azt a ma.hu internetes honlapon a témában hozzászóló több tucat érdeklődő közül az egyik írta. Kiss Elemér tegnap a Klub Rádióban mondta, hogy mostantól példa. Lehet, hogy a törvénymódosítási vita során László Csaba lesz a következő? Erre felhívnám a miniszterelnök úr figyelmét is. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Álmodozol!)
Tisztelt Képviselőtársaim! Vasárnap este, készülve erre a vitára, még egyszer átnéztem a benyújtandó törvénymódosítás 6. §-át, és rájöttem, hogy ismét szakmai hibát követett el a Pénzügyminisztérium. A két percben elmondottak szerint szeretném ezt még egyszer ismertetni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Tehát a beterjesztett, a személyi jövedelemadóról szóló törvényt módosító javaslat nem vette figyelembe, hogy a jogosultsági határ a 2001. évi 1 millió 50 ezer forintról 2002-ben 1 millió 200 ezer forintra emelkedett. Így, akinek 2002-ben az éves jövedelme meghaladta az 1 millió 50 ezer forintot, és nem éri el az 1 millió 200 ezer forintot, az utolsó négyhavi jövedelme pedig kevesebb, mint 66 ezer forint, nem tudja majd ezt érvényesíteni.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
