MOLNÁR ALBERT
MOLNÁR ALBERT
MOLNÁR ALBERT, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság február 26-ai ülésén tárgyalta meg a T/2275. számú, egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot mint első helyen kijelölt bizottság. Itt tartottuk meg e törvényjavaslat általános vitáját. Igyekszem a bizottsági ülésen történteket hűen visszaadni.
A bizottság egy közepes terjedelmű vitát folytatott a törvényjavaslat felett, úgy is fogalmazhatnék, hogy az itt történtek mintegy hat oldalban kerültek lerögzítésre, lejegyzésre. A bizottság kormánypárti tagjai támogatták a törvénycsomagot, ezeket a módosításokat, hisz e törvénycsomag célja, hogy az egyes adótörvényekben előforduló értelmezési zavarokat rendezze, és biztosítsa a kettős adóztatás elkerülését.
A törvénytervezet elsőként az egyszerűsített vállalkozói adóval foglalkozik. Ez a módosítás azt a célt szolgálja, hogy kétszeresen ne fizessen adót az adóalany. A problémát az okozza, hogy akik egyszeres könyvvitelről kettős könyvvitelre térnek át, az egyszerűsített vállalkozói adótörvényben előírtaknak megfelelően egyes adózóknál előfordulhat, hogy ez a könyvelési technikai változás bevételként jelentkező tételeket eredményezhet. Az adóalanyok számára kedvezően módosulnak az adóelőleg-megállapításra vonatkozó szabályok, eszerint az adóalap-korrekciós tételek egy részét már az adóelőleg megállapításakor figyelembe lehet venni.
Többek között mit tartalmaz például a személyi jövedelemadó-módosítás? Az adóév két részre osztása - mindenki emlékszik rá, szeptember 1-jétől változott a személyi jövedelemadó-törvény - nagyon szélsőséges szituációkban olyan helyzetet eredményezhet, amely pont ellentétes a törvény szándékával, amire szintén valamennyien emlékszünk, ami az volt, hogy a minimálbér adóterhelése szeptember 1-jétől megszűnjön. Kialakulhatott olyan helyzet, amikor az adójóváírás mértékének és érvényesíthető havi összegének emelkedése ellenére a szabályok év közbeni módosítása alapján kevesebb adójóváírást vehet igénybe az adóalany, mint az eredetileg hatályos szabályok szerint.
Az illetékek kapcsán ugyancsak kedvezőbb helyzetbe kerülnek azok az örökösök, akiknek 2003 januárja előtt keletkezett illetékfizetési kötelezettségük, mivel igénybe vehetik a számukra kedvezőbbet, azaz választhatnak két időpont között, az örökhagyó halála, illetve az öröklési illetékfizetési kötelezettség időpontjában hatályos szabályok közül.
Vita alakult ki a bizottságban arról, hogy lehet-e visszamenőleg változtatni, kedvezőbb helyzetet teremteni az állampolgárok számára. E kérdés kapcsán lett körüljárva az 1987. évi XI. törvény. A többség egyetértett azzal, hogy ha az állampolgár számára egy kedvezőbb választható lehetőséget is biztosít a törvény, az nem hátrányos a számára. Választhat, hogy melyiket veszi igénybe. Nincs kétségünk, hogy a többség a számára kedvezőbben választja, erre számítunk.
Összefoglalva, a kormánypárti többség egyetértett a kormány szándékával, miszerint szabályozni szükséges a félreértésekre okot adó vagy az előre nem látható hatást generáló szabályokat. Itt ez történt, ezért az állampolgárok számára kizárólag kedvezőbb szabályváltozásokat, az erre vonatkozó törvénycsomagot, ennek általános vitára alkalmasságát a kormánytöbbség támogatta.
Kérem képviselőtársaimat is, hogy jobbító szándékú hozzászólásaikkal segítsék elő e törvénycsomag mielőbbi megalkotását és az állampolgárok számára lehetővé tételét.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
