FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kezemben tartom a jelenlegi baloldali hatalom egyik nyomdahibás termékét, ők kormányprogram címén nyújtották be. A nyomdahiba ott keletkezett, hogy “Cselekedni, most és mindenkiért!”. Mint már említettem, valószínű a nyomdahiba, mert a mai gyakorlat az, hogy: cselekedni később, és nem mindenkiért, és ezt sajnos tételesen be lehet bizonyítani. Tehát feltételezem, hogy csak a nyomda ördöge miatt van az, hogy nem a helyes kiírás került a fedlapra, és nem a helyes tartalom a beltartalmi részbe.
Mit is gondolt a jelenlegi kormánytöbbség arról, hogy mit szeretne a vállalkozások feltételeinek a javítására létrehozni? Hangzatos mondatok, rögtön a 3.1. pontnál: “A kormány a vállalkozások feltételeinek javítását elsődleges fontosságúnak tartja a gazdasági növekedés, a beruházások és az export ütemének növeléséhez. Ezt szolgálja a gazdasági stabilitás, a kiszámítható és az átlátható gazdaságpolitika.”
Majd fokozza ezt a 3.7. alatt: “A kormány célja az állami bürokrácia csökkentése az adórendszer átalakításával, a számviteli és adatszolgáltatási kötelezettségek egyszerűsítésével.”
(10.50)
Majd pedig konkretizálja: “Új törvényi szabályozást kezdeményezünk, és helyreállítjuk az APEH szigorú szakmai működését.”
Hát kérem szépen, ha ebből valami is megvalósult volna, vagy legalább valamit is elkezdtek volna ebből a politikai pamfletből, amit önök írtak, akkor nem kellene most adótörvényeket módosítani. Mert az egyik legsúlyosabb tévedés, éppen az APEH téves szakmai állásfoglalása következtében kellett valamit eszközöljön a pénzügyminiszter, de ezt elég rosszul teszi; ezt majd részletesen kifejtjük.
Önök nagybetűkkel hirdették már az adótörvény tavalyi tervezetekor, hogy ez két évre fog hatni; hogy többek között elkerüljék az SZDSZ által jósolt fehérnemű-leszaladásokat, ezért különféle szja-kedvezményeket léptetnek életbe két éven keresztül. Nem telt el hat hét az idei év adótörvényeinek az életbe lépésétől, és máris, február közepén benyújtották a hat adótörvényt módosító újabb törvénytervezetet. Tehát miről is van szó akkor kiszámíthatóság, biztonság, adóátláthatóság, APEH szakmai korrektség, kétéves adótörvények tekintetében, amikor hat hét múlva önök az életbe lépéstől számítva újraírják az adótörvények hat fajtáját?
Én nem tudom, figyeltem az eddig felszólalásokat, és direkt nem szóltam bele a kétperces felszólalásokba, amiket Szabó Lajos képviselőtársam visszaidézett, hogy mikor milyen adótörvények módosításai történtek meg időközben az előző kormányzatnál, de vajon elolvasta-e az akkori ellenzék vezérképviselőinek, Bauer Tamásnak, Keller Lászlónak, Burány Sándornak az akkori felszólalásait, elolvasta-e az akkori hozzászólásait? Állítom, ha Bauer Tamás ma itt lenne, visítana, mint egy síkköszörű. (Derültség az ellenzéki padsorokban.) Ő volt az, aki minden olyan adótörvény, minden általános törvény esetében, amikor egynél több adófajtát, egynél több törvénytervezetet nyújtott be a kormány, élesen tiltakozott, hogy az ilyesmi lehetetlen. Persze elfelejtette a Horn-kormány Bokros-csomagját, ami szintén salátatörvénynek volt minősítve. Most már megértem az SZDSZ törekvését, hogy miért nem szabad Bauer Tamást visszaengedni (Derültség az ellenzéki padsorokban.) parlamenti képviselőnek: mert tönkretenné az önök kormányzását, mert egyszerűen csak szakmai érveket mondana, hogy ezt nem lehet, uraim. Azt meg különösen nem lehet, hogy hat hét után benyújtunk újabb, hat törvényt módosító indítványt.
Ezen belül is két nagy témakör van, az egyik az eva. Önök most akárhogy próbálják megmagyarázni, és ehhez a jó szándékot is segítségül hívják, számtalan alkalommal a vita során felhívtuk a figyelmet az eva problémakörére. Önök egy elképzelésről, egy misztifikumról beszéltek, hiszen maga a Pénzügyminisztérium államtitkára, Burány Sándor úgynevezett több százezer érintettről beszél, akiknél az elmúlt időszakban az ellenzék többször érvelt azzal, hogy az eva választásának szigorú feltételrendszere miatt csak néhány ezer vállalkozó tudja, illetve fogja választani az evát. A széles körű társadalmi egyeztetés, az elmúlt hónapokban a legkülönbözőbb érdekképviseletekkel, vállalkozói körökkel történt megbeszélés ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja! De mondom, ő több százezerről beszél, és kifogásolja, hogy az ellenzék azt merészeli mondani, hogy államtitkár úr, nem lesz ennyi érdeklődő az eva iránt.
Szabados Ákos MSZP-s képviselő egész Dél-Pest területének tömegeiről beszél, hogy a kis- és középvállalkozók milyen nagy érdeklődéssel kísérik az eva megjelenését. Rákos Tibor fideszes képviselőtársunk emlékezteti a tisztelt jelenlevőket és az akkori vitában részt vevőket, hogy a választási programban 700 ezer evaalanyról beszéltek, aztán leszállították 550 ezerre, de még így is a minimális mennyiségben próbálták meghatározni, hogy ez csak a legkevesebb lehet, aki érintett lesz. S Molnár Albert képviselőtársunk, aki most is hozzászólt, valószínűleg elfelejtette, hogy akkor mit mondott erről a témakörről: egész konkrétan kifejti, hogy a 700 ezres vállalkozói körből 578 ezer adózó mutatott ki 15 millió forintnál kevesebbet, tehát ez azt jelenti, hogy 580 ezer potenciális evaalany van Magyarországon. Ugye, ez jelenthet ezekhez tartozóan, ha legalább egy főt veszünk mindenhova, egymillió főt, akit e pozitív intézkedés érinteni fog.
És jön egy jós, Fónagy János képviselőtársunk, aki kellően optimistán azt mondja, hogy uraim, óvatosan, mintegy 40 ezer főre becsüljük a valódi érintettek számát. Mennyi is lett a valódi érintettek száma? 60 ezer fő!
Nos, amikor ezeket meg mertük említeni, hogy kérem szépen, nekünk is van információs bázisunk, értjük a szándékot, hogy mit akarnak, egyszerűsítést - bár szerintünk roppant bonyolult az eva. Ezt meg is értették mindazok, akik elkezdték mélyebben tanulmányozni, és kiderült, hogy ma csak a szellemi terméket forgalmazók, a szellemi területen dolgozók, ügyvédek, jogászok, szaktanácsadók választották, azért, mert önök megszüntették a tárgyi adómentességet, és bemenekültek az eva alá szellemi termékükkel, hiszen nem akarták a tárgyi adómentesség megszűnte után az áfakört vagy egyebet választani. Ez lett az egyenes következménye ennek.
Itt már a puding próbája is felmerült, és amikor én ezzel kapcsolatosan a fölvetésemet tettem, lehurrogtak; mondtam, hogy majd várjuk meg ezt “a puding próbája az evés”-t. Egy mondatot szeretnék idézni: szeretném majd visszaidézni és látni, hogyan látjuk egy év múlva a mostani vezérszónokok hozzászólásait. Nem kellett várni addig: hat hetet kellett várni. Ezek szerint egész jól látjuk, hogy tökéletesen igaza lett az ellenzéknek, mindannyiunknak, akik hozzászóltunk.
A másik óriási hiba, amit ez a törvénytervezet elénk tár, hogy törvényellenesen vissza akar nyúlni az adójóváírás rendszeréhez olyan módon, ami Magyarországon még soha nem történt meg. Az adójóváírással akarták korrigálni, hogy az 50 ezer forintos minimálbér adómentes legyen. Tévedtek. Nemcsak az 50 ezer forintos minimálbért tették adómentessé, hanem az egymillió 200 ezer forintot keresők, tehát a havi 100 ezer forintot keresők 50 ezer forintos részét is minimálbérszinten adómentessé tették. Ezzel nem számolt a kormány, ezt későn vette észre. Most akarja visszacsalogatni az adózók pénzét, az adózók zsebéből a pénzt, hogy ezt a hatalmas adókiáramlást visszacsalogassa, de rossz előterjesztéssel.
Kérem szépen, ezt a törvényt, ha érkezik hozzá módosító indítvány, és netán abból egyet is elfogad a parlament, akkor március 25-én lehet elfogadni a parlamentnek, és akkor még a kihirdetéssel sehol sem vagyunk, miközben március 20-áig be kellene vallani a személyi jövedelemadót. Erre mondjuk mi itt Tállai András képviselőtársammal és ellenzéki képviselőtársaimmal karonfogva, hogy ilyen eddig nem történt. Szabó Lajos képviselőtársunk hozhat fel példákat, hogy milyen évközi adómódosítások történtek, de ilyen nem történt, hogy a személyi jövedelemadót visszaállítjuk 2001. december 31-ei szintre az adójóváírás tekintetében.
Pénzügyminiszter Úr! Ön tudja, hogy mennyi volt akkor az adójóváírásnak a limitje? 1 millió 50 ezer forintig lehetett az adójóváírást választani! Önök visszaállítják egy kisebb szintű jóváírási szintre ezen törvényi benyújtással, ha ezt véletlenül elfogadja a parlament - ne tegye, javasolom, tettünk hozzá módosító indítványt. Mert sajnálatos módon ön ugyan akkor már nem volt a Pénzügyminisztériumban, mert a 12,3 milliós végkielégítés után eltávozott onnan, de emlékeztetem, 2001-ben 1 millió 50 ezer volt az adójóváírás felső határa, nem pedig 1 millió 200 ezer forint, mint amire 2002-ben önök be szerették volna állítani ezt a törvénytervezetet. Ezzel gyakorlatilag egy értelmetlen és soha nem látott szakmai tévedést hoznak törvényi előterjesztésben.
Véleményünk szerint Burány Sándort a bukástól gyakorlatilag a Kiss Elemér által keltett pénzlenyúlások mentették meg azzal, hogy a nagy űrt be kellett tölteni, kellett egy dugóember, akit hoppá, berakunk oda, mert ilyen szakmai felelőtlenséget (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) pénzügyminiszter és államtitkára nem követhetett volna el.
A részleteket még Pettkó András képviselőtársam ki fogja fejteni. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
