DR. LÁSZLÓ CSABA
DR. LÁSZLÓ CSABA
DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja az egyes adótörvényekben előforduló, értelmezést igénylő kérdések törvénymódosítással való rendezése, valamint egyes, kettős adóztatást előidéző szabályok kijavítása. A módosítás lényege az egyes adónemeket érintően a következő.
Az egyszerűsített vállalkozói adónál a módosítás részben azt a célt szolgálja, hogy az adóalany kétszeresen ne fizethessen adót ugyanazon bevétele után. A kétszeres adózás tilalmát alapelvi jellegű rendelkezés mondja ki. Az egyik lehetséges eset az eva választásával egyidejűleg a kettős könyvvitelre áttérő adózókat érintheti. Ezért e helyzetre vonatkozóan a törvényjavaslat külön kimondja, hogy a kettős könyvvezetésre való áttérés miatt a nyitást követő korrekciós tételként elszámolt bevételek az eva alapját csökkentik. Annak érdekében, hogy az evát választó adózók már a 2003-as adóévben mentesüljenek az ismételt adófizetési kötelezettség alól, az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényt módosító rendelkezéseket 2003. január 1-jétől kell alkalmazni. Az adóalany számára kedvezően módosulnak az adóelőleg megállapítására vonatkozó szabályok is. Ezen új szabályokat az adóalany, választása szerint, már a 2003-as adóévben is alkalmazhatja.
A helyi adókról szóló törvény alkalmazása során felmerült, hogy nem minden adóalany számára egyértelmű, hogyan kell megállapítani az általános szabályok szerint az iparűzési adó alapját, ha a társas vállalkozás az eva szerinti bevételi nyilvántartás vezetését választja. A módosítás értelmező rendelkezéssel egyértelműsíti, hogy ilyen esetben az egyébként is irányadó rendelkezések alkalmazásával kell az adóalap egyes elemeit meghatározni. Ezeket a pontosító rendelkezéseket is 2003. január 1-jétől kell alkalmazni.
A társadalombiztosítási szabályok módosítása mind a járulékot fizetők, mind a foglalkoztatók számára a jelenleginél kedvezőbb feltételeket teremt. A módosítások lényege, hogy a javaslat szerint bővül a megállapodás alapján járulékot fizetők és ezáltal szolgáltatásra jogosultak köre. A foglalkoztatóknak a nyugellátáshoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség határideje a jelenlegi március 31. helyett egységesen április 30. lesz. Az adó- és járuléktartozások beszedése hatékonyabbá válik az adóhatóságok és az OEP közötti adatátadás rendezésével.
A személyi jövedelemadónál a minimálbér adómentességének biztosítása érdekében a 2002. év közben módosított szabályozás szerint az adójóváírás éves összege szélsőséges, a gyakorlatban nem nagy számban előforduló esetekben kevesebb lehet, mint az eredeti szabályok szerint. Egyes kollégáim szerint ez körülbelül 10 esetet jelenthet az összes adófizetőnél, bár vannak ennél nagyobb becslések is. Annak érdekében, hogy a szabályozás az említett extrém helyzeteket is kezelje, indokolt biztosítani, hogy a minimálbér adómentességének megvalósítása miatt a 2002. év közben hatályba lépett új szabály alkalmazása a korábbi szabályozáshoz képest ne okozzon hátrányt az adójóváírást igénybe vevők számára. Az adójóváírással összefüggő módosítást a 2002. évi személyi jövedelemadó megállapítása során kell alkalmazni.
Az általános forgalmi adónál az egyértelmű szabályozás érdekében a törvénymódosítás rendezi az áfatörvény szerint folyamatosan teljesítettnek minősülő ügyletekkel összefüggésben a 2002-ről 2003-ra való átmenetet, tekintettel arra, hogy az áfáról szóló törvény vonatkozó szabályai 2003. január 1-jével megváltoztak. A módosítás értelmében, ha a felek közötti elszámolási időszak kezdő napja 2003. január első napja előtti, az áfatörvény 2002. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Az átmeneti rendelkezés 2003. január 1-jétől alkalmazandó.
Végezetül az illetékekről. A módosítás kedvezőbb helyzetet eredményez a 2003. január 1-je előtt keletkezett illetékfizetési kötelezettségekkel kapcsolatban az örökös számára, mivel az örökhagyó halála, illetve az öröklési illetékfizetési kötelezettség időpontjában hatályos szabályok közül az örökösre kedvezőbbet rendeli alkalmazni. Az illetéktörvényben egyébként általában az a rendszer, hogy a megállapítás időpontjában hatályos szabályok szerint kell az illetéket befizetni, és ennek megfelelően fogadta el a tisztelt Ház tavaly a törvényjavaslatot. Ezek után merült fel az – számosan vetették fel ezt a problémát, és azt hiszem, ezzel szembe kellett néznünk –, hogy ilyen esetben, amikor valaki elhalálozik, nem szabad a jog útvesztőiben megvárni azt, hogy fél év, egy év vagy másfél év után zárulnak le bizonyos jogi események, és az akkor hatályos szabályok szerinti illetéket kelljen fizetni, hanem akkor, amikor a sajnálatos esemény bekövetkezett. Ezt az új rendelkezést is 2003. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a módosítás, ami a tisztelt Ház előtt fekszik, sok tekintetben korrekciója a tavaly elfogadott törvényjavaslatnak. Felmerülhet az a kérdés, hogy mennyiben egészséges az, és mennyiben szolgálja az adótörvények stabilitását, ha ilyenkor kerül sor ilyen módosításra. Pontosan ennek érdekében, hogy tisztán lássunk, megnézettem, hogy az adóreform óta milyen gyakran fordult elő az, hogy utólag kellett korrigálni az adótörvényeket. Azt kell mondjam, hogy egy többoldalas összeállítást kaptam, amely azt mutatja, hogy az adórendszer és a körülöttünk lévő világ egyre komplexebb, és ezért sajnos előfordult máskor is, hogy az adótörvényeket módosítani kellett. Ez nem ment fel senkit egyébként az alól, hogy a későbbiekben is ne törekedjünk arra, hogy ilyen típusú korrekciókra ne kerüljön sor. Azt hiszem, hogy mindenképpen csak egyetlen feladatunk lehetett, hogy ezeket a problémákat rugalmasan kezelni tudjuk.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(9.40)
