DR. BŐHM ANDRÁS
DR. BŐHM ANDRÁS
DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Pénzügyminiszter Úr! Meg kell mondjam, én nem készültem arra, hogy széles körű politikai vitát fog kiérdemelni az evatörvény és a kapcsolódó jogszabályok szakmai módosítása. Azt is sajnálom, hadd mondjam, hogy Tállai képviselő úr, aki igazából megindította ezt a politikai támadást, és szélesebb körben értékelte ezt a jogszabályt, mint arra én gondoltam, elveszi az ember kedvét a jogszabály egészséges kritikájától, olyan távlatokat nyitott maga a vita.
Én nem érzem sem a helyzetet, sem az eszközt alkalmasnak arra, hogy hosszú vitát folytassunk a parlament ülésezési rendjéről. Én azt gondolom, egy nem különösebben fontos jogszabály egyszerű módosításával állunk szemben. Én azt gondolom, hogy a jogszabály betöltötte-e a rendeltetését vagy sem, azzal lehet természetesen vitatkozni, de azt nem lehet mondani, hogy a koalíciós kormány adóelképzeléseinek centrumában az eváról szóló jogszabály állna.
A másik, amit mondani szeretnék, kifejezetten Tállai András képviselő úr felvetésére: önmagában az, hogy csak 62 ezren éltek ezzel - és ez válasz arra is, hogy nem 15-18 ezren, mindegy -, 60 ezer család érdekelt az evában, talán meg kellene gondolni, hogy ezt a réteget, bármilyen kicsi is, az ügyeskedők jelzővel illessék. Tény az, hogy elsősorban azok veszik igénybe, akiknek alacsony a költségigénye, de hogy ők ügyeskedő jelszóval lennének illethetők, helytelen. Én azt se kérem, hogy meg kellene követni őket, csak felhívom a figyelmet arra, hogy ezt nem kellene tenni.
A másik: én nem vitatom, hogy a pénzügyminiszter úr enyhén eufemisztikus módon jellemezte azt, vajon miért van szükség a módosítások benyújtására. Tehát elfogadom, de azt gondolom, hogy nem kizárólagosan az az oka, hogy ez egy komplex jogterület, és változnak bizonyos körülmények. Én azt gondolom, valóban történtek szakmai hibák az alapjogszabály elkészítésekor, és helyesnek tartom azt, ha az önkritika erényét gyakoroljuk - ebben természetesen partner vagyok. Bízom benne, hogy ezt az erényt nem kell sokszor gyakorolni.
A Szabad Demokraták Szövetsége nevében tájékoztatom a tisztelt Házat és a pénzügyminiszter urat arról, hogy a módosítást, mert szükséges, támogatjuk. Két észrevételem lesz, amire a felszólalás végén ki fogok térni, ami kapcsán első körben azt kérem, a kormány gondolja át, hogy a tartalommal egyetért-e. Amennyiben nem, természetesen módosító indítványt is be fogok ezzel kapcsolatban nyújtani.
A vállalkozói adó- és az emiatti kapcsolódó jogszabályok módosítása természetesen szükségszerű. Tállai András úrtól, mint ebben az ügyben az ellenzék vezérszónokától azért meg kell kérdeznem, hogy ha egyetértünk abban, hogy olyan módosításokra kerül sor, ami az állampolgárok érdekében áll - és most tegyük félre a szakmai okokat, hogy miért kerül erre sor -, akkor miért választja az ellenzék azt a megoldást, hogy nem támogatja ezt. Csak azért, mert az érdekeltek 62 ezren vannak? Vannak 62 ezren; egy olyan jogszabály-módosítás van előttünk, amely ennek a 62 ezer embernek, illetve a további évek további érdeklődőinek kedvezményt nyújt. Nem is nevezem ezt kedvezménynek, hanem egy jogszabály által megkívánt igényt teljesít, úgy gondolom, és ez volt az alapjogszabály hibája.
A két téma - az egyikkel kapcsolatban kérdésem van egyelőre az első körben, a másikkal pedig vitám. Az egyik annak a bizonyos adójóváírásnak a kérdése, ami sok felszólalásban elhangzott: a 2002. évi jóváírás elszámolásának a 2001. évi személyi jövedelemadó törvényhez való kötése. Én valóban kétségesnek tartom, hogy a 2001. évi szja-törvényre való hivatkozás megfelelő-e 2003-ban, és szinte biztosra veszem, hogy van olyan jogszabály-szerkesztési mód, amelyik úgy fogalmazza meg a 2002-es jóváírás lehetőségét, mintha a kérdéses jogszabálymelléklet volna hatályban, tehát a 2002. évi személyi jövedelemadó törvénynek a módosítása.
Nagyobb problémám van az illetéktörvénnyel kapcsolatos rendelkezésnél, és azt gondolom, ez a vita nem lesz itt elvarrva, tehát ehhez a részhez nyilván módosító javaslat benyújtására kerül sor. Az eddigi felszólalásokkal is vitám van, mert mindenki úgy kezeli ezt az illetéktörvénnyel kapcsolatos módosítást, mintha ez egy méltányossági kérdés lenne - nem erről van szó. Itt egy alapvető jogi kérdésről van szó, aminek egyelőre legalábbis a végiggondolása kéretik.
Az öröklési jog egy alapjogágnak, a Ptk.-nak azon szabálya, amely a római jog óta azt mondja, hogy a halállal nyílik meg a hagyaték, tehát az örökség, mindenféle jogi intézkedéstől függetlenül. Tehát az örökös a hagyaték megnyíltakor, a halál pillanatában tulajdonossá lesz, és mint ilyen, alanya egyebek mellett az illetékfizetési kötelezettségnek is. A problémám abban van az alapjogszabály és a módosítás kapcsán is, hogy nem lehet főszabállyá tenni azt, hogy az illetékfizetési kötelezettség az illetékhivatalhoz történő benyújtással, a tudomásszerzéssel kezdődik, mert ez ütközik - hadd ne mondjam végig a jogalkotási törvény rendelkezéseit - azzal a szabállyal, hogy az örökös tulajdonossá lesz. És nem azért kell a történetet javítani és végiggondolni, mert tragédia történt az érintett családban, hanem azért, mert ez a fajta megoldás, amely főszabállyá a hivatalhoz történő megérkezést teszi, megítélésem szerint jogellenes.
Tehát mindenképpen arra teszek javaslatot, hogy az illetékkulcs alapja a hagyaték megnyíltakori állapot legyen; és arra természetesen módja van a jogszabálynak - és én ezzel maximálisan egyetértek -, hogy ha azonban az illetékhivatali eljárásnál kedvezőbb illetékkulcs alkalmazására van lehetőség - esetünkben erről nincs szó az öröklési kulcs emelésénél -, de a jogi tartalmon ez nem változtat, akkor lehessen a kedvezőbb szabályt alkalmazni. De ez pont a fordítottja annak, hogy mi a szabály, és mi a kivétel. Én azt gondolom, jogi hiba lenne, ha ez így maradna.
Elnézést kérek, ez szokatlan módja a befejezésnek, tényleg elnézést kérek, de amennyiben engem érintő akár személyes, akár szakmai vita lenne, rendkívüli körülmények miatt nem fogom tudni végighallgatni a vitát - kérem, hogy ezt ne tessenek tiszteletlenségnek venni, azért jelzem előre.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
