DR. LÁSZLÓ CSABA
DR. LÁSZLÓ CSABA
DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az Országgyűlés elnökéhez intézett napirend utáni felszólalás bejelentésével kapcsolatosan megbízásból, kijelölés útján, az alábbi választ tudom adni.
Egyetértve a 35/1999. (III. 28.) számú országgyűlési határozatban foglaltakkal, amely megállapította, hogy a magyarországi németek 1944-től kezdődő elhurcolása, majd az azt követő kitelepítése az emberi jogokat súlyosan sértő, igazságtalan eljárás volt, magam sem vitatom, hogy az érintettek ártatlanul, nemzetiségi hovatartozásuk miatt szenvedtek. Ezek a személyek a szovjet hatóságok által foganatosított kényszermunkatáborban, fegyveres őrzés mellett töltött szabadságelvonásukat előre meg nem határozott büntetésként szenvedték el.
2003. január 1-jével hatályba lépett a 267/2002. (XII.20.) számú kormányrendelet, amely az alaprendeletet módosította. A módosítás a rendelet személyi hatályát kiterjeszti úgy, hogy juttatásra jogosultak mindazok, akiket Magyarországról 1944. október 1-je után polgári személyként mint internáltakat a Szovjetunióba, málenkij robotra elhurcoltak, feltéve, hogy a rendelet 6. §-ában meghatározott bizonyítási eljárás keretében a jogosultsági feltételeket igazolták.
Szeretném hangsúlyozni, hogy a módosított kormányrendelet az újabb jogcím beemelésével csak a juttatásra jogosultak körét bővítette, a jogosultság megállapítására, a juttatás folyósítására és a bizonyításra vonatkozó rendelkezéseket a módosítás nem érintette. Így az igény alapjául szolgáló sérelem elszenvedését és a jogosultság egyéb feltételeit továbbra is a kérelmezőnek kell bizonyítania.
Tekintettel arra, hogy nincs olyan központi nyilvántartás, amely a polgári személyként kényszermunkára elhurcoltak adatait tartalmazza, ezért bizonyos esetekben adatpótlás címén szükségessé válik a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részéről a Központi Kárrendezési Iroda megkeresése, illetve a társadalmi kollégium kiegészítő szakvéleményének a beszerzése.
Az alaprendelet, a 267/2000. (XII. 20.) számú kormányrendelet hatálybalépését követően több ezren adták be úgy a kérelmüket a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, hogy jogcím hiányában azokat el kellett utasítani. A módosítás nyomán a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által korábban elutasított mintegy 3000 ügy felülvizsgálata jelenleg folyamatban van, ezért az újabb kérelmek elbírálása erre figyelemmel esetlegesen késedelemmel történhet.
Ezen túl nem tudunk olyan nehézségről, hivatali bürokráciáról, ami a rendelet végrehajtását akadályozná. A rendeletből egyébként kitűnik, hogy az igénylőknek csatolniuk kell ugyan az igazolásokat, de ezen túl is ad a jogszabály lehetőséget a bizonyítás egyéb módjaira. Ismételten hangsúlyozom, hogy a kormányrendelet 2002. decemberi módosítása az újabb jogcím beemelésével csak a juttatásra jogosultak körét bővítette, a jogosultság megállapítására, annak folyósítására és a bizonyításra vonatkozó rendelkezések nem változtak, az alaprendelet pedig 2000 decemberében született.
(18.40)
Természetesen azokra az állampolgárokra vonatkozóan, akiknek a nevét ön említette, nyilván nem tudok most konkrétan reagálni, de azt tudom ígérni, hogy a megfelelő hivatalokban a megfelelő intézkedéseknek meg kell történniük, mert abban egyetértek önnel, hogy senkit nem érhet méltatlanság ötven év után, aki ezeket a sérelmeket elszenvedte.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban. - Kékkői Zoltán József tapsol.)
