BERNÁTH ILDIKÓ
BERNÁTH ILDIKÓ
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A benyújtott törvényjavaslatnak ahhoz a részéhez kívánok hozzászólni, amely a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak a jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvényt kívánja több helyen módosítani.
Miniszter asszony expozéját végighallgatva, majd a jegyzőkönyvet tanulmányozva azt kellett megállapítanunk, hogy a törvényjavaslatnak - amelyet most a második körben tárgyal a parlament - a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló részét a tisztelt miniszter asszony összesen két mondattal intézte el. Ebből a két mondatból kevéssé derült ki, hogy a benyújtott javaslatoknak milyen indokai vannak, milyen célt szolgálnak. Az expozéban erre vonatkozóan összesen annyi szerepelt, a törvényjavaslatnak az a célja, hogy jogharmonizációt biztosítson, és a köztisztviselőket érintő kedvező szabályokat a hivatásos katonákra is kiterjessze.
Nos, a kedvezően változó módosításokkal - amelyeket a miniszter asszony úgy nevesített, hogy ilyen kedvezmény például az állami kezességvállalású lakáshitel-konstrukció kiterjesztése, valamint a nyelvvizsgapótlék részleges felemelése - természetesen mi is egyetértünk. Egyetértünk továbbá azzal a módosítással is, amely a munka törvénykönyvével kívánja összhangba hozni a jelenlegi szabályokat. Ezzel nincs is semmi gond.
Azzal viszont nem értünk egyet, tisztelt képviselőtársaim, hogy a külföldi tevékenységgel összefüggő szolgálatteljesítési formák közül némelyet a törvény úgy kíván módosítani, hogy abba az állomány tagjainak a beleegyezése nem szükséges. Melyek ezek a formák? Ezek a kötelezettségek a kollektív védelemről szóló washingtoni szerződés, a katasztrófavédelem vagy például a humanitárius segítség, amiről éppen ma tárgyalt a parlament, amelyet Iraknak nyújtani kívánunk. Ezeknél a kötelezettségeknél az állomány tagjait külföldre vezénylik a beleegyezésük, megkérdezésük nélkül, anélkül, hogy tudnák, mikor, hová és meddig, valamint hogy mennyiért teljesítik a feladatukat.
Mondhatják erre szocialista képviselőtársaim, amikor a katona katonának áll, vállalja azt, hogy oda megy, ahova vezénylik. Ezzel nincs is semmi baj, ez természetes, hiszen erre esküdött fel, de azt meg kellene fontolni - kérem szocialista képviselőtársaimat, a honvédelmi bizottság ülésén vizsgálják meg -, hogy ehhez az egyoldalú kötelezettséghez, ahol mérlegelési jogköre sincs a katonának, milyen támogatási rendszert kívánnak csatolni. Mivel nem tisztázott, hogy ez milyen illetménnyel történik, a külföldre vezénylés a jelen szabályok szerint, ahogy ezt önök benyújtották, akár a hazai illetményekkel is történhet. Miután Magyarországon ma még kétkeresős családmodell van, az egyik kereső távozásával - anélkül, hogy különösebb támogatást élvezne az itthon maradott család - egyértelmű, hogy veszteség éri őket. Arról pedig egy szót sem szól a beterjesztett törvényjavaslat, hogy mi történik akkor, ha a külföldre vezényelt katona elesik, vajon milyen járadékban részesülnek a hátramaradott családtagok.
(20.50)
Szintén aggályosnak tartjuk az állomány tagjainak felmentésével kapcsolatos módosító javaslatokat, ugyanis egy nagyon fontos törvényi szabályozást vesznek ki a benyújtott javaslattal. Úgy kívánják módosítani a jelenlegi szabályokat, hogy bármilyen mértékű leépítés akár miniszteri rendelettel is elrendelhető, ugyanis a jelenleg hatályos szövegből kikerül a rendelkezési állományban sem tartható szövegrész, ami azt jelenti, hogy ha például egy alakulatot megszüntetnek, vagy egyik állomáshelyről a másikra áthelyezik, ebben az esetben, ha nem fogadja el az állomány tagja az áthelyezést, akkor a jelenlegi szabályok szerint nyugállományba vagy tartalékállományba lehet helyezni. Ezt kívánja megszüntetni a beterjesztett módosítás.
Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a törvényjavaslat a miniszter által meghatározott, készenléti jellegű beosztásokat említ. Sajnálom, hogy Iváncsik államtitkár úr elment, mert éppen ő volt az, aki az eredeti, az előző kormányzati ciklusban benyújtott törvényjavaslat során kifogásolta, amikor a törvény olyan szabályt tartalmazott, amely a minisztert ruházta fel előírt határidőre rendeletek meghozatalára. Nos itt, ez esetben arról sincsen szó, hogy ez a rendelet mégis mikorra várható, mikorra köteles a honvédelmi miniszter ezt meghozni.
További megszorításokat tartalmaz az a tervezett módosítás, amely a szolgálatteljesítési idő éves keretét kívánja megszüntetni. Ez különösen fájdalmasan érint személy szerint engem is, mert az előző törvény benyújtása során a szakszervezettel tárgyalva jutottunk el addig a megállapodásig, hogy ez az éves időkeret nem lehet több 2080 óránál. Érthetetlen számunkra, hogy miért kerül ki a most benyújtott javaslatból ez az éves időkeret, hiszen folyamatos ügyeleti szolgálat ellátásáról van szó, ami például olyan szolgálat, amelyet a légvédelemnél látnak azok az ott dolgozók, akik munkájuk során napi kapcsolatban vannak a NATO hasonló feladatot ellátó szerveivel, és folyamatosan - mint ahogy ezt a törvény maga is megszövegezi - végzik el a munkájukat. Pontosan az ő érdekükben történt az éves munkaidőkeret felső határának a meghatározása. Nem derül ki sem az expozéból, sem a vezérszónoklatokból, sem pedig a törvény indoklásából, hogy ennek mi az oka. Remélem, hogy amikor majd a részletes vitára kerül sor, magyarázatot kapunk erre.
Van még egy nagyon furcsa módosítás becsempészve a törvényjavaslatba, amely a 24 órás őr- és ügyeleti szolgálat után járó pihenő- és szabadnapok ügyét kívánja rendezni, méghozzá úgy, hogy itt is szigorítást kíván elfogadtatni. A harmadik ciklusukat itt töltő képviselők nyilván emlékeznek arra, hogy a szabályok elfogadása még 1996-ban történt, amikor a pihenőnap és a szabadnap ügyét szabályozták. Nos, a mostani megszigorítás alapján annyi módosítás történne, hogy csak egy szabadnap járna a katonának. Itt tulajdonképpen egy olyan érzésem volt, hogy a munka törvénykönyve által szabályozott készenlétet keveri a törvényjavaslat az ügyelettel. Ez annyit jelentene, hogy az, aki őr- és ügyeleti szolgálatot lát el, tulajdonképpen nem tud utána szabadnapra menni, mert a javaslat elfogadásával elveszít egy napot.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
