DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Az alkotmányügyi bizottság 14 tagjának véleményével szemben 13 képviselő ellentétes véleményt fogalmazott meg. A kisebbségben maradt képviselők a bizottság többsége által elfogadott jelentés tartalmát megalapozatlannak, törvénysértőnek és alkotmányellenesnek ítélik meg. (Moraj a kormánypárti padsorokban.)
A jelentés az alkotmányügyi bizottság eljárásának célját a következőkben jelöli meg: a bizottsági vitában a jelen lévő képviselők arra kívántak választ kapni, hogy az interpelláció kivizsgálása során a legfőbb ügyész eleget tett-e az alkotmányban, illetve a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvényben megfogalmazott kötelezettségeinek. A bizottság kisebbségben maradt tagjai a legfőbb ügyész bizottsági meghallgatása során választ kaptak a feltett kérdésre, és arra a megállapításra jutottak, hogy a legfőbb ügyész nemcsak az interpelláció kivizsgálása során, de az interpelláció alapját képező eljárásban is maradéktalanul eleget tett az alkotmányban, illetve az ügyészségi törvényben megfogalmazott kötelezettségeinek.
A bizottság többsége által elfogadott jelentés 14 pontban marasztalja el a legfőbb ügyészt. Ebből a 14 pontból egyetlen pont, az első jelöl meg olyan jogszabályt, amelyet a többség álláspontja szerint a legfőbb ügyész megsértett. Ez az egy jogszabálysértésre való hivatkozás is teljes egészében téves, mivel a legfőbb ügyésztől olyan intézkedést várt volna el, amely az ügyészségi törvény megsértését jelentette volna a részéről.
A 14 pontból a 2. a közbeszerzési törvénybe ütközik; a 3. a polgári perrendtartással ellentétes; a 4. az ügyészség alkotmányos jogkörének megkérdőjelezését jelenti; az 5. és a 6. a bírósági törvénnyel ellentétes; a 7. szintén az ügyészség alkotmányos jogkörét kérdőjelezi meg; a 8. pont megállapításai ellentétesek a tényekkel; a 9. pont nem felel meg a valóságnak; a 10. és a 11. pont ellentétes az ügyészségi törvénnyel; a 12. és a 13. pontban foglalt elmarasztalások részben nem felelnek meg a valóságnak, részben pedig jogellenes elváráson alapulnak; és végül a 14. pontban foglalt elmarasztalás ellentétben áll a büntető törvénykönyvvel és a büntetőeljárás szabályaival. Tehát a bizottsági jelentésnek a legfőbb ügyészt elmarasztaló megállapításai közül egyetlenegy sem állja meg a helyét.
A kisebbségi véleményt megfogalmazó képviselők szerint a többségi állásponton lévő képviselők alapvető alkotmányjogi tévedése, hogy a legfőbb ügyész interpellálhatósága azt jelenti, hogy az Országgyűlés vagy az egyes országgyűlési képviselők felelősségre vonhatják a legfőbb ügyészt mérlegelési jogkörében meghozott döntései miatt. Ha ez a törekvés nem tévedésen alapul, hanem szándékos, úgy ez a törekvés ellentétes az alkotmánnyal.
A bizottság kisebbségi véleményen lévő tagjai szerint az interpellációval kapcsolatos alkotmányügyi bizottsági eljárás nem volt más, mint jogi köntösbe bújtatott politikai támadás a legfőbb ügyész ellen, melynek célja a legfőbb ügyész elmozdításához szükséges közjogi lépések politikai megalapozása. Ez az eljárás azon kívül, hogy alaptalan, alkotmányellenes is, mivel a legfőbb ügyész igazságszolgáltatási tevékenységében nem a parlament többségi akaratának, hanem kizárólag a Magyar Köztársaság alkotmányának és törvényeinek köteles magát alárendelni - ez a magyar jogállami igazságszolgáltatás egyik alapvetése.
Végezetül a bizottság kisebbségi véleményen lévő tagjai sajnálattal állapítják meg, hogy az interpellációval kapcsolatos eljárás során az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága eddigi működésének mélypontjára jutott: olyan határozatot fogadott el, amely jelentősen rontja a bizottság szakmai és az Országgyűlés társadalmi megítélését.
(14.20)
Az interpellációval kapcsolatos eljárás következtében - figyelemmel más, a legfőbb ügyészhez intézett, el nem fogadott interpellációkra is - sérül az ügyészségnek - mint a nyomozások törvényességét felügyelő, valamint az állam büntetőjogi igényét érvényesítő alkotmányos intézménynek - a tekintélye, ezáltal az igazságszolgáltatás tekintélye is. Ennek a helyzetnek a kialakulásában a bizottság tizenhárom ellenzéki tagját felelősség nem terheli.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)
