DR. BRAUN MÁRTON
DR. BRAUN MÁRTON
DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A közösségi versenypolitika feladata az egységes belső piacon folyó versenyt veszélyeztető magatartások megakadályozása. Az Unió versenypolitikája közvetlenül érinti az Unió polgárait, befolyásolva mindennapi életüket, így mára a versenyjog az Unió egyik legnagyobb terjedelmű és legkiforrottabb joganyagává vált. Mégis, ahogy egyik napilapunk írta, a közösségi versenyjog reformidőszakát éli, forrong.
Nemrégiben a közösségi versenyszabályok a versenyt korlátozó megállapodásokkal és az erőfölénnyel való visszaéléssel kapcsolatban változtak. A legutóbbi változás azonban elsősorban eljárásjogi volt, és éppen az Unió bővítésével kapcsolatos. A Tanács úgy ítélte meg, hogy a tagállamok számának növekedésével a korábban kialakított rendszer - miszerint a közösségi versenyjog érvényesítése a Bizottság mint versenyhatóság hatáskörébe tartozik - nem tartható fenn. Az új tanácsi rendeletben az eljárási változások célja a decentralizáció. A tagállami bíróságok és versenyhatóságok a jövőben, pontosabban 2004 májusától nagyobb szerepet kapnak.
A rendelet másik lényeges eleme, hogy törölte a mentesítési rendszert a versenykorlátozó megállapodásokkal kapcsolatosan. Jövő májustól az egyes vállalatoknak maguknak kell megítélniük, hogy tervezett szövetkezésük megfelel-e a mentességet biztosító feltételeknek, egyedi mentesítési kérelmek benyújtására tehát a jövőben nem lesz mód.
Végezetül a rendelet előírja a közösségi jog közvetlen alkalmazásának követelményét. A nemzeti versenyhivatal köteles alkalmazni a közösségi jogszabályokat minden olyan esetben, amikor a versenyjogba ütköző magatartás a tagállamok közötti kereskedelmet érinti, és a tagállam versenyhatósága nem léphet fel olyan ügyben, amelyben az Európai Bizottság indít eljárást. Szeretném megjegyezni, pillanatnyilag még nincs eldöntve, hogy egy adott ügyben mely tagállam versenyhatósága járjon el.
Tisztelt Ház! A fentieknek megfelelően az előttünk fekvő T/3767. számú törvényjavaslat célja a jogharmonizáció. A törvény kiegészül egy új fejezettel, amely meghatározza az európai közösségi versenyszabályok alkalmazása során követendő eljárást. Ebben a törvény előírja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal mindazokat a feladatokat köteles ellátni, amelyeket a közösségi jog a tagállami versenyhatóságok hatáskörébe utal, megszab bizonyos eljárási lépéseket, és foglalkozik a versenyhatóság részvételével a perekben. A hazai bíróságok felhatalmazást kapnak a közösségi jog alkalmazására, és ilyen esetekben a versenyhivatal a jogvitákban közreműködőként léphet fel.
Tisztelt Ház! Ma olyan világban élünk, hogy számos gazdasági egység, termelő vállalat vagy kereskedelmi hálózat nagyobb gazdasági erőt képvisel vagy nagyobb érdekérvényesítő képességgel bír, mint sok állam. Számos olyan esetet említhetnénk, amelyekben ezek a gazdasági entitások képesek voltak befolyásolni egy-egy szuverén állam döntéseit. Az Európai Unió mint egységes piac azonban már akkora súlyt képvisel, amely előtt a piac legnagyobb szereplőinek is meg kell hajolniuk. Európai uniós csatlakozásunk egyik legkomolyabb előnye éppen ez, az óriási, önmagát és a fogyasztókat megvédeni képes egységes piachoz való csatlakozásunk lehet. Európának tehát megvan a képessége és a szándéka arra, hogy megvédje az európai fogyasztókat, és esélyegyenlőséget biztosítson az európai vállalkozásoknak. A Fidesz-frakció ugyanezt várja el a magyar kormánytól is, azt tehát, hogy legalábbis egyenlő feltételeket biztosítson a magyar vállalkozásoknak, ha már preferenciát nem biztosít nekik. Ez könnyen megvalósítható, ha például a közbeszerzések kiírásakor a magyar vállalatok által is teljesíthető feltételeket szabnak.
Tisztelt Ház! A Fidesz-frakció a javaslattal egyetért, a törvénymódosítást támogatja. (Taps.)
