DR. PÓSÁN LÁSZLÓ
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a részletes vita kezdetekor a tárca részéről nem látok senkit jelen. Ez azt mutatja, hogy ahogyan a bizottsági ülésen, úgy a részletes vita során sem fog a tárca különösebben nagy fogékonyságot mutatni bárminemű jobbító szándékra.
Már csak azért is sajnálatosnak tartom mindezt, mert azt gondolom, a tisztánlátás érdekében jó, ha elmondjuk, és itt, a parlament nyilvánossága előtt is hangot adunk annak, hogy a kormány konstruktivitása odáig terjed, hogy a helyesírási hibák javítására irányuló módosító javaslatokat volt hajlandó egyedül érdemben elfogadni - én azt hiszem, hogy ez nem éppen a párbeszédet szolgálja.
De rátérve a részletes vita témáira: azt gondolom, hogy ha az 1. §-nál maradunk, jó néhány olyan pont van, amit érdemes lenne közösen átgondolni annak érdekében, hogy jó és megnyugtató megoldások születhessenek egy rossz törvénytervezet apropóján. (Szabados Tamás oktatási minisztériumi államtitkár elfoglalja helyét a patkóban.)
Az ajánlás 2. pontjában, meg kell állapítanunk, hogy a törvénytervezet szövege nem egyértelmű, amikor az egyes tagozatokra, képzési formákra, hallgatói körre történő, államilag finanszírozott képzés indításának engedélyezéséről beszél. Nem egyértelmű abból a szempontból, nem világos, hogy a kormány tetszése szerint választhat-e az intézmények között vagy sem akkor, amikor ilyen típusú engedélyeket kiad. A módosítás célja kifejezetten az lenne, hogy világos és egyértelmű képet teremtsen, ebből a szempontból ne lehessen megkülönböztetni az egyes intézményeket - én azt gondolom, hogy ez mindenkinek közös érdeke.
Az ajánlás 10. pontjában a módosító javaslat azt a célt szolgálja vagy azt célozza, hogy világos képet, világos helyzetet teremtsen az anomáliák elkerülése érdekében. Ugyanis a törvényjavaslat nem változtat azon a felsőoktatási törvényi előíráson, hogy az egyetemi tanári kinevezéseknél megmarad a MAB véleménye, ellenben azt a részt már nem pontosítja, hogy mi történik akkor, ha a MAB ellenvéleménye esetén a miniszter mégiscsak úgy dönt, hogy a felterjesztést megteszi. Kell-e ilyenkor a miniszternek bármit is indokolnia? Kell-e bárminemű magyarázatot adni, hogy miért döntött úgy, ahogy döntött? Azt gondolom, hogy ez megint nem szerencsés, jó lenne, ha értő fülekre találna az ilyen típusú jobbító szándék.
Az ajánlás 11. pontjában az egyetemi tanárok felmentésére vonatkozóan terjesztett elő két szocialista képviselő egy javaslatot. Egyet tudok érteni azzal, hogy az egyetemi tanár nyugdíjjogosultságának elérése ne legyen felmentési indok - ezt a javaslatot üdvözöltük is a bizottságban. Ellenben nem értjük azt, hogy ugyanilyen témára vonatkozóan ez a bizonyos 11. ajánlási pont a felsőoktatási törvény 17. §-át módosítaná, míg a felsőoktatási törvény 22. §-ára vonatkozóan beadott módosító javaslat tartalmát tekintve meg pontosan visszahozza ugyanezt, a benyújtók személye majdhogynem egy és ugyanaz. Nem igazán értem, hogy mi ebben a logika és a koherens összefüggésrendszer.
Az ajánlás 20. pontjával a Fidesz-frakció messzemenőkig egyet tud érteni, ami az öregségi nyugdíj kérdéskörét érinti.
Továbbra sem értjük azt, hogy miért lenne szükség az adatok, a személyi adatok, a hallgatók személyi adatainak oly hosszú ideig történő megőrzésére és kezelésére, ahogyan arról a törvényjavaslat szól. A módosító javaslat kifejezetten azt célozza, hogy csak addig legyen adatkezelési jogosultsága az Oktatási Minisztériumnak, illetve a hozzá tartozó, e célból működő intézményeknek, ameddig fennáll a hallgatói jogviszony. Azt követően ugyanis semmiféle jogalap nincsen arra, hogy személyes adatokat kezeljenek, hiszen a minisztérium vagy annak intézményei semmiképpen nem tekinthetők olyan értelemben vett hatósági jogkörrel felruházott szerveknek, amelyeknél indokolt személyes adatok tartós megőrzése és tárolása.
Az ajánlás 25. pontjában a módosító javaslat kifejezetten egységes belső követelményrendszer irányába tesz javaslatot. Ez, azt gondolom, akkor, amikor az integrációs ügyek terítéken vannak, amikor az integráció belső tartalmi elmélyítése elengedhetetlen kérdés és feladat, kifejezetten indokolt is.
Az ajánlás 26. pontjában a módosítás azt a célt szolgálja, hogy az államilag nem finanszírozott hallgatók, amennyiben jól teljesítenek tanulmányi előmenetelük során, bekerülhessenek az államilag finanszírozott rendszerbe. E téren volt is egyetértés a bizottságban, hogy itt célszerű lenne megtalálni azt a közös megoldást, ami ezt lehetővé tenné. Azt gondolom, hogy ez ügyben gondolkodjunk majd együtt közösen.
Köszönöm szépen.
(19.30)
