PÁLFI ISTVÁN
PÁLFI ISTVÁN
PÁLFI ISTVÁN, a szociális és családügyi bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Bizottságunk is már annak tudatában kezdte meg a vitát erről a törvénymódosítási javaslatról, hogy tisztában voltunk azzal, hogy egy konszenzus született. Az adatvédelmi biztos úr már a vita elején közölte velünk, hogy széles körű konszenzuson alapul az, ami elénk kerül, abban az értelemben, hogy több minisztérium és az ő hivatala is folyamatosan tudott egyeztetni és meg is állapodni ebben az előttünk levő szövegben.
Arról is tájékoztattak bennünket, és ez már igen sokszor elhangzott az elmúlt pár évben, hogy valójában egy jogharmonizációs kötelezettségről van szó. Ez is fontos érv volt az indoklásban, méghozzá olyannyira, hogy ott is elhangzott, sokszor szinte szó szerinti szövegeket vagy pedig a fogalmakat szó szerint írták le ebben a törvénymódosítási javaslatban. Külön köszönjük a minisztérium munkatársának azt egyébként, hogy az általunk jelzett problémát orvosolták, miszerint ha hivatkoznak egy ilyen EU-s irányelvre, akkor azt jó, ha mi is megismerhetjük. Azóta ez megtörtént.
Két elemet emeltünk ki a bizottsági ülésünkön, két olyan elemet, ami újszerűségében leginkább érintheti a szociális szférát. Az egyik problémakör igazából három új fogalomnak a bevezetésével kapcsolatos: a személyes adat, a közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat fogalmának a tisztázása az a problémakör, ami korábban legalábbis igen sok problémát jelentett, most pedig úgy tűnik, hogy ennél jóval tisztábban, pontosabban, precízebben vannak leírva ezek a fogalmak.
Tudniuk kell azt is, hogy korábban akár a mi bizottságunknál, akár az egészségügyi bizottságnál sokszor felmerült az elmúlt hetekben vagy akár hónapokban is az, hogy melyek azok a személyes adatok, amelyek ilyenkor nyilvánosságra hozhatók, ezek milyen módon kapcsolhatók össze, és így tovább. Azt gondolom, abban kormánypárti és ellenzéki oldal egyaránt megegyezett, hogy ezeknek a pontosítása mindenképpen szükséges. Azt azonban, ha megengedik, mégiscsak kiemelném, hogy erre indokként nem a legjobb támogatásként felhozni azt, hogy ez az üvegzsebtörvénnyel kapcsolatos, hiszen itt természetes személyeket is emleget, az üvegzsebtörvény pedig leginkább a jogi személyiségekkel kapcsolatos, magyarán mondva a gazdasági társaságok jogait, illetve a velük kapcsolatos adatokat emeli ki. Itt természetes személyekről van szó, magyarán mondva magyar állampolgárokról, magyar személyekről, akiknek a jogai és a róluk szóló adatközlés azért mégiscsak fontosabb lehet, mint a gazdasági jellegű társaságokkal kapcsolatos adatközlés.
(17.30)
A másik, ugyancsak kiemelt jelentőségű, részünkről legalábbis kiemelt jelentőségű új elem a tiltakozás lehetősége. Az a tiltakozási jog jelenik meg ebben a törvénymódosítási javaslatban, ami Európában egészen általános. Azonban meg kell mondani azt is, hogy most már az irányelv pontos ismeretében mégiscsak további pontosítást kell tennünk ezzel kapcsolatban abban az értelemben, hogy az Európában ismert jog ismeri azt a lehetőséget, és mindenképpen ki is emeli az irányelv azt, hogy legalább egyszer legyen lehetősége a polgárnak, a természetes személynek arra, hogy egyértelműen, ahogy itt mondja, félreérthetetlenül hozzájárulhasson ahhoz, hogy a róla szóló adatokat valamilyen külső, különösen üzleti célból kiadhassa az adat tárolója vagy az adat gazdája. Azt gondolom, ha valamilyen irányba fog majd menni ez a vita, mindenképpen érdemes lenne ezt a fajta irányt felvállalni.
Más felvetés ezzel kapcsolatban nem történt még. Még annyi ehhez kapcsolódóan, akinek túlságosan távolinak tűnik ez a fajta problémakör, hogy sajnos éppen a szociálisan leginkább rászorultakat lehetett könnyen rávenni az “ön nyert” típusú levelekkel, és bizony-bizony ezek szerintünk sokszor ellenőrizetlenül és igencsak könnyen mentek ki az adattárakból, ezért volt ez a felvetés részünkről.
Egyébként a bizottság egyhangúlag támogatta az adatvédelmi törvény ez irányú módosítását.
Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
