DR. WIENER GYÖRGY
DR. WIENER GYÖRGY
DR. WIENER GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Politikai Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A T/3735. számú törvényjavaslat benyújtásával, mint erre expozéjában Hankó Faragó Miklós politikai államtitkár úr is utalt, a kormány jogharmonizációs kötelezettségének tesz eleget. A javaslat alapvető célja az, hogy a hatályos adatvédelmi törvényt a 95/46/EK irányelvvel harmonizálja, amit a tavalyi országjelentés is sürgetett. Az adatvédelem szempontjából ugyanis az Unió egységes egészet képez, s így e téren a közösségi jog elsődlegességének elve érvényesül.
Az előkészítés során felmerült az az elképzelés, hogy a személyes adatok védelmét, illetőleg a közérdekű adatok nyilvánosságát két törvény szabályozza. Ezek kidolgozása azonban időigényes feladatnak tűnt, s ezért a mostani törvényjavaslat alapvetően a sürgető jogharmonizációs igénynek tesz eleget. E megoldással az adatvédelmi biztos is egyetértett, aki egyébként aktívan részt vett a jogharmonizációs módosítás előkészítésében.
A jogharmonizáció érzékelhetően átalakítja az adatvédelmi törvény fogalmi apparátusát. A 95/46/EK irányelv követelményei és a technikai változások nyomán a törvényjavaslat fogalmi pontosításokat és új kategóriákat egyaránt magába foglal, és emellett az értelmező rendelkezések néhány eddig is használt, ám nem definiált kifejezés tartalmát is meghatározzák.
A megújuló fogalomrendszer jelentősen hozzájárulhat az adatvédelmi jog fejlődéséhez, és a jogalkalmazók munkáját is megkönnyítheti.
A törvényjavaslat mindenekelőtt a személyes és a különleges személyes adat kategóriáját pontosítja. Az irányelv alapján meghatározza, hogy mikor tekinthetjük azonosíthatónak az érintett személyt, a különleges adatok körét pedig kibővíti az érdek-képviseleti tagságra vonatkozó információval. Ugyanakkor az Európai Unió követelményeinek és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően bevezeti a bűnügyi személyes adat fogalmát, amely nemcsak a büntetett előéletre vonatkozó, hanem a bűnmegelőzéssel és a bűnüldözéssel összefüggésben keletkező információkat is magába foglalja.
A bűnügyi személyes adat mellett az alapkategóriák közé a közérdekből nyilvános adat fogalma is bekerült. E téren a törvényjavaslat nem új definíciót emel be a jogrendszerbe, hanem csak követi az úgynevezett üvegzsebtörvény rendelkezését, amely a polgári törvénykönyvben helyezte el ezt a kategóriát. A közérdekből nyilvános adat - mint erre az indokolás is utal - átmenetet képez a személyes és a közérdekű adat, tágabban értelmezve a köz- és a magánszféra között. Az indokolásból kitűnően e körbe tartoznak a közpénzek magánfelhasználásával kapcsolatos adatok, a magángazdasági tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi információk, illetőleg a közszereplőknek a nyilvánosság számára megismerhető adatai.
A fogalmi apparátus pontosítását szolgálja az adatkezelés és az adatfeldolgozás, illetőleg az adattörlés és az adatmegsemmisítés elhatárolása. Az új megközelítésben az adatfeldolgozás pusztán technikai műveletek sorozataként jelenik meg, amelyet a feldolgozó az adatkezelő megbízása alapján és szoros felügyelete mellett végez, míg az érdemi mozzanatokat az adatkezelés kategóriája foglalja magába. Ez utóbbi fogalom a fénykép, a hang- és a képfelvétel készítését, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők rögzítését is magába foglalja. Az adattörlés és az adatmegsemmisítés szétválasztása az elektronikus és a fizikai alkalmatlanná tétel elhatárolását jelenti. Törlés esetén az adatot teszik felismerhetetlenné, a megsemmisítés pedig az adatokat, illetőleg az azokat tartalmazó adathordozókat fizikailag szünteti meg.
A korábbi szabályozástól eltérően a törvényjavaslat a harmadik személy és a harmadik ország kategóriáját is definiálja; az előbbi az adattovábbítás értelmezését könnyíti meg, az utóbbi pedig az uniós csatlakozással függ össze, hiszen e körbe csak az Unión kívül országok tartozhatnak.
Az irányelv az adatkezelés jogalapjára vonatkozó szabályokat is érinti. A hatályos adatvédelmi törvény az adatkezelés jogalapjaként az érintett hozzájárulását és a jogszabályi elrendelést ismeri el, ám nem részletezi, hogy ez utóbbi milyen érdekeken alapulhat. A javaslat az irányelv előírásainak megfelelően felsorolja ezen alapvető érdekeket, s egyben azt is rögzíti, hogy kizárólag állami vagy önkormányzati szerv kezelheti a bűnügyi személyes adatokat, illetőleg a szabálysértési, a polgári peres és a nem peres ügyekre vonatkozó adatállományokat.
Az Európai Unió követelményeinek megfelelően a javaslatban önálló kategóriaként jelenik meg a magánjogi szerződések teljesítéséhez szükséges adatkezelés, mely értelemszerűen csak az érintett hozzájárulásán alapulhat. Szintén az irányelv nyomán mondja ki a javaslat azt is, hogy az érintett személy ideiglenes fizikai cselekvőképtelensége esetén létfontosságú érdekek védelmében lehetőség nyílik személyes és ezen belül különleges adatainak hozzájárulása nélküli kezelésére.
Módosulnak az irányelv alapján a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályok is. A javaslat kiszélesíti az adatkezelő általános tájékoztatási kötelezettségét, mely így már minden, az adatkezelést érintő lényeges tényre kiterjed, ugyanakkor szintén az irányelvet követve lehetőséget teremt arra, hogy a tájékoztatás nemcsak egyénre szólóan, hanem nyilvánosságra hozatal útján is megtörténhessen, ha az előbbi megoldás alkalmazása lehetetlen vagy aránytalan költségekkel jár.
Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az uniós csatlakozás alapvetően megváltoztatja a külföldre történő adattovábbítás szabályait, miként erre az expozé is utalt. Az Európai Unió az adatvédelem szempontjából ugyanis egységes egészet alkot, s így a tagállamokba történő adattovábbítást úgy kell tekintenünk, mintha az a magyar állam területén történne. Harmadik országban levő adatkezelő vagy adatfeldolgozó részére viszont személyes adat csak akkor továbbítható, ha annak joga az Európai Unió által meghatározott adatvédelmi kritériumoknak megfelel.
A javaslat az irányelv nyomán általános adatvédelmi eszközként vezeti be a tiltakozás jogát, amelyet egyes ágazati törvények már jelenleg is biztosítanak az érintettek számára. A tiltakozás olyan nyilatkozat, amellyel az érintett személyes adatainak kezelését kifogásolja, s az adatkezelés megszüntetését, illetőleg a kezelt adatok törlését kéri. A jogosult az adatvédelmi törvény alapján akkor élhet a tiltakozás eszközével, ha adatainak kezelése kizárólag az adatkezelő vagy az átvevő jogos érdekét szolgálja, illetőleg az adat feldolgozása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás számára történne.
Tisztelt Ház! A javaslat a közérdekű adatokra vonatkozó szabályozást csak kivételesen érinti. A fogalom pontosításán kívül e téren az egyedüli változtatás az, hogy a csatlakozás után nyilvánosságukat az Európai Unió jogszabályai is korlátozhatják az Unió jelentős pénzügy- vagy gazdaságpolitikai érdekére hivatkozva. Ezen érdekek egyébként az irányelvnek megfelelően a személyes adatok érintettjeinek jogait is korlátozhatják.
(17.40)
A szakmai közvélemény és a média érdeklődését leginkább a javaslat azon paragrafusai váltották ki, melyek az irányelv előírásaival összhangban kiszélesítik az adatvédelmi biztos hatáskörét. Az adatvédelmi biztos hatósági jogkörökkel történő felruházása első közelítésben ellentétesnek tűnik az ombudsmani szerepkörrel. Hatósági jellegű jogkörrel azonban a biztos jelenleg is rendelkezik a titokminősítés terén, és felszólításával szemben a minősítő a hatályos szabályozás alapján bírósághoz fordulhat. A javasolt megoldás tehát nem ütközik elvi akadályba, amit az is bizonyít, hogy az uniós tagállamokban jelenleg is az adatvédelmi ombudsman látja el ezeket a hatósági feladatokat.
A törvényjavaslat a felsoroltakon kívül más fontos változtatásokat is tartalmaz, így például bevezeti a magyar jogba az automatizált egyedi döntés fogalmát, és az adatbiztonság követelményét a távközlési és az informatikai hálózat vagy eszköz működtetésére is kiterjeszti. E tárgykörökkel azonban elegendő idő hiányában éppúgy nem foglalkozhatunk, mint azokkal a kisebb kodifikációs problémákkal, melyek az egyébként magas szakmai színvonalú törvényjavaslatban esetenként megjelennek.
Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A szocialista frakció nevében a törvényjavaslatot támogatom, és azt az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból. - Szórványos taps a Fidesz soraiból.)
