DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! A soron következő két törvényjavaslat, azaz a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, illetve az azt követő, a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat vitája, a törvények módosítása egyaránt jogharmonizációs célú módosítást jelent. Mind az országgyűlési képviselők, mind pedig a jogalkalmazók, de talán már a tévénéző érdeklődők is pontosan tudják, hogy mit jelent a jogharmonizáció, azaz a magyar jogrendszernek az Európai Unió jogrendszeréhez való igazítása. Ez a jogharmonizációs folyamat azzal, hogy Magyarország csatlakozása most már szinte bizonyossá vált, és annak időpontja is ismertté vált, inkább felgyorsuló, mint lelassuló folyamatnak tekinthető.
Ilyen feladatunk a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény módosítása is. Ezzel a módosítással teljes összhangot teremtünk az Európai Unió adatvédelmi irányelve és a magyar törvény között. Csak tájékoztatásul szeretném elmondani, hogy ez az irányelv az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK. számú irányelve, amely az egyénnek a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos védelméről, és ezeknek az adatoknak a szabad áramlásáról szóló irányelv. Ez az irányelv tehát még 1995-ben született meg, és csak érdekességként említem meg szintén, hogy 72 pontos preambuluma van, és 34 cikkben tartalmazza a rendelkezéseket. Tehát egy viszonylag terjedelmes irányelvről van szó.
Az adatvédelmi törvény jogharmonizációs módosítása elsősorban azért szükséges, mert a magyar törvény évekkel korábban készült, mint az irányelv, és azóta a technikai fejlődés következtében változott az adatvédelem nemzetközi gyakorlata is. Lényeges szempont az is, hogy az irányelv alapján az uniós tagállamokon belül egységes elvek alapján lehet csak adatot kezelni, illetve továbbítani a tagállamok között. Tehát ennek a feltételeit is meg kell most teremtenünk. Az adatvédelmi törvény - bizonyos tekintetben legalábbis - jelenleg nem tartalmaz kifejezett rendelkezést a hatályát illetően. Arra az általános joghatósági elvek érvényesülnek, illetve csak az egyes konkrét szabályokból lehet következtetni a törvény hatályára. Ez az Unióba történő belépésünk után értelmezési problémákat vethetne fel, különös tekintettel a külföldi és a magyar adatkezelők és adatfeldolgozók egymáshoz való viszonyára, illetve a külföldre irányuló adatkezelésre vonatkozóan. Ezért a törvényjavaslat pontosan meghatározza az adatvédelmi törvény hatályát.
Nagyon fontos új szabály lesz, hogy a csatlakozás után nem tehetünk majd különbséget a Magyarország területén belüli és az Unió tagállamaiba irányuló adatáramlások között. Az Unió adatvédelmi szempontból ugyanis egységes egészet képez, ahol az irányelv rendelkezéseit egyformán kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy csak a nem uniós államokba, azaz az úgynevezett harmadik országokba irányuló adattovábbításokat lehet és kell megkülönböztetni az Unión belüli adatforgalomtól, és csak ezeket kell szigorúbban szabályozni. Ilyen adattovábbításra csak akkor kerülhet sor, ha a harmadik ország joga megfelelő védelmet biztosít. A megfelelő védelem kritériumait az Unió erre jogosult szerve állapítja majd meg.
Egy másik jelentős változás az adatvédelmi biztos hatáskörének módosítása, és részére hatósági jellegű jogosítványok biztosítása. Az irányelv meghatározza, hogy milyen hatáskörrel kell rendelkeznie az adatvédelem területén az úgynevezett felügyelő hatóságnak vagy hatóságoknak. Ilyen felügyelő hatóság tipikusan az adatvédelmi biztos, akinek a jelenlegi hatásköre jóval szűkebb, mint amit az irányelv a felügyelő hatóság számára kötelezően előír. Lehetőséget kell teremtenünk tehát arra, hogy az országgyűlési biztos elrendelje a jogellenes adatkezelések zárolását, törlését vagy megsemmisítését, hogy megtiltsa a jogosulatlan adatkezeléseket vagy -feldolgozásokat, hogy felfüggessze az adatok külföldre továbbítását, valamint, hogy előzetes ellenőrzést folytathasson.
Az adatvédelmi biztos jogkörének hatósági jellegű jogosítványokkal történő kibővítésével szemben az hozható fel esetleg, hogy ez idegen az országgyűlési biztos jogintézményétől. A hatósági jellegű jogkör valóban nem tipikus jellemzője az ombudsmani intézménynek. Ezzel kapcsolatban azonban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy egyrészt nincs olyan törvényi előírás, amely kizárná, hogy valamely biztos ilyen jogosítványokat kapjon, másrészt az adatvédelmi biztosnak már most is van hatósági jellegű jogköre, például a titokminősítés területén. A jogosítványok hatósági jellegű kibővítése uniós követelmény. A többi tagállamban is az adatvédelmi ombudsman látja el ezeket a feladatokat. Úgy gondolom tehát, hogy ezek a jogosítványok beilleszthetők az adatvédelmi biztos tevékenységi körébe.
Az irányelvvel való összhang megteremtése érdekében szabályozni kell a magánjogi szerződésekkel kapcsolatos adatkezeléseket, valamint meg kell határozni azokat a főbb érdekeket, amelyek érvényesítése alkotmányosan megalapozza a személyes adatok kezelését. Ilyenek például a közérdekű feladatok, az adatkezelő törvényes kötelezettségének teljesítése, a hivatalos feladat gyakorlása, az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése, az érintett létfontosságú érdekeinek védelme, a civil szervezetek működése.
(17.10)
Módosítja a törvényjavaslat a hatályos törvény fogalomrendszerét is az irányelv végrehajtásához szükséges és elégséges mértékben, illetve kiegészíti azokkal a fogalmakkal, amelyeknek a magyar jogba történő beépítése az uniós csatlakozás, illetve a technikai fejlődés következtében szükséges.
Az irányelv rendelkezik az érintett tájékoztatásáról, ami az érintett önrendelkezési joga gyakorlásának elengedhetetlen feltétele. Ezzel összhangban ki kell egészíteni az adatvédelmi törvénynek az adatkezelő általános tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó részét. Az adatok felvételét vagy az adatkezelés megkezdését megelőző általános tájékoztatási kötelezettség kiterjed minden, az adatkezelést érintő lényeges tényre, beleértve az érintett jogait és jogorvoslati lehetőségeit is.
Viszonylag széles körben biztosítja az irányelv az érintett számára a tiltakozás vagy kifogásolás jogát, amivel különösen akkor élhet, ha az adatkezelés vagy az adattovábbítás kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő harmadik személy érdekét szolgálja, vagy ha az adatokat közvetlen üzletszerzésre, közvélemény-kutatásra vagy tudományos kutatásra kívánják felhasználni. A magyar jogban egyes ágazati adatvédelmi törvények már biztosítják a tiltakozás jogát, például népességnyilvánítás, direkt marketing és a többi. A törvényjavaslat most a tiltakozási jog gyakorlásának szabályait rendezi az adatvédelmi törvényben is, meghatározva az eljárási határidőket és az adatkezelő kötelezettségeit.
Tisztelt Országgyűlés! A most napirendre kerülő törvényjavaslat alapjaiban nem változtat az adatvédelem hatályos szabályain. Az uniós előírások magyar jogba történő beépítése, az adatvédelmi biztos előzetes ellenőrzési, illetve egyéb jogosítványainak bevezetése, az érintett tájékozódáshoz való jogának a kiterjesztése, a tiltakozási jog szélesebb körben való lehetővé tétele, a belső adatvédelmi felelős intézményének bevezetésére vonatkozó előírás egyes nagy adatállományokat kezelőknél olyan változások, amelyek a személyes adatok alkotmányos védelmének kiteljesítését szolgálják, tehát az adatvédelmi törvény eddigi elveinek is teljesen megfelelnek - és természetesen az alkotmányban rögzített elveknek is.
Ezek a változások tehát nem jelentenek gyökeres átalakítást, arról van szó csupán, hogy az uniós csatlakozás, illetve az adatvédelmi törvény elfogadása óta eltelt idő technikai fejlődése szükségessé tesz bizonyos módosításokat. Az adatvédelem rendszerének egy afféle finomhangolása ez, amelyhez természetesen szeretném kérni a tisztelt képviselők támogatását is.
Csak tájékoztatásul szeretném még közölni, bár úgy gondolom, hogy a képviselők mindegyikének rendelkezésére áll az az adat, amely szerint az adatvédelmi ombudsman a törvényjavaslat tartalmát természetesen ismeri, az abban foglaltakkal egyetért, és a törvényjavaslat elfogadását ő maga is támogatja. Kérem tehát ennek megfelelően a tisztelt Országgyűlést és a frakciókat, hogy szintén támogassák a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
