KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnálom, hogy ilyen kevesen vagyunk, ennek a törvénynek a tárgyalása több képviselőt is megérdemelt volna.
Nagyon fontos törvény általános vitája van most napirenden, a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvényjavaslatot tárgyaljuk. Hogy miért is mondom ezt, annak az az oka, hogy az EU-hoz való csatlakozásunk után meghatározó szerepet kap az Unión belül a szaporítóanyagok magyarországi előállítása és forgalmazása. Az általános indoklásban olvasható, hogy Magyarország a világ vetőmagexportőrei között a 11., az Európai Unió bővítés utáni tagállamait tekintve a 3. helyen van.
Mint az egyik napirend utáni felszólalásomban említettem, már a XIX. század kitermelte hazánkban a biológia magyar úttörőit, amikor még nem volt kötelező sem nyugatra, sem keletre tekintenünk mezőgazdasági vonalon minták után. Ők a speciális magyar viszonyokra meg tudták adni azokat a módszereket, amelyek mintát szolgáltathattak a Nyugat részére is, hiszen nálunk található az a termőtalaj, olyan időjárás, amely a napfényes órák számával kiemelkedő produktumokat tud létrehozni. A magyar tudás által kinemesített gabonafajták sikértartalmát, gyümölcseink, zöldségeink ízét és keresettségét a legfejlettebb technikával rendelkező Nyugaton is csak irigyelni tudják.
Az általános indoklásban olvasható még, hogy a második világháború okozta károk miatt a növénytermelés színvonala mélypontra süllyedt, és csak a hatvanas évek második felében indult újra fejlődésnek. A húsz év kiesését nemcsak a második világháború okozta, hanem az is, hogy magasabb kultúrfokon álló népünket erőszakuralomnak vetették azáltal, hogy arra kényszerítettek bennünket, hogy mindenben keletre tekintsünk, és elveszítve ítélőképességünket azt vegyük követendő példának, ami világviszonylatban a leggyatrább körülményeket teremtette az ott élő emberek számára.
A hatvanas évek második felében mezőgazdaságunk valóban fejlődésnek indult, belátván, hogy nekünk nem kelet felé kell tekintenünk, hanem a nyugati technológiát kell átvennünk. Ekkor alakult meg az első termelési rendszer, a CPS, majd azt továbbiak követték. Lehetővé vált, hogy a világ legnagyobb nemesítői, vetőmag-termeltető cégei megjelenhettek hazánkban. Ez valóban serkentőleg hatott a hazai nemesítésre és a vetőmagtermelésre. Így váltunk az 1980-as évek elejére Európa egyik legjelentősebb vetőmagtermelő és -exportáló országává. Kutatóintézeteink, nemesítőink olyan fajtákat nemesítettek, amelyek révén a világ felfigyelt ránk, és vetőmagtermesztésben újból az élvonalba kerültünk. Ez sok esetben annak is köszönhető volt, hogy a minőségi követelmények nálunk szigorúbbak voltak, mint más országokban. Ebből most sem szabad engednünk.
A jelenlegi törvényből az idő rövidsége miatt csak egy példát szeretnék kiemelni, a céltermeltetést. A 2. § felsorolásában, a 32. pontban a céltermeltetés meghatározása így szól: “Tagállamokon kívüli ország természetes vagy jogi személyével, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságával kötött szerződés alapján a Magyar Köztársaság területén szaporítóanyag termesztése azzal a céllal, hogy az előállított szaporítóanyag teljes mennyiségét az Európai Unió területéről kiszállítsák.” Az előző, 1996. évi CXXXI. törvény 15. §-ának (2) bekezdésében ez áll: “Vetőmagexport céltermeltetés céljából; az (1) bekezdésben foglaltaknak meg nem felelő vetőmagot, szaporítóanyagot csak abban az esetben lehet előállítani, ha annak szaporításából származó teljes termést vetőmagként, illetve szaporítóanyagként kiszállítják az országból. Belföldön tilos vetőmagként, szaporítóanyagként felhasználni a bármely okból visszamaradt vetőmagot, szaporítóanyagot.”
A jelenlegi törvény 15. §-ának (4) bekezdése szintén korlátozza a céltermeltetésből visszamaradt vetőmag felhasználását, de már csak az Európai Unión kívüli országokra vonatkozóan. Milyen veszéllyel járhat az, hogy az EU-tagországok gyengébb minőségű, a jelenlegi magyar szabványoknak nem megfelelő vetőmagot korlátozás nélkül termeltethetik és értékesíthetik hazánkban? Ez tönkreteheti a kutatóintézeteink és nemesítőink által eddig elért eredményeket. Lehet, hogy megint húsz évet kell majd várnunk ahhoz, hogy újból élvonalba kerülhessünk.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)
