PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A gazdasági bizottság is alaposan áttekintette a kezdeményezést. Lényegében azon ok miatt fejeztük ki azt a véleményünket, hogy a vizsgálóbizottságot célszerű létrehozni és ezzel a döntéssel egyetértünk, mert azt az elvet hirdettük meg a választások előtt, hogy ha az ellenzék kezdeményez vizsgálóbizottságot, akkor mi azzal egyetértünk és támogatni fogjuk - szemben azzal, ami az elmúlt négy évben történt, hogy egyetlenegy kezdeményezés sem volt elfogadott az előző kormánypárti képviselők által, amikor mi vizsgálóbizottságot kezdeményeztünk. De azért szeretnék néhány gondolatot a vizsgálóbizottságokról elmondani.
(20.00)
Az elmúlt négy évben - mert csak erre van visszatekintésem - egyetlenegy vizsgálóbizottság sem érte el azt a célt, amit kitűztek elé, amit részére a parlament megfogalmazott. Soha, semmikor érdemi tárgyalás egyetlenegy vizsgálóbizottságban sem folyt le. Emlékeztetni szeretném önöket akár a megfigyelési bizottságra, akár a Dunaferrt vizsgáló bizottságra, akár a CW Bankot vizsgáló bizottságra, ezek soha, semmilyen érdemi munkát el nem végeztek. Manuálisan végeztek munkát, de aminek haszna lett volna, amiből érdemi következtetést lehetett volna levonni, ilyenre egynél sem került sor.
Egyáltalán végig kellene gondolni a parlamentben a vizsgálóbizottságok szerepét, funkcióját, hiszen ez nem szól másról, mint egy politikai habverésről, azzal a különbséggel, hogy ki adja az elnököt. Az előterjesztést vizsgálva, amit ma beterjesztettek, nem is értem önöket, hogy jutott eszükbe, hogy a bizottság vezetését ellenzéki képviselő lássa el. Emlékeztetni szeretném önöket, hogy az elmúlt négy évben létrejött vizsgálóbizottságok egyikének sem volt ellenzéki képviselő a vezetője. Nem is értem, hogy ezt miért így vetik fel. De ha már így történt, mi meg fogjuk szavazni, tehát a vizsgálóbizottság létre fog jönni.
Szeretnénk elmondani - és kérjük önöket, vegyék figyelembe azokat az észrevételeket, amelyek elhangzottak a minisztérium, Szalay Gábor politikai államtitkár úr részéről -, ha valóban csak és kizárólag az a céljuk, hogy konszolidáljuk a helyzetet, akkor ennek a vizsgálóbizottságnak elsősorban erre lenne célszerű az irányt venni. Az írásos előterjesztésben előforduló technikai hibáról nem szólok, mert biztos panel elemként van a gépükbe beépítve a számozási struktúra, amely kezelhetetlen ebben a rendszerben, mert ha I. és I/2. pont, II. és II/1. 2. és 3. pont és így tovább, akkor ez szakmailag kezelhető lenne, de most nem lehet elmondani, ha az egyes ponthoz szólok, akkor melyikhez szólok, mert két egyes és két kettes pont van, és sorolhatnám tovább.
A vizsgálat célkitűzése teljesen egyértelmű. Olyan szakmai kérdésekben akar egy parlamenti vizsgálóbizottság álláspontot kialakítani, amitől fényévnyi távolságra van. A világ legkegyetlenebb dolga lenne, ha a politika abba szólna bele, hogy egy nukleáris erőműben a folyamatok hogy zajlódjanak le, és kinek, mikor mit kell tennie és utólagosan megítélni, hogy ez jó vagy rossz cselekedet volt. Ez nagy hiba. Szerintem azzal kellene foglalkozni mint elvvel, hogy miért jöhetett ez létre, helyes volt-e a kommunikáció, és az energiaellátás biztosított-e Magyarországon. Ez tartozik egy parlamenti vizsgálóbizottság hatáskörébe.
Teljes egészében osztom azt, amit Szalay államtitkár úr elmondott, hogy az 1. pontban két gazdasági cég közötti szabályos szerződésről van szó, amelynek a minősítése mindenkor bírósági kategória. Ha a parlament ebbe bele akar avatkozni, akkor nagyon rossz úton jár.
Ha a 3. pont alapján elvégzendő feladatokat fenntartjuk és ezek a szempontok maradnak, akkor ennek a vizsgálatnak a során semmi másról nem lesz szó, mint egy politikai hisztériakeltésről. Ami itt megfogalmazásra kerül, az csak ezt szolgálja, semmi mást.
Teljesen egyértelmű a 6. pont, amely arról szól, hogy 2003. december 31-éig és azt követően minden évben az Országgyűlés foglalkozzon ezzel a kérdéssel. Tisztelt előterjesztők, itt annyira kilóg a lóláb, hogy már át lehet esni rajta! Önöknek, akik ezt a javaslatot teszik, legkisebb gondja az, hogy mi történik a paksi atomerőművel. Önöknek az a fontos, hogy politikai pánik és őrjöngés legyen. Szeretném tisztelettel felhívni a figyelmüket a paksi üzemi tanács nyilatkozatára. Arra hívják fel a tisztelt politikusok figyelmét, hogy széles ívben kerüljék el Paksot, mert ha valakik rendkívül kártékonyak tudnak lenni ebben a tekintetben, akkor mi, politikusok vagyunk azok. Miért nem hagyjuk már nyugodtan dolgozni a szakembereket?
Ön a felvezetésében azt mondta, hogy atomtudósokkal kell ezt a dolgot megvizsgáltatni. Így van, ehhez ők értenek. Én nem értek a speciális kenyér- és péksütemény-gyártáshoz. Soha nem jutna eszembe technológiai tanácsot adni, hogy hogy kell a sütőiparban ésszerűen, korszerű technológiával olyan fogyasztási cikket előállítani, amit el is lehet adni. Honnan veszik a bátorságot, hogy Paksot - amelynek abszolút speciálisan képzett mérnökei, műszaki, közgazdasági szakemberei vannak - mi oktassuk ki szakmai kérdésekben, mert itt szakmai kérdésekről szól a történet. Ez van megfogalmazva. Arról szól, hogy 2003. december 1-jéig, utána 2004. december 1-jéig, majd utána folyamatosan verjük a politikai habot Paks körül.
Pakson naponta ötszáz esemény van. Ez egy speciális termelő tevékenységet folytató cég: itt a legutolsó villanykörte-elrontást is jegyzőkönyvezni kell, hogy kicsavartam a 24 wattos villanykörtét, vagy hogy kiesett a seprűből három szál. Itt mindig van esemény, mert itt vezetik, nem úgy, mint egy másik vállalkozásnál, ahol kisöprik a műhelyt és ezzel le van tudva a dolog.
Összegezve - tekintve, hogy adtunk be módosító javaslatot és áttanulmányozva az eddigi módosító javaslatokat - tenni fogunk azért, hogy kapcsolódó módosító javaslatokkal tovább javítsuk ennek az előterjesztésnek a minőségét, és ha létrejön a vizsgálóbizottság, akkor valóban azzal foglalkozzon, ami a parlamentre tartozik.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
