DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon röviden az itt elhangzottakra: az egyik az, hogy ami a 11 hónapos munkát illeti, és hogy ez a probléma most jelentkezett, erről nem mi tehetünk. Valóban, 11 hónapon át fokozatosan jutottunk el egy szerintem is jó házszabály-módosítási előterjesztés kialakításához, de ez a konfliktus nem jelentkezett. Sőt, amikor először jelentkezett, akkor a 17/2002-2006. számú ügyrendi állásfoglalással megnyugtattak minket, hogy ez nem probléma.
Most kiderül, hogy ez még sincs így, és bizony ezt mi, még egyszer mondom, kardinális kérdésnek tekintjük. Engedje meg, képviselő úr, hogy eldönthessük, hogy mi az, amit mi kardinális kérdésnek tekintünk, önök is eldönthették szabadon, hogy mi az, amit önök annak tekintettek a házszabály-módosítás szempontjából.
(21.30)
Ami a külföldi példákat illeti, természetesen ilyen országok vannak. Hozzá kell tenni Magyarországot is, nálunk is van időkeretes korlátozás, az 53. §-ban. Elmondtam én ezt részletesen. Tehát nem úgy jelentkeznek ezek a példák, amelyekbe mi nem vagyunk besorolhatók. Nyilván minden ország másféleképpen szabályozza, mi így szabályozzuk, ahogy az 53. §-ban szerepel, meg a konkrét időkeretek meghatározásával.
Természetesen át lehet térni egy másik metódusra is, képviselő úr, és én örömmel hallom azt a készséget, hogy az MSZP felajánlja annak a lehetőségét, hogy kodifikáljuk ezt a kérdést. Nem zárkózunk el előle, vissza kell vinni a javaslatot. Persze, arra nem hajlandó az MSZP. Akkor mi a garancia, hogy ezekben a kérdésekben meg tudunk egyezni? Semmi. Ez a baj! Pedig volna megoldás. Én azt, amit a képviselő úr itt most felajánlott, elfogadhatónak tartom. Vissza kell vinni a javaslatot, és ezzel a kis kérdéskörrel még ki kell egészíteni a házszabály-módosítást, vissza kell hozni, és akkor nem lesz probléma, meg fog születni a házszabály-módosítás ennek az egyébként nagyon fontos kérdésnek a rendezésével együtt.
