TÓTH SÁNDOR
TÓTH SÁNDOR
TÓTH SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az egyik legkardinálisabb pontja ennek a törvényjavaslatnak a 29. §, és erre igen sok módosító javaslat is megfogalmazódott, ami a harmincnapos fizetési határidőre, illetve a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmára vonatkozik. A legnagyobb vita e pont körül folyt mind a gazdasági bizottságban, mind a költségvetési bizottságban is, hogy mennyire versenykonform ez a dolog, és hogy az agrárrendtartási törvényben van-e a helye.
Végül is úgy ítéltük meg, már a bizottsági tárgyalások során is, hogy a probléma sajnos valós. A mai gyakorlat az, hogy általában 60, 90, sőt 120 napos fizetési határidők is előfordulnak a nagykereskedelmi hálózatok vonatkozásában. Ugyanakkor bizonyos termékek forgási sebessége - gondolunk itt a tejre vagy az előhűtött árukra - bizony egy-két-három nap, és ezt mind a termelők finanszírozzák. A gyakorlat úgy néz ki, hogy a termelők finanszírozzák a feldolgozókat, a feldolgozók finanszírozzák a kereskedelmi hálózatokat, és ez olyan likviditási problémát idéz elő a teljes ágazatban, hogy ezzel a kérdéssel mindenképpen foglalkozni kell.
(21.20)
A mezőgazdasági bizottság tagjai, Pásztohy András, Karakas János, Gőgös Zoltán és Gráf József képviselőtársaim is észlelték azt a problémát, hogy a számlának a vevőhöz történő beérkezése napjától számított fizetési határidő további lehetőséget nyújt a kifizetések megkerülésére. A számlát mindig meg lehet kifogásolni, vagy azt mondjuk, hogy nem érkezett be, ezért próbálták kezelni ezt a problémát. Az előterjesztő képviselője és a gazdasági bizottság is egyetértett és támogatta azt, hogy az áru átvételéről számított 30 napon belül, illetve az áru átadásától számított 20 napon belül a vevő rendelkezésére kell bocsátani a számlát, ehhez köti a fizetési határidőt.
Mi a 46. pont alatt javasoltuk azt, hogy a teljesítési napnak az áru átvétele számítson, ami nem biztos, hogy jó. Lehet, hogy a birtokbavételtől kell számítani, ahogy a polgári törvénykönyv is talán pontosabban meghatározza ezt a fogalmat. Úgyhogy egy öszvér módosító javaslatot próbálunk majd kialakítani ebben a körben, amelynek a lényege az lesz, hogy 30 napon belül fizetni kell, a meghatározó dolog pedig az áru átvételétől vagy birtokbavételétől számított időpont.
Azért nem csak a számlához próbáljuk kötni, hiszen a gyakorlatban nagyon sok őstermelő csak felvásárlási jegyen értékesít, és az árut nem mindig kíséri számla. Viszont a probléma az ő irányukba is ugyanúgy fennáll, főleg a zöldségtermelőknél, gondoljanak a nagybani piacra, ahogy ott történik az értékesítés vagy egyéb más kereskedelmi csatornákra, hiszen a nagy multi cégek se közvetlenül vásárolnak például gyümölcs- és zöldségtermékeket, tehát food árukat, hanem közvetítő kereskedőkön keresztül, ahol nem mindig kíséri számla. Úgyhogy az áru átvételét vagy birtokbavételét tartjuk ebben az esetben meghatározónak.
Úgy érzem, hogy ez egy nagy előrelépés lehet, hogy valamit tudjunk segíteni a mezőgazdaság szereplői számára mind a termelők, mint a feldolgozók felé, hogy a likviditási gondjaikat talán enyhítsük ezzel. Hiszen ma a verseny arról folyik, hogy belekerülnek egy negatív árversenybe, hogy ki tud gyorsabban értékesíteni, mert egy olyan kényszer van, hogy szerződést kell bemutatniuk, hogy a bank még finanszírozza az ő tevékenységüket, és bizony egymást harcolják le ahelyett, hogy egy egységes piaci magatartást tanúsítanának. Talán ez egy kicsit hozzá fogja őket segíteni.
Köszönöm.
