DR. GÉMESI GYÖRGY
DR. GÉMESI GYÖRGY
DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nem is olyan régen, az önkormányzati választások előtt úton és útfélen olvashattuk a képviselőtársam kezében lévő fényképen látható plakátokon (Dr. Csáky András felmutatja a fényképet.), hogy “Több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak!”. Magam, aki 1990-től folyamatosan önkormányzatokkal foglalkozom, úgy gondoltam, hogy a plakáton olvasható írás komoly előrelépést jelenthet a magyar önkormányzatok életében. Annál is inkább fontosnak ítéltem meg a fenti ígéretet, mivel a Magyar Demokrata Fórum vezette kormány által 1990-ben megalkotott önkormányzati törvény tette lehetővé, hogy megerősödjenek a településeken élő közösségek, és valóban megteremtődjenek azok a körülmények, amelyek alapján otthon érezhetik magukat a települések lakói.
Ez az ígéret nagyban hozzásegítette a Szocialista Párt képviselő- és polgármesterjelöltjeit az eredményes szerepléshez. Ehhez jött a beígért béremelés, amelyhez szükséges fedezet minden egyes forintjának központi költségvetésből való kifizetését annak idején a kormány és személy szerint Lamperth Mónika belügyminiszter is garantálta. Ez a múlt és a szépen hangzó szólamokkal beígért jövő. De mik a tények?
A 2002. évi megemelt közalkalmazotti bérekhez szükséges különbözet háromhavi fedezetét kapták meg a települések, a decemberi és a tizenharmadik havi bérhez szükséges különbözetet viszont nem. Ezzel a közel 20 milliárdos hiánnyal kezdődött a most is folyamatban lévő 2003. évi önkormányzati költségvetések megalkotása. Ma már hiába akarja elhitetni, miniszter asszony, hogy ott van a bérnövekmény fedezete a településeknél, nem az ön szavai, hanem a tények azok, amelyek alapján ítéletet mondhatunk. Talán nincs olyan település ma Magyarországon, amely ne hitelből oldaná meg költségvetési hiányát, mert lassan nincs mit eladni, nincs lehetőség növelni a bevételeket, csak tudomásul venni a rideg tényt, hogy nincs más választásuk az önkormányzatoknak, mint bezárni az iskolákat, összevonni a tanulócsoportokat, csökkenteni vagy megszüntetni a nem kötelező feladatokat, melyek következtében sérül az egészségügyi, szociális feladatok ellátása, az oktatás, a helyi sport, a helyi kultúra, a civil szervezetek támogatása és még nagyon sok minden, ami eddig hozzásegítette az embereket, hogy otthon és biztonságban érezzék magukat falujukban, községükben és városukban.
(9.10)
De van olyan település, amelyik még nehezebb helyzetben van, hiszen hitelt kell felvennie ahhoz, hogy ki tudja fizetni az intézmények fűtés-, világítási, víz- és csatornaszámláit. Ezeknek az önkormányzatoknak nincs más választásuk, mint tudomásul venni, hogy kiszolgáltatott helyzetükön csak az önök által felülről nyitott béralaphoz való pályázat benyújtása segíthet. Ez a helyzet már rég messze van attól, amit a Magyar Demokrata Fórum 1990-ben a települések autonómiájában, a közösségek megerősödésében megálmodott és elindított.
Tisztelt Ház! A kormány képviselője azt válaszolhatja ma erre, hogy a pénz ott van a településeknél.
Mi, polgármesterek pedig azt látjuk, hogy ez nem elegendő a kötelező feladatként jelentkező béremelés biztosítására sem. Ez a játszma olyan, mint amikor az “itt a piros, hol a piros?” játék során a keverés után a piros lap úgy eltűnik, hogy azt sohasem látjuk.
Tisztelt Ház! Az MSZP választási plakátján az is szerepel, hogy “tartjuk a szavunkat”. A Magyar Demokrata Fórum azt mondja, ezt eddig nem sikerült bebizonyítani. Az MDF újra felszólítja a kormányt, hogy az ígéretének megfelelően biztosítson több pénzt az önkormányzatoknak. Ellenkező esetben meg kell állapítanunk, hogy igazuk van azoknak, akik ezen a választási plakáton, egy később ráragasztott szalaghirdetés formájában úgy nyilvánítottak véleményt, hogy azt írták rá: “Megint hazudtatok.”
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
