GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Amikor ezt az országos területrendezési tervet a kezünkbe vesszük, többszöri áttanulmányozás után rendre visszatérő gondolat az, hogy kell-e ennél több vagy elég lenne ennél kevesebb. Ahogy az általános vitát végigfigyeljük, nagy valószínűséggel számítható, hogy mi, képviselők most egyre inkább elmozdulunk, hogy ennél valamivel több kell. Adódik a dilemma, hogy ez egy-egy választókerület problémája, egy nagyobb térség, egy egész régió vagy még annál nagyobb terület problémája, hogy a közös érdekeinket tudjuk-e egy ilyen országos területrendezési tervben rögzíteni. Nekem nagyon tetszik, amit Ékes képviselő úr mondott, hogy meg tudunk-e állapodni a parlamenti patkóban egy nemzeti minimumról, ami arról szól, hogy hogyan óvjuk meg és védjük meg a környezetünket önmagunk számára, a jövő nemzedékek és a jövő generációk számára.
Ugyanakkor tudjuk azt, hogy minden olyan dolog, ami ebben a törvényjavaslatban a határozathozatal után rögzítésre kerül, valahol, valamely területen korlátoz vagy megenged, tehát hosszú távon mindenképpen szabályozza a fejlődést. Nem véletlen, hogy mint az állatorvosi ló, szinte mindenki valahol visszakanyarodik a tiszai árvíz kérdéséhez, mert itt lehet tökéletesen érzékeltetni azt, hogy milyen jelenség van, és mi következhet ebből.
Én a magam részéről ezt tovább nem ragozva, megpróbálok olyan dolgokat elmondani, ami nem egy választókörzetet érint, de úgy érzem, hogy érdekes lehet, érdemes lenne ebben a tervben rögzíteni, mert tényleg egy-egy nagyobb térségnek, még régiónál is nagyobb térségnek a jövőbeni fejlődését, az ott élő emberek életét befolyásolhatja. Úgy, ahogy ez a tervrendszer felépül, nyilván ehhez majd alkalmazkodni kell az alsóbb szinten elkészült terveknek.
Az egyik ilyen a közlekedés. Elég sokat beszélünk az észak-déli irányú közlekedésről, s érdekes módon ebben a tervben nem szerepel egy olyan, lehetőség szerint nagysebességű vasúthálózat, amely mondjuk, Sopronból, Rajkáról vagy Hegyeshalomból indulva dél felé haladva Murakeresztúrnál kilép az országból. Azt hiszem, ennek a jelentőségét túlzottan nem kell magyaráznom, hogy mit jelent, hogy nem kell alagutat fúrni esetleg a szomszédos országban, hogy a tengerhez jussanak, viszont ha a mi terveink között szerepel, akkor ehhez feltehetően uniós támogatást lehet szerezni, bekapcsolhatunk térségeket a fejlődésbe. Ahogy Pap János képviselő úr mondta, ezek ma meglévő szárnyvonalak, de tényleg igaz, hogy észak-déli irányban nem tudunk közlekedni.
Szeretném ehhez hozzátenni, hogy ugyanígy, miközben az összhangot is meg kell teremteni: logisztikai központ, az ország tizedik logisztikai központja Nagykanizsán. Akkor, amikor ezek a tervek készültek, nyilván a bölcs, hozzáértő szakemberek eldöntötték, hogy ez ott jó helyen van. De menet közben - és itt kapcsolódom kissé Lezsák képviselő úrhoz, akinek a hozzászólására autópályaügyben akarok majd visszatérni - teljesen természetesnek érzem, bármennyire tudom, hogy egy déli vasút, ami bent van a köztudatunkban, szépen lassan kiszorul a nagy forgalomból, éppen azért, mert ez a vasúti pálya végighalad a Balaton-parton, sok esetben bent a települések kellős közepén. Tehát ezt kiváltja egy dombóvári elkerülő szakasz.
Autópálya. Én azt gondolom, és ebben téved Lezsák képviselő úr, hogy a vita éppen arról folyik, és arról folyt a tervezés korábbi szakaszaiban, mondjuk úgy, hogy most már a harmadik országgyűlési ciklusban is, hogy hol épüljön meg az autópálya, és abban mindannyian egyetértünk, hogy a települések mögött, tehát minél távolabb a Balaton-parttól, hogy ne zavarja, ne veszélyeztesse azt az ökológiai rendszert. Tehát én azt látom, hogy a jelenlegi közútfejlesztési tervek mind arról szólnak, hogy ez az autópálya a településeken kívül épül meg, és minél előbb, minél korábban. Én mindig azt gondoltam, hogy ez fontosabb minden más szakasznál, mert ma egy esős vagy egy nyári napon, a legnagyobb turistaforgalom időszakában is ott órákon keresztül hosszú autósorok mozognak.
Szeretnék még egy dolgot említeni a közlekedés tárgykörében. A 7-es autópálya és a majdan létesülő, új letenyei-tornyiszentmiklósi határátkelő mellett mint tartalék lehetőség hosszú-hosszú évek óta a magyar és a horvát féllel való tárgyalásokban mindig szerepelt a vasúti hídnak közúti híddal való kiegészítése. A horvát oldalon ez a mai napig élő gyakorlat, és én azt gondolom, hogy ez kevesebb, mint 10 kilométer távolságra van az új, leendő autópályától, és mint tartalék lehetőség, mint elem érdemes lenne, hogy szerepeljen ebben a tervben. Nyilván, amikor ez az ország is európai uniós tagország lesz, fontos lehet számunkra.
A vízbázisok kérdését én sem tudom megkerülni. Elég furcsának tartom - és itt megint hivatkozom Ékes képviselő úrra -, tessék megnézni a térképeket, valami érdekes ok folytán a Mura és a Dráva a térképek nagy részéről lemaradt, még azokról a térképekről is, ahol megemlíti. Hogy pontosan hivatkozzam: a felszín alatti vizek védelméről szóló 3/6. melléklet jelöli is azokat a szakaszokat, és számomra mint ott élő képviselő számára teljesen egyértelmű, hogy ezek a felszín alatti vizek a Mura folyóból táplálkoznak, ugyanakkor a folyó nem szerepel. Itt szeretném bemutatni azt, hogy mennyi minden dolgot kell majd összhangba hozni ezzel a területrendezési tervvel, például szennyvízkezelési dolgokat, mert az ebben a térségben lévő kistelepülések - talán néhány képviselőtársam emlékszik rá, annak idején elmondtuk - soha nem fogják elérni a kétezres egyenértéket, sőt a mai viszonyok között őket felszíni szennyvízkezelésre próbálják rábírni.
(18.40)
Tessék végiggondolni azt, hogy a dombok között a természetes folyás mind a Mura folyó felé halad, és ebben a térségben ilyen felszíni szennyvízkezelést kellene megvalósítani!
Tehát azt gondolom, ez nagyon fontos, kell hogy legyen egy ilyen tervünk. Én bízom abban, hogy úgy, ahogy az általános vitában egész eddig zajlott, képesek leszünk a bizottságokban megfelelő kompromisszumokat kötni, és tényleg, hadd használjam még egyszer ezt a kifejezést, hogy egy nemzeti minimumot mindannyiunk érdekében elfogadni, amely aztán ezt követően tényleg kötelező erővel jelenik meg minden más regionális, megyei vagy települési fejlesztésben, mert bizony azt tudomásul kell venni, hogy ez nagyon súlyos korlátozást jelent. Tehát lehetnek olyan települések, amelyek számára azt jelenti, hogy a fejlődését valahol más irányban kell keresni.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
