GODÓ LAJOS
GODÓ LAJOS
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A T/1817. számú törvényjavaslat tárgyalása során egy-egy képviselő összeveti az országos területrendezési terv javaslatait, elemzi, hogy azok hogyan valósulhatnak meg, mit tartalmaznak saját választókörzetüket illetően is. Természetesen így voltam s vagyok én is, akinek a választókörzete Dél-Heves, délen a Tisza-tó határolja, a Mátrából és a Bükk hegységből lefutó vízfolyamok szabdalják területét. Emlékezzünk csak az 1999. évi árvízre vagy a 2000. évi belvízre, mekkora károk keletkeztek a mezőgazdasági kultúrákban vagy a lakóházakban! De van jótékony hatása is a víznek. A Tisza-tó mint idegenforgalmi, ökológiai egység, gyöngyszem az Alföld közepén, üdülést, szórakozást biztosít sok odalátogatónak.
Fontos feladata az országos területrendezési tervnek a rendelkezésre álló tavakkal, vizekkel, folyamokkal történő ésszerű gazdálkodás, az ökológiai élettér helyreállítása, a természet- és tájgazdálkodás feltételeinek megteremtése. Az Alföld területének több mint fele az árvizek által veszélyeztetett és közel 3 ezer kilométer hosszúságú árvédelmi gátakkal védett ártér.
(17.10)
Míg korábban a mezőgazdasági kockázat volt a domináns, addig ma már az árvizek lehetséges káros hatásának mintegy 90 százaléka a közel 400 településen és mintegy 6500 kilométer út- és vasúthálózatot érintően következhet be. Kiemelt társadalmi, politikai jelentősége van annak, hogy a kereken 300 ezer lakóépület sok tulajdonosa számára az árvíz rombolása nem vállalható kockázat. Egy-egy jelentősebb árvízi esemény mindig fontos indítékot szolgáltatott az árvízvédelem fejlesztéséhez. Az 1974., az 1980. és az 1981. évi Körös-völgyi árvizek a védelmi rendszer új fejlesztési stratégiájának kidolgozását és megvalósítását váltották ki.
Új fejlesztési elgondolásokra ösztönöznek az 1998. és 2001. évi árvizek. Ennek a 28 hónapos időszaknak a négy rendkívüli árvize nyomatékosan vetette fel azt, hogy fel kell tárni, rendszerbe kell foglalni az ármentesítés, árvízvédekezés új lehetőségeit és biztonsági tartalékait. A Tisza-völgy árvízvédelmi biztonságának mértékét elsősorban az árvízvédelmi művek védképessége határozza meg. A korábbi időben az árvízszintek emelkedését tapasztalva kézenfekvő intézkedés volt a töltések további erősítése. A jelenlegi mértékadó szintet meghaladó magasítás tetemes költséggel és újabb területek elfoglalásával jár, és kétséges az eredménye. Nemcsak a földművek esetében mindig számításba vehető töltésszakadás veszélye marad fenn, hanem a nagyobb vízoszlop nagyobb károkozású fenyegetést is hordoz.
A területhasználatok változásával szoros kapcsolatban jelentkeznek a természetvédelemnek a vizes élőhelyek gyarapítására vonatkozó törekvései. A zöldfolyosóprogram az árvízvédelmi fejlesztés fontos tényezőjévé vált. Az új Vásárhelyi-terv megvalósítása üdvözlendő tény, és komoly, jelentős anyagi ráfordítással az országos területrendezési terv megfelelően döntött, illetve tartalmazza az átmeneti víztározók kiépülésének lehetőségét.
A Tisza-II. nagyberuházás a megváltozott társadalmi igény miatt befejezetlen maradt. A jászsági főcsatornának csak az első üteme épült ki, elmaradt a Zagyva alsó szakaszának vízpótlása és a jászsági térség vízellátása. Az így előállt és a száraz évek hatásaként is bekövetkező vízhiányokat a Zagyva kisvízi vízhozamaiból sem mennyiségileg, sem minőségileg nem lehet kielégíteni. A mezőgazdaság és a feldolgozóipar a hasonló adottságú térségekhez képest elmaradt, lelassult az agrárium szerkezeti átalakulása. 1995-től megindult az országos és megyei területfejlesztési koncepció kidolgozása. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei területfejlesztési koncepcióban, összhangban az Alföld-programmal, mint a Jászság-fejlesztés célkitűzése szerepelt a főcsatorna megvalósításának igénye.
A tárcaközi összefogás létrehozásában meghatározó szerepet játszott a Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzat és a jászsági önkormányzatok szövetsége. A tárcák részéről az FM, a KHVM, a KTM és a PM támogatta a főcsatorna-meghosszabbítás megvalósíthatósági tanulmánytervének elkészítését. Elkészült a tanulmányterv, és az elvégzett műszaki és gazdasági elemzésre támaszkodva megoldást javasol a térség vízpótlására. Kiemelten hangsúlyozza a Zagyva és a Tarna folyók vízpótlásának ökológiai szükségességét és a kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkező térség mezőgazdaságának fejlesztési lehetőségét.
Magyarország vízügyi politikájából következik, hogy az állam a közérdek mértékéig minden, az érdekeltek összefogásával és anyagi hozzájárulásával megvalósításra tervezett vízgazdálkodási feladatból vállalja a reáháruló feladatokat. Most megvan a lehetőség, hogy a jászsági főcsatorna fejlesztése megvalósuljon, ami széles körű támogatással elindíthatná a térség gazdaságának és társadalmának felzárkózását az Európához való csatlakozás folyamatában.
Tisztelt Ház! A Tisza-tóra vonatkozó tervezési folyamat a kormány 2048/93. határozata alapján a KTM kezdeményezésére 1996 elején indult meg. A munka kidolgozását meghatározta a területrendezési tervezés ebben az időben lezajlott helykeresése és az ezzel összefüggő tartalmi, metodikai megújulása. A terv kidolgozója az FVM volt. A munka végső szakaszának kidolgozásakor jelent meg a 18/1998. számú KTM-rendelet a területrendezési tartalmi követelményekről. Eszerint a területrendezési terv az adott térség fejlesztési koncepciójára alapozva dolgozható ki. Ennek megfelelően és a vonatkozó törvényi jogszabályi feltételekből is adódóan a Tisza-tavi kiemelt üdülőkörzet területrendezési terve önálló tervműveletnek tekintendő. A térség műszaki-fejlesztési adottságai, illetve azok változása a meglevő és elérendő környezeti tájjal, az állapotok alakulása lassan bővülő fejlesztési lehetőségeket kínálnak. A terv ennek a hosszú távú terület- és településfejlesztési folyamatnak kívánja a területrendezési és tájhasználati eszközökkel alakítani a keretét.
A terv elfogadása ilyen értelemben a zajló területi fejlesztési folyamatokat nem gátolja, azonban azok irányultságát és mértékét a táj, valamint a települések leterhelhetőségének megfelelően alakítja. A területrendezési terv szabályozása kevés normatív korlátot állít föl és differenciált lehetőségeket kínál, de mindemellett meghatározza, hogy mely területen milyen tevékenység, használat kívánatos, milyen építés, épületelhelyezés engedhető meg, a természet-, a környezet- és az értékvédelem mit foglalhat el.
A tervnek szerves része az ökológiai, társadalmi, gazdasági hatástanulmány. E munka részben a terv elfogadásával, alkalmazásával, illetve egyes részeinek elutasításával összefüggő politikai döntések okszerű megalapozását szolgálja. Érveket és a lehetséges döntésekre forgatókönyveket sorakoztatnak fel a megvalósulást szolgáló megegyezések elősegítése érdekében, a célkitűzésekből és prioritásokból kiindulva a térszerkezeti struktúra megformálásán át a szabályozással és intézkedési javaslatokkal együtt.
Tisztelt Ház! Mindezekkel együtt az országos területrendezési terv mielőbbi törvénybe iktatását a magam részéről is ajánlom a tisztelt Háznak.
Megköszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
