ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF, az MDF képviselőcsoportja részéről: Nagyon köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Egy dologgal szeretném kezdeni, amire fel is hívnám a figyelmet, hiszen ma Magyarországon nagyon sokan az Unió-ellenességüket úgy fogalmazzák meg, hogy majd biztos minden döntést a központban hoznak meg. Az államtitkár úr is úgy mondta, az üzemi tanácsokkal kapcsolatban nem itthon, hanem majd a központban döntenek. Én erről úgy fogalmazok, és ezzel kapcsolatban úgy fogalmazok, hogy közösen döntünk Magyarország uniós csatlakozása után.
Pár hete voltam Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén, és ott az utolsó napon Európa demográfiai kérdésével foglalkozott maga a konferencia. Azt lehet mondani, hogy Európát három részre lehet szakítani, van egy nyugati, egy középső és egy keleti része, politikai része tulajdonképpen, és döbbenet ebben, hogy Magyarországon az elhalálozás, születés, kor-fő összetétel, betegségi állapot kérdése, messze alulmarad minden más országgal szemben.
Közben elgondolkodtam, hogy mi lehet ennek az oka. Hiszen a rendszerváltás előtti időszakban volt a gmk-k, vgmk-k időszaka, ahol tényleg másod-harmad ciklusban vállalták az emberek a munkát, és nagyon sokszor környezetvédelmi szempontból is egészségtelen körülmények között. Tehát egyfajta kizsigerelése folyt a munkaerőnek. Ez jelenleg ma olyan értelemben tart, hogy ha egy magyar munkavállaló elmegy külföldre, hasonlóképpen viseltetnek vele szemben.
Miért fontos az európai üzemi tanácshoz való tartozásunk? Egyrészt, ha hosszú távon gondolkozunk - és ezért is fogja támogatni a Magyar Demokrata Fórum ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását -, akkor hosszú távon Európában, az Európai Unión belül egy egységes munkaügyi, munkavállalói és a munkavállalás által szociálisrendszer-kialakítás fog létrejönni.
Miért fontos ez? Ha Magyarország uniós csatlakozása bekövetkezik, akkor minden magyar gazdasági társaságon és minden Magyarországon működő gazdasági társaságon belül meg kell alakítani az üzemi tanácsokat, és itt van a közös képviselet súlya és hangsúlya, hogy kellőképpen a magyar munkaadói, munkavállalói réteg is bele tud szólni az Európai Unión belül a munkaügyi, munkavédelmi kérdésekbe. Ezáltal egy egységes rendszer tud kialakulni, és ennek később egészen biztos, hogy lesz egy olyan folytatása is, hogy az üzemi tanácsokon keresztül egyrészt az Európai Unión belül a munkaerőmozgást is valami úton-módon lehet befolyásolni, és az arra épülő egységes munkanélküliségi támogatási rendszer kialakítása is meg tud valósulni.
Mivel kívánom én ezt alátámasztani? Ha figyelemmel kísérjük az Európai Unión belül például a kamionvezetőkre egy rendszerben történő, egységes, munkaidő-kihasználtság szempontjából is vonatkozó törvényeket, nagyon jól tudjuk, hogy az Unión belül maximum négy órát vezethet a kamionsofőr. Nálunk ezzel szemben, és vannak különböző kérdések ebben az ügyben is, a magyar szállítmányozó társaságoknak, amelyeknek külföldön is van telephelyük, abban az esetben milyen törvényeknek kell megfelelniük? Itt most félreteszem, hogy milyen gépparkkal rendelkeznek. Követelményként felmerül az, hogy Magyarországon is, ha szállítmányozással túllépi a határt, akkor minimum két gépkocsivezetővel kell rendelkezni, és forog az óra is, amely rögzíti azt, hogy adott esetben milyen sebességgel, milyen tartományban és mennyi időt vezet a gépkocsivezető.
De ugyanez a rendszer az egészségügyi dolgozóknál is az Európai Unión belül egységes értelmezést nyer. Egészen biztos, hiszen már tapasztalható az is ott, ahol bányászati rendszerek működnek, ott hasonlóképpen az Unión belül kialakult a munkavédelmi és a munkavállalói érdekképviselet, és nagyon keményen be is tartják, nemcsak a munkaidő kérdésében, hanem a különböző munkából végzett járulékos egyéb feltételeket is nagyon keményen meghatározzák.
Ilyen például a melegüzemi vagy a vegyipari dolgozók kérdése, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy a rendszerváltozás alkonyán tulajdonképpen, a rendszerváltozás előtti időszakban Magyarországon működött az a rendszer, hogy bizonyos munkavégzés esetén kedvezményekben részesültek a dolgozók. Ma maga a rendszer átalakult, és ezek a kedvezmények sorra megszűntek. Tehát itt is egy egységes, uniós üzemi tanácsok által a dolgozók érdekében képviselt rendszerhez tudunk igazodni. Az a legfontosabb része, hogy az uniós csatlakozással kapcsolatban a magyar állampolgár is megértse azt, hogy tulajdonképpen miért fontos ehhez a rendszerhez tartozni, és miért fontos az, hogy Európában és majd a csatlakozás után a magyar állampolgárokra is, a magyar munkavállalókra, akik adott esetben külföldi telephellyel rendelkeznek, ugyanazok a feltételek vonatkozzanak, mint az Európai Unión belül lévő működő, dolgozó munkavállalókra.
Úgy érzem, hogy ebből a szempontból ez a törvény az összes szabályozásával együtt maximálisan megfelel annak az érdeknek, hogy hosszú távon Magyarország is ehhez a rendszerhez tartozzon. Talán itt a Sümeghy Csaba képviselőtársam által elmondottaknál ma még azért a magyarországi belső rendszerek nem hozzáigazítottak, fogalmazzunk így, hiszen az üzemi tanácsok szerepvállalása, szerepköre ma még nem annyira hangsúlyos, mint amennyire az Európai Unión belül ezt előtérbe helyezik.
Még egyszer hangsúlyozom, hogy a Magyar Demokrata Fórum támogatja ennek a törvénynek a megalkotását.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
