DR. CSEHÁK JUDIT
DR. CSEHÁK JUDIT
DR. CSEHÁK JUDIT egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Akik még itt maradnak a napirend tárgyalásánál, azok közül bizonyára emlékeznek még arra sokan, hogy a parlament megalakulása után röviddel Vojnik Mária, Schvarcz Tibor, Kárpáti Zsuzsa, Kökény Mihály, Tittmann János, Nyul István képviselőtársaimmal együtt kezdeményeztük, hogy egészítse ki a kormány a 2001-ben indított népegészségügyi programot, és terjessze azt be jóváhagyásra az Országgyűlésnek.
Az elmúlt évben konszenzussal elfogadott határozatban megjelölt feladatokat a kormány teljesítette. Így, tisztelt képviselőtársaim, először áll egészségügyi miniszter hosszú távú nemzeti egészségfejlesztési stratégia előterjesztőjeként a tisztelt Ház előtt. Először kérheti az Országgyűlés jóváhagyását egy olyan programra, amely tíz évre meghatározza egészségvédelmünk, népegészségügyünk fő cselekvési irányait, prioritásait, tennivalóit. Önök pedig támogatásukat adhatják ahhoz, hogy továbbvigyük azt az immár többéves folyamatot, amely független szakértők, köztisztviselők, politikusok és az egészség iránt elkötelezett civilek, egyszerű emberek közösen indított programja.
Büszke vagyok arra, hogy én lehetek az, aki önök elé terjeszti ezt a javaslatot, ám semmiképpen nem szeretnék megfeledkezni azokról, akik ennek a munkának a kezdeteinél jelen voltak. Köszönetet szeretnék mondani mindazoknak, akik a magyar egészségfejlesztés úttörői voltak, és meggyőződéssel, hittel kezdtek el egy olyan akciót, aminek csak 10-15 év múlva jelentkezhetnek az első eredményei. Múlhatatlan érdemei vannak Kertai professzor úrnak, és az elmúlt tizenkét év minden egészségügyi minisztere is feladatának tekintette az egészségi állapot javítását, és hozzákezdett egy saját program kidolgozásához, illetve elindításához. Mert, tisztelt képviselőtársaim, régóta tudjuk, hogy baj van; tudjuk, hogy évtizedek óta rossz lakosságunk egészségi állapota, nem csökken érdemben elmaradásunk a világ szerencsésebb országaitól. Az idő előtti halálozás a szív- és érrendszeri megbetegedések és a daganatos halálozások következtében kétszerese az Európai Unió átlagának. A most születő magyar gyermek várhatóan rövidebb ideig él, mint egy cseh, szlovák vagy román kortársa. Ehhez képest is súlyos gond egyes társadalmi rétegek, így a szegények és a romák leszakadása.
Sokan észlelték előttünk is ezt, sokakban gyűlt össze szándék és akarat a változtatásra. A nyolcvanas évek közepétől több kezdeményezés, kísérlet indult. Ezek a programok általában megfelelő helyzetismereten alapultak, szándékaikban és céljaikban tisztességesek voltak, számos értéket képviseltek és hordoztak, mégsem jártak sikerrel. Tanulnunk kellett és kell a korábbi tapasztalatokból, a mégoly nemes, de eredményhez nem vezető elképzelésekből, elemeznünk kellett a sikertelenségek okait. E stratégiák egy részét arra alapozták, alapoztuk, hogy az egészségügyi, népegészségügyi intézményrendszer önmagában képes lesz érdemben befolyásolni a lakosság egészségét. Sokszor a széles körű szakmai, társadalmi konszenzus hiányzott, esetenként még a szakemberek sem értettek egyet. Többnyire sajnos kormányzati ciklusok végén indították ezt a munkát, és nem biztosították a szükséges forrásokat sem.
Ma hitem és reményeim szerint más a helyzet. Más, hiszen a miniszterelnök az elmúlt héten erősítette meg újra, hogy a kormány az Európa-terv egyik legfontosabb célkitűzésének az egészségi állapot javítását, az egészségügy rendbetételét tekinti. Más, mivel az Országgyűlés előtt és most tárgyaljuk meg azt az egészségfejlesztési stratégiát, amit kiegészítve folytatni javasolunk úgy, hogy a 2003-as költségvetés tartalmazza a program pénzügyi fedezetét. Más, hiszen ha önök jóváhagyják előterjesztésünket, a kormány kétévente be kell számoljon az Országgyűlésnek arról, hogyan alakult az emberek egészsége, és arról, mit tett a lakosság egészségi állapotának javításáért. Tetteinket a statisztikusok, epidemiológusok által gyűjtött és közzétett adatok, tények minősítik majd. Nincs más út, vállaljuk a rendszeres megmérettetést az ország színe előtt.
A Johan Béla nevét viselő nemzeti program legfontosabb jellemzője az összehangolt kormányzati munka, és ez egyik leghatásosabb, legígéretesebb, legerősebb fegyvere is. Mindannyian jól tudjuk, hogy a lakosság egészségét, gyerekeink javuló életkilátásait nem kizárólag az egészségügy működése határozza meg. Ezért nagyon fontos, hogy a kormányzat összehangoltan cselekedjék, hogy egyes döntéseiben és politikájának fő irányaiban is figyelembe vegye az egészség érdekeit.
Az ágazatköziség gondolata azt is jelenti, hogy a kormányzat minden egyes döntése, vonatkozzék az adópolitikára, a mezőgazdaság támogatására vagy éppen az oktatásra, közvetve vagy közvetlenül hat a lakosság egészségére. Emiatt értékelési szempont kell ez legyen az egyes döntések meghozatalánál és hatásainak vizsgálatakor.
Jó szívvel jelenthetem ki, hogy kormányunk minden minisztere egészségbarát, és felelőse is a maga területén az egészségvédelemnek. Természetesen ez nem elég; az együttműködésnek ki kell terjednie a kisebb és nagyobb közösségekre, mindenki számára biztosítanunk kell a munkában való részvételt. Be kell vonnunk az önkormányzatokat, a közintézményeket, a magánszektort, a civil szférát és a médiumokat is.
Az előkészítés társadalmi konzultációja különösen felhívta a figyelmünket a helyi, a kistérségi és a regionális együttműködés jelentőségére, és jó tapasztalataink vannak az együttműködés hatékonyságáról.
(19.50)
Ha a polgármester, az iskolaigazgató, a háziorvos és a lelkipásztor közösen készítik el egy-egy település egészségtervét, akkor igazán eredményesek lehetnek a helyi akciók, és erre van már nem egy példánk eddig is.
Tisztelt Képviselőtársaim! A program kiemelkedően fontos célkitűzése, hogy csökkenjenek azok a mindannyiunk számára elfogadhatatlan szociális különbségek, amelyek a megbetegedés nagyobb kockázatát jelentik. Az egészség ugyanis, nem mondhatjuk elégszer, alapvető emberi jog. A szegénység a rossz egészség egyik fő oka, az idült betegség, a fogyatékosság viszont jövedelmi hátrányt okoz. Az esélyegyenlőség javítására, a hátrányos helyzet csökkentésére nemcsak szociális intézkedésekkel, hanem a népegészségügyi feladatok prioritásainak a meghatározásával és célzott eszközökkel is figyelmet fordítunk. Meg kell hogy küzdjünk az életmódban jelentkező, a társadalmi helyzet által jórészt meghatározott különbségekkel, az egészségügyi ellátáshoz történő hozzáférés különbségeivel, a képességek esetleg gyengébb voltával, az elszigetelődéssel és kirekesztéssel, az egészséggel kapcsolatos ismeretek és képességek hiányával.
Tisztelt Képviselőtársaim! A program négy fő stratégiai irány köré szerveződik, amely összhangban van a legjobb nemzetközi tapasztalatokkal és az Európai Unió népegészségügyi keretprogramjának a logikájával.
Elsőrendű feladatunk, hogy az egészséget támogató társadalmi környezetet alakítsunk ki, kiemelt helyen a gyerekek és fiatalok egészségének védelmével, az óvodák, iskolák egészségesebbé tételével. Az idősek sajátos, egészséggel kapcsolatos problémáinak kezelése, a társadalmi szemléletváltás elősegítése, az idős emberek hasznosságérzetének erősítése széles kormányzati, önkormányzati és társadalmi összefogást igényel - tervezzük és indítjuk ezt. Kiemelt figyelmet fordítunk a mindennapi élet helyszíneire. Lakókörnyezetünk, a falu és a város, az iskolák, a munkahelyek, de az egészségügyi intézmények is olyan helyszínek, amelyek előnyösen képesek befolyásolni az egészség választását napi döntéseinkben.
A második csoportba a dohányzási és alkoholfogyasztási szokásainkat befolyásoló programok tartoznak. Biztosítani szeretnénk a fiatalok számára a dohányfüsttől és dohányzástól mentes gyerek- és fiatalkort, de azoknak is segíteni akarunk, akik nikotinfüggővé váltak. Az alkoholfogyasztási szokások befolyásolása nagy, de megkerülhetetlen kihívás. A kábítószer-megelőzés programjai, összhangban a nemzeti drogstratégiával, elsősorban a fiatalok védelmét szolgálják, és ebbe a keretbe tartozik az egészséges táplálkozás élelmiszer-biztonság programja, a fizikai aktivitás terjesztése, a környezet-egészségügyi programok folytatása, valamint a közegészségügyi biztonság, a gyors reagálási készség, képesség erősítése.
Harmadszor, az elkerülhető halálozások, megbetegedések, a fogyatékosság megelőzése a klasszikus értelemben vett másodlagos megelőzési programok csoportját alkotják. A szív-, érrendszeri betegségek, daganatos betegségek visszaszorítása, a lelki egészségvédelem hatékonyabbá tétele, a mozgásszervi betegségek megelőzési és gondozási programjai és az AIDS-prevenció jelentik a legfontosabbakat.
Persze, negyedszer, gondoskodni szeretnénk az elért eredmények fenntarthatóságáról, a népegészségügyi erőforrások fejlesztéséről. Fontos az egészségügyi ellátórendszer, az alapellátás megelőzési szemléletének erősítése, de folytatjuk a megkezdett emlőszűrést, idén indul a szervezett méhnyakszűrési program és a következő évben a vastagbélszűrés is. Kiemelten fontos a teljes népegészségügyi program monitorozása, a lakosság egészségi állapotáról rendszeres, megbízható képet adó információs rendszer felépítése, hiszen ennek alapján tud a kormány beszámolni önöknek is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt a programot pedagógusok, gazdálkodók, konyhafőnökök, újságírók, önkormányzati tisztségviselők, egészségügyi szakemberek, civil szervezeti aktivisták, végső soron minden magyar állampolgár együttesen, mi közösen fogjuk tudni csak megvalósítani. A vezető szerep persze az egészségügyi és népegészségügyi szakembereké, de a civil szférának ugyanilyen jelentős a feladata. Ezt elő kell segítse a kormányzat, az állami intézményrendszer, a politika is a maga eszközeivel. Ugyanakkor az egyes emberhez, a családokhoz is szólunk. Lehetővé akarjuk tenni az egészséges választást a mindennapi életben. Megkezdtük a program megvalósításához szükséges szervezeti keretek és struktúrák megteremtését, korszerűsítését. Az idén kiírandó pályázataink a helyi összefogást támogatják, és megkezdtük az ÁNTSZ intézményi és humánkapacitásának a fejlesztését. Erre az évre - részeként a miniszterelnök úr által bemutatott Európa-tervnek - közel tízmilliárd forintnyi ráfordítással számolunk, amely a minisztérium, az egészségpénztár, az ÁNTSZ és az egyes társtárcák költségvetésében rendelkezésre áll.
Kik lesznek ennek a munkának, törődésnek, pénznek a fő haszonélvezői? Tisztelt Képviselőtársaim! Gyerekbarát kormányunknak és társadalmunknak erre csak egy válasza lehet: elsősorban a gyerekek, a jövő generációja, az unokáink és velük együtt természetesen mi magunk is. Az egészség évtizedének Johan Béla nemzeti programja beruházás a jövőbe, de annál sokkal több is kell legyen. A programok tervezésekor és megvalósítása során folyamatosan azt kell kérdezzük magunktól, igazán megtettük-e a legtöbbet és a legjobbat, amit értük tehetünk. Az ez évi tevékenységek összeállításánál ebből indultunk ki. Számos, a gyerekek, fiatalok életének jobbítását szolgáló kezdeményezés indul el a programon belül és azon kívül.
Támogatjuk például az egészségfejlesztési célú pedagógus-továbbképzést, az iskolai egészségfejlesztést, a mindennapi testmozgást különös fontosságúnak tartjuk; megkezdjük az iskolák, óvodák egészségbaráttá alakításának, komfortosításának a programjait, amelynek alapján az oktatási rendszert is támogatjuk. Fejlesztjük az iskola-egészségügyi szolgálatot, különös figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű gyerekekre; megindulnak a roma kisebbség, a hátrányos helyzetű csoportok komplex egészségfejlesztési programjai, különös tekintettel a várandós anyákra és azokra, akik alkohol- és drogproblémával küzdenek. Ezekkel összefüggésben is fejlesztjük az anya-gyerek egészségügyi ellátást és a védőnői rendszert. Bővítjük a tanulók táplálkozással, szexuális egészséggel és felelős magatartással kapcsolatos ismereteit, és támogatjuk a mindennapi egészségfejlesztést az iskolákban. A felnőttkori megbetegedések kialakulását is a gyerekkorban szeretnénk megelőzni.
Milyen fontosabb hatásai várhatók a program sikeres megvalósításának az elkövetkezendő tíz évben? A születéskor várható élettartam tíz év alatt három évvel meghosszabbítható, a férfiaknál legalább 71, a nőknél legalább 79 esztendőre. Megnő ezzel együtt az egészségesen leélt életévek száma, javulhat a lakosság egészségének, életének a minősége. Csökkenteni fogjuk a lakosság egészségi állapotában megnyilvánuló egyenlőtlenséget, esélyt teremtünk a hátrányos helyzetű emberek szociális és egészségügyi felzárkóztatására, az egészséges életmódot társadalmi mintává tesszük, minden szinten kialakul és rendszeresebbé válik az ágazatközi együttműködés az egészség érdekében is.
Reményeink szerint mindezek mellett megerősödnek a közösségi akciók, növekszik a civil szféra és az egyes ember szerepe.
Ezek a várható eredmények külön-külön is fontossá teszik azt, hogy megkezdjük ezt a munkát. Az Európa-terv minden intézkedése a program indításához ad többlettámogatást. Kérem, hogy az eddig létrejött konszenzusra építsük ennek a kérdésnek a jelenlegi vitáját is, és gazdagítsuk közösen mind a javaslatot, mind pedig az idei és a jövőbeli programokat.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
