GÖNDÖR ISTVÁN

Teljes szövegű keresés

GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy, ahogy eddig többen elmondták, tényleg rendkívül fontos ez a törvényjavaslat, és sok mindent elmondtak előttem képviselőtársaim, ezért inkább reagálok egy-két dologra.
Miért is olyan fontos ez a hosszú nevű törvény? Mert az eddigi többéves tapasztalatunk, és ez kormányoktól független, s azt gondolom, minden képviselő kellő tapasztalattal bír e tekintetben, hogy addig, amíg a magánszférában maga a tulajdonos vagy a tulajdonos által megbízott tisztségviselők tényleg őrködnek a vagyonon és megfelelő gondossággal figyelnek az üzletkötések tartalmára, addig a társadalomban a vállalkozói szféra részéről elég intenzív igény mutatkozik a közpénzek felhasználása iránt, mert itt nincs tulajdonos, tehát itt a tulajdonos elmosódik.
(22.20)
Ezt valahol törvények ugyan garantálják, de nem érinthető, nem tapintható az a közvetlen érintettség, érdekeltség, ami a vállalkozói szférában van. Tehát nincs más módunk, mint az, hogy ezen a területen rendre a tapasztalataink alapján újabb szigorú szabályokat fogalmazzunk meg, tudva azt, hogy ezzel sok esetben még a bürokráciát is növeljük.
És itt hadd térjek ki arra, amit Répássy képviselő úr elmondott. Tényleg nagyon érdekes mindannyiunk számára, hogy a kétharmados törvények - és benne az Állami Számvevőszékre vonatkozó rész - elfogadásra kerüljenek, de pont azért, mert itt már nemcsak keretszabályokat fogalmazunk meg, hanem itt egyszerűen lehetőséget teremtünk arra, hogy utánamenjen az ellenőrző szervezet a közpénz felhasználásának, ehhez igenis azt is kell biztosítani, hogy ha 25. alvállalkozó van a dologban, akkor ezen végig kell menni. Én hadd hivatkozzak arra, hogy azért ez nem egy olyan furcsa dolog, mert az adózási törvényeinkben is benne van, hogy az adóhivatalnak jogosítványa van vizsgálni egy-egy szerződésnek a mögöttes tartalmát. És én azt gondolom, önök is tudnának számtalan példát, amit az önkormányzatoktól kezdve sok helyen megtapasztaltak már az országban, hogy hogyan történik egy közbeszerzési eljáráson, hogy valaki kvázi elnyeri a munkát, és egy másik pályázó elvégzi.
Szóval, én azt gondolom, hogy igenis érdekes az, hogy itt vizsgáljuk azt a mögöttes folyamatot, hogy van-e valós gazdasági teljesítmény, vagy nincs. És ha ezt tetten lehet érni, ez azt jelenti számunkra, adófizetők számára, hogy bizony a munkát kevesebb pénzért is el lehetne végezni. Mert végső soron e törvény erről szól, látszólag ellenőrzés, de valójában a feladatunk, a célunk az, hogy a közpénzek felhasználását hatékonyabbá tegyük és csökkentsük a kiadásainkat.
Amiről szeretnék beszélni, és óvatosan teszem, mert tényleg a vezérszónokok is érintették, hogy az ember óvatosan beszél mindenféle bővítési szándékról, mert meg kellene őrizni azt a konszenzust, ami a törvény elfogadását segítheti; de azért mégiscsak érdemes lenne még a hátralevő időszakban arról beszélgetni, hogy a központi költségvetési szervek ellenőrzése hogyan történjen, erre a területre beengedjük-e a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának azokat a tagjait, akik megfelelő minősítéssel, felkészültséggel rendelkeznek, tehát teljesen egyértelmű, hogy a költségvetési bizonyítványuk - hadd használjam ezt a kifejezést, hogy ne kelljen hosszan beszélnem róla - megvan, mert ez egy folyamatos ellenőrzést jelentene.
És itt hivatkozom arra, kicsit kapcsolódva a Lezsák Sándor által elmondottakhoz, hogy azért ezeknek a nagy állami vállalatok mindegyikének van könyvvizsgáló cége, amit megint csak egy meghatározott mechanizmus alapján választanak ki és jelölnek ki. Ezek évente, tehát minden évben az éves beszámolónak a valódiságára, a könyvvezetések pontosságára garanciát adnak. Talán nem kell hosszan magyaráznom, hogy ez mennyiben tér el attól, amikor az Állami Számvevőszék, mondjuk, háromévente tud sort keríteni arra, hogy ilyeneket megvizsgáljon, és azt hiszem, talán nem is kellene az Állami Számvevőszéket arra felkészíteni, hogy hasonló munkát végezzen el, mint egy könyvvizsgáló. Azt gondolom, talán van értelme, hogy erről még beszélgessünk, és esetleg egy módosító javaslattal próbáljuk meg ennyiben pontosítani ezt a törvényjavaslatot.
A Keller László által is említett úgynevezett felügyelőbizottsági elnök... Képviselőtársaim! Gondolják végig, a kormányváltások idején tisztségviselőket cserélnek, az egy dolog, de az, hogy a felügyelőbizottság elnöke, aki az egész dolog mögötteséért tartozik a teljes vagyonával, anyagi felelősséggel - itt tényleg érdekes lehet az, hogy az Állami Számvevőszék mondjon véleményt arról az emberről, akit a felügyelőbizottság elnökének javasolnak. Tehát én támogatom és kérem önöket, hogy így fogadják el, ahogy a törvényjavaslatban van, hogy eredendően a tulajdonos, vagy a tulajdonos tesz javaslatot, amelyet az Állami Számvevőszék elnöke egy megadott határidőn belül kell hogy minősítsen, és ezt követően foglalhatja el az illető a megfelelő helyet.
Köszönöm szépen, elnök úr.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem