DR. MIKES ÉVA
DR. MIKES ÉVA
DR. MIKES ÉVA, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy a többségi vélemény előadója is utalt rá, ez egy törvénysort módosító előterjesztés, ha jól számolom, 19 törvényt szándékozik módosítani, és ebből, mint ahogy elhangzott, három törvény kétharmados igényű.
Valóban hivatkoztunk arra, hogy ez úgynevezett salátatörvény, saláta-előterjesztés, és mint ahogy az egy sor jogszabályt módosító előterjesztéseknél elő szokott fordulni, ez okból egyenetlen logikával, színvonalon és szükségszerűséggel rendel módosítani különböző jogszabályokat. Szándéka szerint átláthatóbbá és követhetőbbé óhajtja tenni az eljárásokat, és természetesen vannak olyan célok és eljárások, amelyeket nem is óhajtunk alapjában vitatni, hanem majd módosító indítványokkal kívánunk jobbá tenni. Azt csak megjegyzem, hogy az üvegzsebprogram kifejezéshez ezeknek az eljárásoknak az átláthatóságban, ellenőrzésben ugyan van köze, de üvegzsebprogram ebből csak akkor lesz, ha ennek alapján hozzáférhetővé és láthatóvá is válnak azok az adatok és tények, amelyekről beszélünk. Azt pedig csak magánmegjegyzésként teszem, hogy politikai programoknak vajon miért törvényszerűsége a magyar politikában mindig valami, a magyar nyelvet meggyalázó, riasztó szlogent adni; ez csak a magánvéleményem.
Azonban valóban kisebbségben tartózkodtunk, és ennek az az oka, hogy ugyan az ellenőrzések és a titokvédelem területén a logikáját, az irányát az előterjesztésnek értjük, és módosító indítványokkal együtt ezt kezelhetőnek, tárgyalhatónak tartjuk, azonban - mint ahogy a többségi vélemény előadója is utalt rá - éppen az önkormányzatok tekintetében merültek fel kérdéseink. Míg az állami tulajdon körében a többségi fő szabálynak a kikötése legalább annyiban érthető, hogy egy saját - úgymond, idézőjelben: saját - területre történő szabálykikötés, addig az önkormányzatok esetében a többségi szabálynak a kikötése az önkormányzati autonómia kérdését óhatatlanul felveti.
A bizottsági ülésen én kértem arra vonatkozóan tényt, adatot, hogy milyen mértékben érinti ez az önkormányzatokat, számszerűségében, értékében avagy sikerben milyen módon érvényesül ez az önkormányzati szférában, hány ilyen befektetés van, milyen összegűek ezek a befektetések, illetve mi az ismert gazdasági sorsuk ezeknek a befektetéseknek. Erre nem kaptam választ, noha nyilvánvalóan erre vonatkozóan rendelkezésre áll adat, legalábbis ezt remélem.
Az indokolás ugyanakkor meglepő módon utal arra, mintha az állami, illetve az önkormányzati tulajdonban egyértelműen és feltétlenül nagyobb biztonságban lennének ezek a befektetések, noha én azt gondolom, hogy ennek a törvénynek semmiképpen nem ez a célja, ennek a törvénynek az ellenőrzés és az átláthatóvá tétel a célja. Olyan vitát felújítani, hogy vajon ez önkormányzati vagy állami többségi tulajdonban nagyobb biztonságban van-e, nem érdemes ennek a törvénynek a keretei közé bevonni, hiszen a gazdálkodás célszerűségéhez, hatékonyságához, sőt mi több, jogszerűségéhez sincs annak semmi köze, hogy a tulajdoni arányok az adott vállalkozásban hogyan érvényesülnek. Ráadásul, ezt mindannyian tudjuk, akik ezzel foglalkozunk, szakmai berkeken belül most már az önkormányzati rendszer kialakulása óta újra és újra fellángolnak azok a viták, hogy az önkormányzati gazdálkodás keretében vajon szükség van-e az önkormányzatok befektetései, gazdálkodása, vagy legalább nagyobb értékű befektetései, gazdálkodása vagy stratégiai befektetései, gazdálkodása tekintetében akár előzetes jóváhagyásra, akár egyfajta szoros követő, utólagos figyelemre.
Az önkormányzati autonómia védelmében a mégoly jogos és fontos szakmai felvetések sem öltöttek soha jogszabályi formát vagy bármifajta előterjesztési formát, mert mindig az adott előterjesztési joggal rendelkező visszariadt attól, hogy az önkormányzati autonómiát ilyen módon befolyásolja. Azt is szeretném még elmondani, hogy az önkormányzatok tekintetében a befektetéseket általában az önkormányzatok nem valamifajta szabadidős hiányból, hévből, vagy alkotói igényből teszik, hanem egyszerűen azért, mert az önkormányzatok próbálnak jövedelemhez jutni.
A költségvetéssel kapcsolatos vitánkat nem óhajtom feleleveníteni, de abban mindenesetre egyetértettünk, hogy az önkormányzatok bevételei nagyon kicsik. Tehát én szeretném, ha erre tekintettel pontos képet kapnánk arról, hogy ez az önkormányzatok tekintetében hogyan érvényesül. És csak még egy mondat, mert lejárt az időm: ráadásul logikátlannak tartom azt, hogy ha ez ilyen fontos kérdés (Az elnök jelzi az idő leteltét.), akkor a hatályba léptető rendelkezések között miért nincs erre valamifajta időtáv meghagyva. Tehát ha és amennyiben ez az előterjesztő szerint lényegi, akkor miért nem rendelkezik arról, hogy ennek mikor kell beállnia, miért csak azt mondja, hogy a következőkben nem lehet ilyen helyzetet előteremteni?
Köszönöm. (Taps.)
