DR. HORVÁTH BALÁZS
DR. HORVÁTH BALÁZS
DR. HORVÁTH BALÁZS, az MDF képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szabályozottság értelmes rend teremtése. Az egyértelmű szabályozás nemcsak korlátozás, a contrario, a szabadság feltétele. Ha ezt alapelvként elfogadjuk, akkor vizsgálva a törvényjavaslatot, a következő konklúziót kell levonnunk. Ez egy gyönyörű mozaik - és most a saját álláspontomat mondom -, valóban szép mozaik, gyönyörű mozaikkockák, de össze kell rakni egésszé és széppé, hogy egységes legyen, amire minden lehetőség megvan. Tartalmilag következik az általam imént elmondottakból az, hogy a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja módosító indítványokat fog benyújtani, és a törvényjavaslatot ezekre is figyelemmel elfogadja és önöknek is elfogadásra ajánlja.
Ahhoz, hogy a célját egyrészt a törvényalkotás folyamata, másrészt maga a törvény is elérje, feltétlenül szükséges azonban az, hogy ne politizáljuk túl a törvényt, és én óva intek mindenkit attól, hogy bármilyen aktuálpolitikai kötődést véljen felfedezni, nemcsak azért, mert azt az inkriminált árkot, amiről mindenki öt percenként beszél, még mélyebbre ássa, hanem azért, mert egyszerűen csacsiság. Ostobaság azért - hogy durvábban és közönségesebben fogalmazzak -, mert korrupció mindig volt és mindig lesz, és ha nekem akárki a jelenlevők közül ki meri jelenteni azt, hogy mit tudom én, a Horn-kormány idején nem volt korrupció, akkor valótlant állít, vagy ha az Antall-kormány idején, hogy magamra gondoljak, nem volt korrupció, akkor valótlanságot állít. Sajnos bűncselekmény - a szovjet büntetőjog dogmatikájától eltérően - mindig volt, és bármennyire is igyekszik mindenki, akár Salgó főkapitány, akár bárki, bűncselekmény mindig lesz. Ezért mondtam az imént azt, hogy ez egy nagyon szép kockákból álló mozaik, és össze kell rakni. Megpróbáljuk, megkíséreljük a kiskapukat bezárni, amit soha nem fogunk tudni megtenni, az biztos, de szűkítsük a bűnt elkövetni szándékozók mozgásterét. Ezért is támogatjuk, mondom, a törvényjavaslatot.
Néhány fenntartásomat, fenntartásunkat szeretném azért megfogalmazni. Ha jól emlékszem, Répássy képviselő úr beszélt az ÁSZ-szal kapcsolatos hatástanulmányról, és itt meghatározó módon a költségvetésre gondolok; általam nem ismert, lehet, hogy van ilyen, ebből implicite következik az, hogy az ÁSZ fajsúlyosabb, nagyobb területet lefedő működéséhez szükséges többletköltség megállapítását én nem látom sem az ÁSZ-költségvetésben, sem a köztársaság 2003. évi költségvetésében. Erről feltétlenül gondoskodni kell, ha már az ÁSZ-elnök úr feladata, hogy a személyi állományról, a szélesebb körű feladatok elvégzése céljából a szükséges nagyobb létszámú személyi állományról gondoskodjék.
Kiemelnék néhány körülményt, amelynek nagyon örülök, illetve amellyel kapcsolatban fenntartásaim vannak. Rendkívül örömteli számomra az, hogy a közérdekű adat fogalmát - akár nyilvánosságra lehet hozni, akár más esetben nem lehet nyilvánosságra hozni - egyértelműen definiálja a törvény, és tulajdonképpen ezt a definíciót megkísérli átvezetni végig a törvényi javaslatcsomagon. De akkor, amikor az imént azt mondtam, hogy megkísérli átvezetni végig, egy-két helyen hiányzik; én javasolnám az államtitkár úrnak, és kérem azt, hogy e vonatkozásban vizsgálják meg a Btk.-t, a büntető törvénykönyvet és a büntetőeljárásról szóló törvényt is, hiszen ott is a fogalmak tisztázása és a magyar jogrendszer belső harmóniája és egysége tekintetében feltétlenül szükséges az azonos tartalmú terminológiák használata.
Töredelmesen bevallom önnek, államtitkár úr, hogy a Btk.-t nem néztem meg, az indokolásában viszont, bár az indokolás nem normaszöveg, de nagyon célszerű ott is - hiszen nekünk, jogászoknak kézikönyv - belenyúlni az indokolásba, a Btk.-indokolásba ezen új terminológiákat átvezetendő.
A polgári perrendtartásról szóló törvényt módosítja az indítvány, nevezetesen a tanú mentességi jogát tekintve, hogy mikor tagadhatja meg, illetve mikor nem tagadhatja meg a mentességet. Indítványozom - és a Fórum ezzel kapcsolatban módosító indítványt is fog benyújtani, amihez kérem már most az államtitkár úr segítségét - a szabálysértési törvény módosítását; hasonló tartalmú mentességi lehetőséget biztosít a tanúnak szabálysértés vonatkozásában. Értelemszerűen, ha a polgári perben nem adom meg a mentességi jogot, akkor célszerűtlennek tűnik a szabálysértési eljárás során megadni a tanúnak a mentességi jogot.
Tudom persze, hogy mindezek csak apró és nem az általános vitára tartozó fenntartások, de rendkívül fontosak, hiszen így áll össze az egész, tudatosan nem használom, hogy salátatörvény, hanem az egész törvénycsomag egy egységes, koherens egységgé, és ekkor éri el azt a célt, amellyel nyitottam a beszélgetésemet, hogy a szabályozottság az értelmes rend megteremtése.
Bár megfogadtam az imént, hogy nem beszélek történelemről, de azért egy mondat erejéig hadd térjek ki: Kuncze Gábornak nagyon pontosan kell emlékeznie az önkormányzati törvény elfogadására, az akkor beterjesztett önkormányzati törvényre, és nem csak a személyes emlékek okán. Mi annak idején a leghatározottabban ragaszkodtunk ahhoz, hogy egészen szűkre szorítsuk a gazdálkodó önkormányzást, a gazdálkodó önkormányzatokat. Az SZDSZ és a Fidesz nagyon határozott álláspontja volt, hogy bővítsük a keretet, és hagyjunk gazdasági mozgást az önkormányzatoknak. Én nagyon örülök annak, és az akkori álláspontunk beigazolódását látom abban - ezért is fogjuk támogatni az Ötv. e vonatkozású szűkítését -, hogy a gazdálkodó önkormányzatok mozgásterét egyrészt direkt, másrészt indirekt módon e törvényjavaslat szűkíteni kíséreli meg, remélem, hogy sikerrel, hiszen ez azt jelenti, hogy 1990. június 22-én aránylag elfogadható törvényjavaslatot kíséreltünk meg benyújtani.
A fentiekre figyelemmel is ismét és sokadszor elmondva, hogy a szabályozottság az értelmes rend teremtése, teremtsük ezt meg, és ezért a törvényjavaslatot megfelelő módosításokkal el fogjuk fogadni.
Köszönöm a figyelmüket.
