DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés!
A mai Magyarországon mindenki pontosan tudja, hogy korrupció ott van, ahol a közpénzek vannak. A korrupciómentes közélet a demokratikus jogállam olyan értéke, amelynek megteremtését az egész társadalom méltán várja el a kormányzattól, méltán várja el az egész politikai elittől. Ez a célkitűzés a kormányprogramnak is hangsúlyos eleme. Úgy gondoljuk, hogy erősítenünk, fejlesztenünk kell a közpénzek és a köztulajdon törvényes és ésszerű módon történő felhasználásának, működtetésének jogi garanciarendszerét.
Olyan átfogó szabályrendszert akarunk kialakítani, amely lehetővé teszi, segíti a költségvetési források felhasználásának hatékony ellenőrzését, a közpénzek és a köztulajdon hasznosításának átláthatóságát, a korrupciós lehetőségek kiküszöbölését. A jogszabályoknak emellett biztosítaniuk kell a költségvetési pénzeszközökből történő támogatások nyújtásának, a közvagyon használatának megfelelő nyilvánosságát, és lehetővé kell tenniük azt, hogy a nyilvánosság ereje kikényszeríthesse a közpénzfelhasználás átláthatóságát és a közpénzek kezelőinek jogkövető magatartását.
Ezeknek a céloknak az elérése érdekében hirdette meg a kormány az úgynevezett üvegzsebprogramot, és ezeknek a céloknak az elérését szolgálja az a törvénymódosítási csomag, amelyet most a tisztelt Ház elé terjesztünk. Módosítani kívánjuk a közpénzek és a köztulajdon felhasználásának ellenőrzésére és nyilvánosságára vonatkozó hatályos törvényi rendelkezéseket, a korrupciómentes közélet megteremtésének érdekében.
Számos jogszabály módosításáról van tehát szó, ezeknek az egy törvényben való, egységes elhelyezését az indokolja, hogy a módosítások szorosan összefüggnek egymással és a szabályozás tárgyával. Egyben kerek egészet alkotnak, és csak egymásra épülve, egymást kiegészítve, egymást támogatva érhetik el a kívánt célt.
A törvénymódosítási javaslat három fontos terület szabályozását foglalja magában. Egyrészt rendezi a közérdekű adatok nyilvánossága és az üzleti titok egymáshoz való viszonyát, megteremtve a két alkotmányos jog közötti összhangot, és biztosítva arányos érvényesülésük lehetőségét. Másrészt jelentősen megerősíti az Állami Számvevőszéknek, az állami ellenőrzés legfőbb szervének szerepét, és kiszélesíti annak hatáskörét.
(9.50)
A szabályozás harmadik területe pedig a költségvetési szervek működésének átláthatóbbá tételét, illetve gazdasági szerepvállalásuk korlátozását szolgálja.
Az előbb felsoroltakhoz kapcsolódóan szeretnék részletesebben szólni a törvényjavaslat néhány eleméről, és nyilván az idő hiányában a teljesség igénye nélkül. Talán először néhány szót az üzleti titokról. A javaslat az adatvédelmi törvény, a polgári törvénykönyv és az ezekhez kapcsolódó egyéb jogszabályok módosításával rendezni kívánja a közérdekű adatok nyilvánossága és az üzleti titok egymáshoz való viszonyát, megalapozva ezzel a két alkotmányos alapjog, tehát az adatvédelem és az információszabadság arányos érvényesülését. Elfogadhatatlan ugyanis az az eddigi gyakorlat, amely szerint a közpénzek felhasználása üzleti titoknak minősülhet csupán azért, mert az állam valamilyen gazdasági szereplőtől vásárol valamit.
Éppen ezért javaslatunk szerint az üzleti titok ezután csak olyan, az adott gazdasági társaság számára valóban értéket jelentő információkat védene, mint például valamely termék gyártási folyamata vagy egy különleges műszaki megoldás. Ezzel szemben a közpénzekből származó bevételek nem tartoznának az üzleti titok által védett körbe. Az üzleti titok intézménye ugyanis, tisztelt hölgyeim és uraim, arra szolgál, hogy a magántársaságok titkait megvédje a konkurenciától és nem arra, hogy a közpénzek elfolyásának útját leplezze. A demokratikus jogállam fontos értéke az, hogy az adófizetők nyomon tudják követni a befizetett adók sorsát. Mindennek érdekében a módosítás bevezeti a közérdekből nyilvános adat fogalmát. Nem lehet tehát többet az üzleti titokra hivatkozni, ha egy adat az állami vagy az önkormányzati költségvetés felhasználásával, illetve az állami és önkormányzati tulajdonvagyon kezelésével kapcsolatos. Úgy gondolom, hogy ezen a területen a közérdek, a közpénzek felhasználásának megismeréséhez fűződő érdek az eddiginél jóval nagyobb hangsúlyt kell hogy kapjon majd.
A javaslat második fontos területe az Állami Számvevőszékről szóló törvény módosítása. Ezzel az a célunk, hogy a Számvevőszék az eddigieknél sokkal hatékonyabban végezhesse a köztulajdon használatának, a közpénzek felhasználásának ellenőrzését. Az Állami Számvevőszék - az Országgyűlés ellenőrző szerveként - jelenleg ugyanis csak az állami költségvetésből juttatott támogatások felhasználását ellenőrizheti. A módosítás után viszont az állami vagyon, illetve a támogatások felhasználása jogszerűségének ellenőrzése céljából vizsgálhatja majd az államháztartás bármelyik alrendszeréből finanszírozott beszerzéseket, illetve a közvagyont érintő szerződéseket is.
A Számvevőszék hatásköre bővül majd; tehát az állami szervek körén túl a megrendelőként eljáró állami, önkormányzati szervnél, valamint a megrendelővel kapcsolatban álló, a szerződés teljesítésében közreműködő valamennyi gazdálkodó szervezetnél végezhet majd vizsgálatot. Ez a vizsgálat azonban nem jelenti azt, hogy az Állami Számvevőszéket a piaci szervezetek működésének ellenőrzésére jogosítanánk fel, hiszen ez nem lehet feladata. Ez csupán annyit jelent, hogy a Számvevőszék ellenőrzésének nem kell megállnia a költségvetési szervek portájánál, hanem azon túl is követheti azt, hogy pontosan mi is történik a közpénzekkel, azaz eljuthat a végfelhasználóig. A közpénzek elszivárgása ugyanis pontosan azt jelenti, hogy az állami költségvetésből magánzsebekbe csorog gyakran indokolatlanul sok-sok pénz. Ezt meg kívánjuk akadályozni, és ehhez szükséges az, hogy a Számvevőszék a költségvetési források esetleges elszivárgásának végső felhasználóinál is ellenőrzést végezhessen.
Ezenkívül a javaslat pontosítja az állami költségvetésből állami szerv által közvetlenül vagy közvetetten, tehát külön szervezetek útján nyújtott támogatások és az ilyen módon juttatott vagyon felhasználásának ellenőrzését szabályozó rendelkezéseket. Nevesíti azokat a szervezeteket, amelyek ellenőrzésére az ÁSZ külön törvények alapján már eddig is jogosult volt. A tervezet szerint az Állami Számvevőszék ellenőrzést végezhet a helyi önkormányzatnál, a kisebbségi önkormányzatnál, a köztestületeknél, a közalapítványoknál - ideértve a közalapítványok által alapított gazdasági társaságokat -, a közhasznú szervezeteknél és minden egyéb kedvezményezettnél, tehát magánalapítványoknál, társadalmi és gazdálkodó szervezeteknél is. Az ellenőrzés kiszélesítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a közpénzek útja a költségvetésből pénzhez, vagyonhoz jutó valamennyi szervezetnél követhető legyen.
Pontosítja a módosítás az Állami Számvevőszéknek az állami vagyon kezelésével és gazdálkodásával kapcsolatos jogkörét, kibővítve azzal, hogy az államháztartás körébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére is feljogosítja a Számvevőszéket. A kormánynak feltett szándéka ugyanis, hogy becsukja azokat a kiskapukat, megszüntesse azokat a lehetőségeket, amelyeken át a közpénzek gyakran indokolatlanul átfolynak a magánszférába.
A javaslat legterjedelmesebb része a költségvetési szervek, illetve a költségvetésből juttatásban részesülő szervek működésének áttekinthetőbbé tételét célozza meg. Meggyőződésünk ugyanis, hogy nem képzelhető el valóban demokratikus közélet, ha az adófizetők nem tudhatják, hogy befizetett adójukból az állam mire és mennyit költ. Ehhez természetesen szükséges az Állami Számvevőszék már említett ellenőrző tevékenységének az erősítése is, de ez önmagában persze még nem elegendő.
Javaslatunk szerint az államháztartás bármelyik alrendszeréből az önkormányzatoknak juttatott célzott támogatások összege ezentúl nyilvános lesz. Ezzel az a célunk, hogy mindenki számára átlátható legyen, hogy melyik önkormányzat pontosan mire kap és mekkora összeget az államtól. Szintén nyilvánossá szeretnénk tenni azt, hogy az államháztartásból származó pénzből eszközöket, szolgáltatásokat rendelnek, vásárolnak a költségvetési szervek. A polgároknak joguk van megtudni, hogy mit vesznek az állam szervei az általuk befizetett adókból. A közpénzek nyilvános kezelésének, a visszaélések megelőzésének fontos garanciája lesz, hogy költségvetési szerv alapítására csak a pénzügyminiszter engedélyével kerülhet majd sor, illetve a Pénzügyminisztérium keretében létrejön a költségvetési szervek közhiteles nyilvántartása. Reményeink szerint ez már a jövő évben megvalósulhat.
A javaslat meg kívánja szüntetni azt a lehetőséget, hogy kellő kontroll hiányában mintegy újratermelődjenek az állami tulajdonú gazdasági vállalkozások. Meg akarjuk akadályozni, hogy a költségvetési szervek azért alakítsanak gazdasági társaságokat, hogy ilyen módon megkerülhetővé váljanak a költségvetési szervekre irányadó törvényi rendelkezések, mint például a köztisztviselői törvény vagy a közbeszerzési törvény. Erre tekintettel a javaslat szerint a jövőben központi költségvetési szerv csak a kormány előzetes jóváhagyása mellett alapíthat gazdasági társaságot, illetőleg társulhat be más, már létező vállalkozásba. A közpénzfelhasználás feletti állami kontroll fenntartásának lehetőségét szolgálja az, hogy ilyen esetben a költségvetési szerv részesedésének mértéke meg kell hogy haladja az 50 százalékot, ezzel is biztosítva, hogy a társaság feletti ellenőrzés a költségvetési szerv kezében maradjon.
Az előterjesztés további szigorítása, hogy a központi költségvetési szervek és a társadalombiztosítási szervek által működtetett gazdálkodó szervezetek újabb céget nem hozhatnak létre, abban részesedést nem szerezhetnek. Az állami gazdálkodó szervezetek továbbtársulása, a különböző többségi és kisebbségi részesedések szerzése egyrészt átláthatatlanná teszi a közpénzek útját, felhasználását, másrészt a piacgazdaság alapvető elve, hogy az állam a feladatait elsősorban az állami költségvetési szervek útján köteles ellátni, piacra lépésére csak kivételesen és csak a többi piaci szereplővel azonos feltételekkel kerülhet sor. A többségi állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetek vonatkozásában az esetenként kirívóan, indokolatlanul magas javadalmazások, illetve végkielégítések korlátozását is felvállalja ez a benyújtott tervezet.
(10.00)
Ennek értelmében a társaságnál szabályzatot kell készíteni a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, valamint vezető állású munkavállalók javadalmazása mértékének főbb elveiről és rendszeréről. Ennek szempontjait a kormány fogja meghatározni. A munka- és menedzserszerződések megkötésére csak a szabályzatban foglalt keretek között kerülhet majd sor.
A törvénytervezet módosítást kezdeményez az önkormányzati törvény tekintetében is, többek között a társaságalapítás átláthatóbbá tétele, valamint annak érdekében, hogy az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek működésére vonatkozó, már említett szabályozás a helyi önkormányzatok által működtetett vállalkozások esetében is megfelelően érvényesülhessen. Az önkormányzatok által alapított gazdasági társaságokra tehát szigorúbb ellenőrzési szabályok fognak vonatkozni, mint a magánszemélyek által alapított gazdasági társaságokra, hogy ezzel is kizárhassuk a közpénzek elszivárgásának lehetőségét.
A törvényjavaslat szigorítja a közpénzek felhasználására vonatkozó szabályokat a közhasznú szervezeteknél is, kimondja ugyanis, hogy a törvény hatálybalépése után az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyonból közalapítvány, illetve közhasznú társaság kizárólag akkor hozható majd létre, ha az megfelel a közhasznú szervezetekről szóló törvény rendelkezéseinek. Emellett a polgári törvénykönyvben és az államháztartási törvényben a közpénzek felhasználásában közreműködő, közvagyonból létrehozott közhasznú társaságok és közalapítványok alapítására és működtetésére vonatkozó hatályos szabályozás is következetesebbé, átláthatóbbá válik.
A javaslat érinti a közbeszerzési törvény alanyi hatályát is. A közbeszerzési eljárásokat alkalmazniuk kell azoknak a gazdálkodó szervezeteknek is, amelyek állami vagy önkormányzati feladat ellátásában vesznek részt, és erre tekintettel rendszeres költségvetési támogatást kapnak a működésükhöz, valamint azoknak a gazdálkodó szervezeteknek is, amelyek az állam, az önkormányzat, illetve az ÁPV Rt. tulajdonosi irányítása alatt állnak.
Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztés tartalma széles körű, többfordulós, az érdekképviseleti szervezeteket is bevonó egyeztetési folyamat eredményeként, az egyeztetés során elhangzott észrevételek figyelembevételével született meg. A benne foglaltakkal az érintettek, továbbá az adatvédelmi biztos úr és az Állami Számvevőszék elnöke is egyetértett. Az üvegzsebprogram következetes megvalósítása, a közpénzek elfolyását lehetővé tevő kiskapuk bezárása pártállástól függetlenül valamennyiünk közös érdeke, annak megvalósítása valamennyiünk közös feladata.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az átlátható közélet, a közpénzek felhasználásának nyilvánossága az egész társadalom elvárása, és a kormánynak feltett szándéka, hogy ennek az elvárásnak megfelel. A szükséges törvénymódosítások közül az Állami Számvevőszékről, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, valamint a helyi önkormányzatokról szóló törvények módosításának elfogadásához a jelen levő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az egyéb törvények módosítása egyszerű többséget igényel majd.
Bízom abban, hogy meglesz a közös akarat a törvénycsomag valamennyi elemének támogatásához és elfogadásához. Kérem tehát önöket, hogy a most lefolytatandó vita után az esetlegesen szükséges módosító javaslatok elfogadásával szíveskedjenek támogatni a törvényjavaslatot a tiszta közélet érdekében.
Köszönöm szépen. (Taps.)
