DR. GYIMESI JÓZSEF
DR. GYIMESI JÓZSEF
DR. GYIMESI JÓZSEF, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmány- és igazságügyi bizottságban az ellenzéki képviselők nem támogatták a törvényjavaslat általános vitája alkalmasságáról történő szavazáskor a törvényjavaslatot, mert az az elvi álláspontunk, hogy szükség van a társasházakra vonatkozó szabályok módosítására, megváltoztatására, de a törvényjavaslat erre részben nem alkalmas, másrészt pedig nem új törvény megalkotásával kell ezeket a kérdéseket megoldani.
Számos probléma jelentkezik a társasházi, úgy fogalmazhatok, hogy együttlakási vagy együttélési formában, hiszen naponta családok százezrei élik át azt a helyzetet, amikor a közös tulajdon használatával kapcsolatosan viták keletkeznek, mert a társasház-tulajdonos még a külön tulajdonában álló lakás használatával kapcsolatos kötelezettségeit úgy-ahogy teljesíti, de amikor a közösről kell rendelkezni, a közösnek a használatát kell az együttélés szabályainak megfelelően használni, akkor bizony számos vita forrása ez a lakáshasználat.
Az ellenzéki képviselők nem támogatták a törvényjavaslatot, de támogatják a szabályok megváltoztatását. Miért nem támogattuk magát a törvényjavaslatot? Két kérdést tett fel képviselőtársam, aki vezérszónoklat keretében majd álláspontunkat részletesebben ismerteti. Megkérdezte az előterjesztőtől, miért van szükség új törvényre; az alkotmányügyi bizottságnak ezeket a kérdéseket kell alapvetően vizsgálnia. Új törvényre általában akkor van szükség, ha valamely új életviszonyt kíván szabályozni a törvényhozó, vagy az életviszony olyan mértékben változott meg, hogy annak egy átfogó, új szabályozására van szükség, vagy annyit toldozgatták-foldozgatták már azt a hatályos törvényt, hogy egy egységes szerkezetbe foglalt új szabályozást igényel az adott életviszony.
Tudjuk, hogy egyikről sincs szó jelen esetben, hiszen az 1997-ben megalkotott CLVII. törvény egyetlenegy esetben sem került módosításra a hatálybalépése, tehát 1998. március 1-je óta. Ez azt jelenti, hogy nem törvényhozási szinten jelentkeznek azok a problémák, amelyek a társasháztulajdonnal vagy a társasházakkal kapcsolatosan léteznek.
(10.50)
A másik kérdés, amit feltett képviselőtársam ellenzéki oldalról, hogy milyen társadalmi vita előzte meg ennek a törvényjavaslatnak a beterjesztését. Én is megkérdeztem egyébként reggel a házmesterünktől, hogy ne a jogi helyzetével nevesítsem őt, tehát a közös képviselőt, tudja-e, hogy az Országgyűlés ma a társasházakról szóló új törvényt tárgyal. Nem tudta, de azt mondta, hogy biztos jó, ha majd egy olyan törvény születik, amelyik megmondja, hogy például a társasház közös tulajdonában és használatában lévő autóparkolókat milyen módon tudjuk fölosztani, hogy milyen módon, milyen eszközökkel tudunk fellépni azok ellen, akik szembehelyezkednek a közösség normáival, vagy éppen a közös költségbe tartozó vízfogyasztásnál bőséggel fogyasztják a vizet, míg egyébként a saját lakásukban takarékos vízfogyasztók.
Tehát azt hiszem, hogy ennek a társadalmi vitának, ha ilyen volt, miként erre az előterjesztő utalt, olyan szinten kellett volna lefolynia, hogy az egyes társasházközösségek képviselői, az intézőbizottságai, akik egy nagyobb közösséget, tehát a társasház-tulajdonosok közösségét képviselik, az ő érdekeiket jelenítik meg, észrevételeiket eljuttassák a törvényhozóhoz. Egyébként hogy mennyire nem alapvetően új szabályozásról van szó, arra az is utal, hogy az általános vita keretében, a bizottsági fórumokon szinte mindenütt részletekbe menő vita folyt a törvényjavaslat egyes rendelkezéseiről, mintha már a részletes vitát folytatnánk le. Mert hiszen az általános kérdésekről tulajdonképpen itt vitatkozni nem is lehet.
Ezért engedtessék meg, hogy egyetlenegy kérdést felvessek a kisebbségi vélemény előadójaként. Például gondolt-e valaki arra, hogy a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a majdan megalkotandó törvény hatálybalépéséig már bejegyzett társasház közgyűlése határozatával a szervezeti és működési szabályzatot meg kell hogy alkossa, vagy ha már ilyennel rendelkezik, akkor azt a törvény rendelkezésével összhangba kell hoznia. És a társasházi közösségnek ez a döntése minden esetben ügyvédi ellenjegyzésre szorul. Tehát a terhekre is kellene gondolni, ami e törvényjavaslat nyomán a társasházi közösségekre fog hárulni.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
