DR. CSÁKABONYI BALÁZS
DR. CSÁKABONYI BALÁZS
DR. CSÁKABONYI BALÁZS, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy a bizottsági ülésen történtek ismertetése gyakorlatilag elválik a vezérszónoki körtől, ezért az alkotmányügyi bizottság szükségesnek tartotta azt, hogy előadót állítson.
A tegnapi napon tárgyalta a bizottság a jogi segítségről szóló törvényjavaslatot. A bizottsági vitában elhangzott, hogy a szabályozás időszerű és szükséges, amelyet több körülmény is alátámaszt. A gyorsan változó társadalmi viszonyok, a számos új és sok esetben bonyolult jogi szabályozás nehézkessé teszi az emberek eligazodását, sokszor az egyszerű ügyek önálló elintézése is nehézségeket okoz számukra. Ugyancsak szükségessé teszi a szabályozást annak a ténye is, hogy az igazságszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos költségek is emelkedtek, gondoltunk itt a jelentős mértékű illetékekre, ügyvédi és közjegyzői munkadíjakra is. A szabályozás szükségességét alátámasztja az esélyegyenlőség javításának elősegítésén túl az uniós csatlakozásból adódó követelményrendszer is, mivel 2004. május 1-je után nemzetközi kötelezettségeinknek megfelelően a magyar állampolgárokkal azonos lehetőséget kell biztosítanunk az Unió tagállamainak állampolgárai, valamint az azokban jogszerűen tartózkodó egyéb külföldiek számára is. Az elhangzott felszólalások szerint a törvénytervezet megfelel ezeknek a feltételeknek, megteremti a törvény működésének személyi és tárgyi feltételeit is.
A törvény több lépcsőben kerül bevezetésre. 1994. április 1-jétől kezdve a peren kívüli jogi segítség igénybevételének lehetőségét teremti meg az úgynevezett jogi segítő intézményének létrehozásával, 2006. január 1-jétől kezdődően jogi képviselő közbeiktatásával a peri képviselet ellátását is biztosítja, elsősorban a polgári peres eljárásokban és kisebb mértékben a büntetőügyekben is. Ez utóbbi esetben főleg az áldozatvédelem követelményeinek kíván megfelelni, és azokat, illetve azok hozzátartozóit támogatja, akiknek sérelmére bűncselekményt követtek el, és ennek folytán életükben vagy testi épségükben, továbbá vagyonukban kárt okoztak. Ugyancsak képviseletet kaphatnak az arra jogosultak az új büntetőeljárási törvényben bevezetett pótmagánvád intézményének gyakorlásához is.
A jogi segítség igénybevétele azonban nem korlátlan. A törvényjavaslat általános szabályként a rászorultsági elvet határozza meg, így az arra valóban rászorulók vehetik igénybe a jogi szolgáltatásokat, amelyek igen széles körűek lehetnek, amely esetben az állam magára vállalja a jogi szolgáltatással felmerülő valamennyi költség terheit, egyéb esetekben pedig előlegezi azokat, így többek között például a jogi képviselő díjának megfizetését, az eljárással kapcsolatos egyéb költségeket, így az illetékek, szakértői díjak, utazási költségek megfizetését is.
A törvényjavaslat megteremti a segítségnyújtás intézményrendszerét, így a már közelmúltban létrehozott pártfogói intézmény kibővítésével megyénként néhány fővel működő hivatalt hoz létre; továbbá meghatározza a jogi segítségnyújtást végző személyek körét, akik elsősorban ügyvédek és közjegyzők, azonban a jogi szolgáltatást végezhetik társadalmi szervezetek és felsőoktatási intézmények is.
A vita során felvetődött, hogy vajon szükséges-e a szolgáltatás végzéséhez állami intézményrendszer létrehozása, az igénybevétel feltételei nem túlszabályozottak-e, és működésük valóban betölti-e majd a célját. Mivel a bizottság az általános vitára bocsátás feltételeit vizsgálta, így a plenáris ülésen lefolytatandó részletes vitára tartozó kérdéseket nem tárgyalta, annál is inkább nem, mert a felszólalók ezt ezeken a fórumokon kívánják megtenni.
A törvényjavaslatot a bizottság igen nagy többséggel, mindössze 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönöm figyelmüket.
