DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! Ön bizonyára pontosan tudja, hogy az interpelláció kérdésében milyen csúsztatás szerepel, ezért tette fel. Képviselő úr, akkor lenne az ön és Répássy úr kérdése ez ügyben így megfogalmazva hiteles, ha annak idején ezt a kérdést feltették volna az Orbán-kormány belügyminiszterének, mondjuk, Varga Tamás, a Fideszhez közel álló prominens gazdasági ember eltűnésének idején is. (Nagy zaj az ellenzéki oldalon. - Dr. Áder János: Most nem erről van szó!) Nyugalom, képviselő urak!
Szóval: a K&H-ügyként ismert büntetőeljárásban egy gyanúsított sem hagyta el az országot a rendőrség orra előtt. Kulcsár Attila már külföldön volt, amikor az első feljelentés érkezett, s ezt ön pontosan tudja, képviselő úr. A rendőrség 2003. július 7-én rendelt el nyomozást Kulcsár Attila ellen, akit sikkasztás bűntett elkövetésének gyanúja terhel. A büntetőeljárás elrendelésére először a Kereskedelmi és Hitelbank, illetve egy károsult feljelentése alapján került sor. Az eljáráshoz, a feljelentéshez azután további sértettek csatlakoztak, a Nemzetbiztonsági Hivatal, majd ezt követően a PSZÁF. A gyanúsított idézésére védőügyvéden keresztül került sor, tekintettel arra, hogy Kulcsár Attila 2003. július 1-jén külföldre utazott, védője elmondása szerint nyaralni. Ezek szerint már akkor külföldön volt, képviselő úr, amikor a feljelentések még meg sem születtek, nemhogy a gyanúsított idézése. Kérem tisztelt képviselőtársamat, ne feledkezzen meg arról, hogy Kulcsár ellen még azon a napon nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, amikor nem jelent meg az idézésre. Még ugyanezen a napon az osztrák rendőrség az ORFK rendkívül sikeres közbenjárása segítségével Bécsben elfogta őt. Kiadatását ezt követően kérték az igazságügyi szervek, és ő jelenleg kiadatási letartóztatásban várja a hazaszállítást. A tényeket ismerve nem a gyanúsított szökéséről, hanem egy külföldön lévő, súlyos bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy kézre kerítéséről és elfogásáról beszélhetünk.
Hasonló ténybeli tévedések vezették képviselőtársaimat arra a megállapításra, miszerint az Inter-Európa-ügyben a felügyelet feljelentésében megnevezett szír állampolgár a rendőrség tudtával vásárolta a repülőjegyet. Felhívom a figyelmet arra, hogy úgynevezett Inter-Európa-ügy nem létezik. A feljelentések több bankban lévő meghatározott számlákra vonatkoznak, illetve a számlákon lévő pénzmozgásokra, és nem a bankokra. Ezt képviselő úr is nyilván tudja. A rendőrségnek nem volt tudomása arról, hogy az egyik szír állampolgár külföldre akar utazni, ugyanakkor még elegendő bizonyító erejű adat nem állt rendelkezésre a meggyanúsításhoz és feltartóztatáshoz. A nyomozás szoros ügyészi felügyelet alatt zajlik. A nyomozást felügyelő ügyészség sem látott még okot ekkor a meggyanúsításra; amint az lehetővé vált, a Magyarországon tartózkodó szír állampolgárt 2003. augusztus 27-én a rendőrség őrizetbe vette, a másik ellen pedig nemzetközi körözést adott ki.
Biztosíthatom képviselőtársamat arról, hogy a rendőrség minden eljárásban élni fog az összes rendelkezésre álló törvényes lehetőséggel annak érdekében, hogy a gyanúsítottak ne szökhessenek külföldre.
A rendőrség augusztus 29-én indítványozta további személyek meggyanúsítását, szeptember 5-én a hegyeshalmi határátkelőnél tartóztatták fel az egyik személyt, akinek a meggyanúsításával és őrizetbe vételével az ügyészség is egyetértett. Erről a nyilvánosság előtt a képviselő úr is kapott tájékoztatást.
Ha tehát politikai kérdést próbálnak kreálni egy büntetőügyből, szeretném elmondani, hogy az eljárás megfelelő mederben folyik, kiterjed minden részletre, és a rendőrség nem hagyja futni az elkövetőket.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)
