KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A Legfelsőbb Bíróság múlt heti döntése kínál aktualitást a mai megszólalásomnak. Ez a döntés újabb lendületet ad azoknak, akik elkötelezetten dolgoznak a tisztább közéletért. 1998 és 2002 között sokan szinte törvényként tisztelték Orbán szellemi-gazdasági vezérének elhíresült mondását - szépen fogom mondani -: mindenkinek alkotmányos joga szellemileg alulértékeltnek lennie.
A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati döntése rögzíti: a közpénzek hanyag kezelése, a bizonytalan, átalakulóban lévő gazdasági-társadalmi struktúra adta lehetőségek kihasználása, a magasan kvalifikált munkáért járó éves díjazás több százszorosát meghaladó jövedelem megszerzése nyilvánvalóan a társadalom erkölcsi rosszallását vonja maga után. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Gyurcsány!) A szerződéses szabadság tehát nem korlátlan, a törvény nem fogadja el érvényesnek azokat a szerződéseket, amelyek nyilvánvalóan sértik az általánosan kialakult erkölcsi normákat. Milyen kár, tisztelt Ház, hogy a Fidesz egykori országgyűlési képviselőjelöltje immáron magas közjogi funkcióban még 2002 májusában sem ismerte fel azt, hogy az Országimázson keresztül törvénytelenül elszórt pénzek visszaszerzése érdekében lépnie kell. Ekkor ő azt mondta: azért nem látom célravezetőnek a semmisség megállapítására irányuló ügyészi kereset benyújtását, mert a szolgáltatások kölcsönös teljesítése folytán ezekben az esetekben a szerződéskötés előtt fennállott helyzet visszaállítására nincs lehetőség.
Szerencsére volt olyan, hasonlóan botrányos ügy, mint az Országimázs, ahol a szerződés teljesítése után is volt értelme a semmisség iránti keresetnek. A múlt heti döntés után még többen bíznak abban, hogy az Orbán-kormány nagy közfelháborodást keltő közpénzügyi visszaéléseivel kapcsolatban nem történhet meg ugyanaz, mint a Fidesz közeli cégek fantomizálása kapcsán. Az emberek jogosan várnak választ arra, hogy ha egyszer egy főmezőgazdászt jogerősen börtönbüntetésre lehetett ítélni azért, mert a gyomirtási munkákat 7 forint/négyzetméter ár helyett 10 forint/négyzetméter árért adta vállalkozásba, akkor miért nem tartozik felelősséggel senki azért, mert a 60 milliót érő órákért az adófizetők zsebéből 400 millió forintot fizetett ki.
Vagy miért nem tartozik felelősséggel senki az ügyészség álláspontja szerint a stadionbeléptető rendszer kiépítése miatt, ahol a becsült kár meghaladja a 2 milliárd forintot? Arra is magyarázatot várnak, hogy ha egy szakközépiskolai pénztáros 600 ezer forint pénztárhiányért két év próbára bocsátási büntetést kapott, miért nem látja megalapozottnak a hűtlen kezelés bűntettének elkövetését a legfőbb ügyész az MFB Rt.-nek okozott 1 milliárd forintos káresetért. Nem értik, hogy miért van, hogy például a diósgyőri futballklub egykori vezetőinek elítélését szorgalmazta az ügyészség több tízmilliós tb-járulék meg nem fizetése miatt, de az egykori tévéelnök milliárdos ügyletében nem tett hasonló lépéseket.
Vajon a tetemes, esetenként milliárdos állami vagyon elherdálásáért valóban senki sem felelős, sőt az nem is bűncselekmény? Mit üzen ezzel az ügyészség, tisztelt Ház, a törvényesség legfőbb őre a törvénytisztelő állampolgároknak? Azt, hogy szabad megkárosítani az adófizetőket, csak azt minél magasabb szinten és minél nagyobb összegben kell megtenni?
(13.20)
És miért nem vizsgálja az ügyészség az igazi felelősök, a magasabb beosztású vezetők, a volt miniszterek, államtitkárok felelősségét, akik gyakran - saját bevallásuk szerint is - tudtak a visszaélésekről, sőt jóváhagyták azokat? (Dr. Répássy Róbert: Vizsgálja rövidesen!) Eddig ezekre a kérdésekre nem született megfelelő válasz az igazságszolgáltatás részéről; és nyilván nem a kormánynak kell mindezt megválaszolnia.
Tisztelt Ház! Az Országgyűlés nem teheti meg, hogy nem hallatja a hangját: a fentiek miatt a szocialista frakció kezdeményezi, hogy az ügyészség által lezárt négy, nagy közfelháborodást kiváltó közpénz-felhasználási ügyben jöjjön létre vizsgálóbizottság. A bizottságnak lehetősége lesz választ adni arra, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Rt., a stadionbeléptető rendszer, a Millenáris Kht., a Magyar Televízió esetén milyen ellentmondások feszülnek a megszüntető határozatok mögött. Kérem a tisztelt Házat, támogassa majd a vizsgálóbizottság megalakítását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
