DR. BÁRÁNDY PÉTER
DR. BÁRÁNDY PÉTER
DR. BÁRÁNDY PÉTER igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 1. § (1) bekezdése szerint a felügyelet a kormány irányítása alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv, tehát felügyeletét a pénzügyminiszter látja el - ez az egyik passzus. A másik, hogy vonatkozik mint országos hatáskörű szervre az 1040/1992-es kormányhatározat, a határozat rendelkezéseit azonban csak azokban az esetekben kell alkalmazni, amely esetekre a jogszabály - esetünkben az előbb hivatkozott törvény - eltérő rendelkezést nem tartalmaz.
Némi problémát okoz természetesen, hogy jogszabályok az irányítás és felügyelet fogalmát nem határozzák meg, erről egyébként a jogtudományban is vita folyik elég régen, de nem tudjuk tisztázni. Ha azt vizsgáljuk, hogy a jogkörök mire terjednek ki, akkor ezt a két szabályt kell összevetni, és ebben az esetben tudjuk azt megállapítani, hogy mi is a pénzügyminiszternek - nem a Pénzügyminisztériumnak, hanem személyesen a pénzügyminiszternek - a joga a felügyelet körében.
A következők azok, amelyek megmaradnak a kivételek miatt: képviseli a felügyelet feladatkörébe tartozó területet az Országgyűlésben - a kormányban ugyan nem, mert ott meg kell jelennie a PSZÁF elnökének, kötelező meghívás alapján -; a következő: segítséget, útmutatást nyújt az országos hatáskörű államigazgatási szerv vezetőjének feladata ellátásához, tájékoztatja az ehhez szükséges kormánydöntésekről (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.); a harmadik, és ez a lényeges: ellenőrzi az országos hatáskörű államigazgatási szerv rendeltetésszerű működését, ennek során vezetőjét beszámoltatja, hiányosság esetén felszólítja ezek megszüntetésére, szükség esetén (Az elnök ismét csenget.) felelősségre vonást kezdeményez.
Még két olyan hatáskör van, ami nem ennyire lényeges - idő hiányában ezt nem mondom el.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
