DR. KIS ZOLTÁN
DR. KIS ZOLTÁN
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! 1995-ben, amikor az élelmiszertörvény elfogadásra került ebben a Házban, akkor az volt a vezérmotívum és a vezérelv, hogy az európai uniós szabályoknak megfelelő szabályozásra van szükség, és ennek a kerettörvénynek majd számos végrehajtási rendeletén keresztül végül is az úgynevezett élelmiszerkönyv elkészültével ezt az egész szabályrendszert egységesen látjuk, a termelést, a feldolgozást és a forgalmazást is, és annak a szemléletmódnak fogunk megfelelni, amely az Európai Unióban a következőképpen hangzik.
Mi a célja az élelmiszer-biztonságnak és az élelmiszer-termelésnek? A célja: az emberi életminőséget javító, biztonságos élelmiszer-előállítás. Erről szól az egész történet. Ehhez igazodik az európai uniós támogatási rendszer a mezőgazdaságot illetően, ehhez tartozik az ellenőrzési és felügyeleti rendszer, és ehhez tartozik az élelmiszer-biztonság teljes bejelentési, engedélyezési köre. Ezért nem mondja egyetlen rendelet sem az Európai Unióban, hogy milyen engedély-, illetve előzetes ellenőrzési rendszernek kell működnie. Mindössze annyit mond ki, hogy ellenőrizhető, biztonságos élelmiszer kerülhet a piacra, amelyben benne van a termelő, benne van a feldolgozó, benne van a forgalmazó.
'95-ben, amikor ezt elfogadtuk, megjegyzem, voltak viták ebben a Házban, akkor is, mondjuk, kisgazda körökből, miszerint hogyan gondoljuk mi azt, hogy egyes élelmiszer-előállítókat, akik kis volumenben dolgoznak, és csak hordós káposzta, vaj, túró, tej, vágott csirke kerül a piacra, miért akarjuk mi ezt csempézett, meg mit tudom én milyen higiénés feltételeknek megfelelő rendszerbe bevinni. Ráadásul 1997-ben, amikor egy olyan előterjesztés került a kormány elé, amely szerint az őstermelői tevékenységből a feldolgozási kör ki fog kerülni, magyarul: szűkül, aki élelmiszer-feldolgozással foglalkozik, azt úgy hívják - (a terembe érkező Mécs Imre felé:) - jó napot kívánok, Mécs úr, tiszteletem! -, hogy mezőgazdasági vállalkozó, mert egy átalakítását végzi a munkának.
Lett is haddelhadd! Bizony, a tüntetések két ok miatt robbantak ki. Az egyik az úgynevezett nyilvántartási rendszer, bejelentési rendszer, regisztráció, az ehhez kapcsolódó, adóhatóságokkal való viszony, a másik az őstermelői kör szűkítése. Mondván, én nagyon rendes, becsületes őstermelő vagyok attól, hogy 40-60 darab csirkét otthon a lavórban levágok, kiviszem a piacra, és aztán eladom; még állatorvosok is felszólaltak - (Vincze László felé:) bizony, kedves testnevelő tanár úr, ez így történt, a jegyzőkönyveket tessék szíves lenni majd elolvasni -, itt bizony kisgazda állatorvosok mondták azt (Vincze László közbeszól.) - isten nyugosztalja, most halt meg az egyik -, hogy nem szabad azokat a népi szokásokat bántani, amelyek a házi kiméréseket illetően működnek a világban, miszerint levágunk hat-hét disznót, abból egyet megeszünk, a többit pedig kimérjük, hát ott, a faluban ez a szokás, és ha mi be akarjuk ezeket a szabályokat vezetni, akkor bizony nekimegyünk egy társadalmi ellenállásnak. Neki is mentünk, vissza is lett vonva minden. Bevezetésére 2003. január 1-jén került sor, amikor is már egyes rendelkezései életbe léphettek.
Most itt van előttünk ez az élelmiszertörvény, amelynek az aggodalmait, amit itt Andor barátom mondott, teljes mértékben osztom. Tehát most van egy olyan - (Dr. Németh Imre felé:) bizony, kedves miniszter úr -, egy kis lazítás ebben a törvényben, amikor az élelmiszer-előállító helyek engedélyezése helyett most bejelentési kötelezettség lesz, nagyon helyesen kiterjesztve az őstermelőkre is. Node akkor miért vesszük ki a törvényből az élelmiszer-higiéniát, az élelmiszer-biztonságot és az élelmiszer-minőségre vonatkozó terminus technikusokat? Akkor ezt ne egy alacsonyabb jogszabályban, ne végrehajtási rendeletben határozzuk meg!
Arról szólt Andor képviselőtársam nagyon helyesen, hogy az adalékanyagoknál, a csomagolóanyagoknál az engedélyezési kötelezettség megszűnik - nyilván tudjuk miért: azért, mert az áruk szabad piaci áramlása ezt kívánja meg. (Dr. Szabó József Andor bólogat.) Azért még a humán biztonság, azt hiszem, azt is megkívánja, hogy tisztában legyünk azzal, hogy ezeknek az anyagoknak milyen hatása van az előállított élelmiszerre. Ennek a szabályozásnak az ellenőrzésére, koordinálására az Élelmiszer-biztonsági Hivatal a megfelelő intézményi szerv.
Van három, operatív tevékenységet végző szolgálat - az állat-egészségügyi, a fogyasztóvédelmi és a népegészségügyi és tisztiorvosi -, amely az előállítást, a forgalmazást, a termelést a maga szakterületén ellenőrzi. Ez azonban csak akkor igazán erőteljes és hatékony, ha ebben a törvényben minden olyan jogi garancia megvan, ami az esetleges átfedéseket - ugyanis vannak átfedések -, az esetleges területi rendszereket meghatározza, és egzakt módon szabályozza. Lehet, hogy ezt végrehajtási szinten is meg lehet oldani, de sokkal egyszerűbb és azt hiszem, átláthatóbb is, ha ebben a törvényben erre nézve a szabályokat megjelenítjük.
Így aztán a Szabad Demokraták Szövetsége azokat a módosító indítványokat el is fogja készíteni, amelyek az élelmiszer-higiéniára, élelmiszer-biztonságra és -minőségre vonatkozó definíciókat visszaemelik a törvénybe, valamint a hatósági jogkörök vonatkozásában eligazítást adnak annak a három szervezetnek, amelyek az Élelmiszer-biztonsági Hivatal koordinálása mellett működnek. A törvényre szükség van.
Még egy, miszerint kijelentjük: az európai uniós regulációból a rendeleti szabályozás szükségtelen, hogy megjelenjen, sőt összeegyeztethetetlen a helyi belső törvénykezési renddel. Jogdogmatikai szempontból el kellene azon gondolkodni, hogy az élelmiszertörvény szakaszaiban mi most egy EK-rendeletre hivatkozunk-e szám szerint, vagy akár mellékletként is, de megjelenítjük azt az EK-rendeletet, mert ennek a törvénynek az alkalmazói nemcsak hozzáértő jogászok lesznek, hanem most az őstermelők is, szerencsétlenek vagy szerencsések, akiknek tudniuk kell, hogy az a hivatkozott európai közösségi rendelet, amire itt az élelmiszertörvény szakaszai utalnak, mit is mond, mert nehogy a Széchenyi Könyvtárba járkáljon már megnézni ezt vagy esetlegesen más irányba kelljen neki könyvtári olvasójegyet váltania.
(15.00)
Arra azonban föl kell készülni, és erről sajnos '97 óta csak beszélünk, de istenigazából nem történt semmi, hogy az élelmiszer-biztonság a termőföldnél kezdődik. Tehát amikor eredetigazolt termékekről fogunk majd itt beszélgetni, hogy a fogyasztóig, tehát az asztalig visszakövethető legyen az adott termék előállításának technológiája, módja és az a személy, aki azt megtermelte, akkor ebbe beletartozik az is, hogy az információs nyilvántartási rendszer a talajadottságoktól a talajban előállított termékek kezelésén keresztül egészen a végtermékig követhető legyen. Ezt nyilván joggal követeljük meg azon áruknál is, amelyek Magyarországra importból érkeznek, de a mi termelőink sem kerülhetik el, hogy ebbe a rendszerbe belekerüljenek. Sajnálom, hogy hatéves késésben vagyunk ezzel. Még egyszer: én visszasírom, hogy '97-ben az akkor elindított szabályozási kísérletek kudarcba fulladtak, aztán négy évig ezen a területen nem történt semmi, sőt az ellenkezője, már ami az élelmiszer-biztonság megkövetelését jelentette volna a piacon.
Bizony, emlékezzünk a paprikahamisítási botrány utáni dolgokra. Mit csináltunk akkor? Mi lett a megoldás a paprikahamisításban? A megoldás a következő: jövedéki szabályozás alá vonjuk a terméket, mert akkor majd ellenőrizni tudjuk; ahelyett, hogy az élelmiszer-biztonsági rendszert dolgoztuk volna ki, egységesen valamennyi élelmiszerre, valamennyi olyan termékre, ami a humán- vagy az állati fogyasztásba bekerül, és amelynek bizony a takarmánytörvénnyel együtt megfelelő koherenciában kell működni. Nem sok időnk van, hogy ezt a hátrányt ledolgozzuk - a törvény hatálybalépése május 1-je, 2-a? Tehát ahogy az Európai Unióhoz csatlakozunk, ennek a törvénynek már hatályba kell lépnie. Van egy bő fél év, hogy fölkészüljenek erre az érintettek, és aztán bizony jön az erőteljes harc, hogy az élelmiszer-biztonság által megkövetelt és mindenki számára előírt szabályozó rendszernek megfelelően folyjon olyan gazdálkodás, aminek a produktuma, a végterméke megfelelő áron értékesíthető a piacon, mert ez is nagyon fontos.
Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
