DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló beszámoló szerepel a Ház előtt, ennek az általános vitáját kezdjük meg a mai napon. Nyilván nehéz megállni azt, hogy az iménti vitának egy aspektusára ne utaljak a beszámolóról történő expozé kezdetekor. Ez is abba a sorba tartozik a mi megítélésünk szerint, nevezetesen, hogy kétéves költségvetés készült annak idején, amely sor azon jogállami keretek feszegetését jelentette annak idején az előző kormány részéről, amelyeknek bizonyos utólagos korrekciójára kényszerült az új kormány. Ezt az utólagos korrekciót elvégezte. A következő időszakban az éves költségvetések normál rendjéhez térünk vissza, mert láthatóan egyrészt a jogállamiságot, másrészt a kiszámíthatóságot, harmadrészt a tervezhetőséget is ez szolgálja jobban.
A 2002. évi költségvetési törvény végrehajtásáról szóló javaslat egyrészt tartalmazza a hagyományos, szokásos, előírásszerű beszámolási kötelezettségeket a 2002. évi költségvetési gazdálkodásról, másrészt néhány, hatályban lévő törvény módosítására is javaslatot tesz. Először a 2002. évi gazdasági és pénzügyi folyamatok bemutatására szeretnék kitérni.
Hölgyeim és Uraim! A 2002. évben hivatalba lépett kormány olyan, már 2001-től kibontakozó kedvezőtlen jelenségekkel szembesült, amelyek mindenképpen fordulatot követeltek az addig követett gazdaságpolitikában. Az új kormány roppant egészségtelen szerkezetű gazdasági növekedést örökölt. Ennek mértéke is folyamatosan csökkenő volt, ha a negyedéves adatokat tekintettük. A bruttó hazai termék szerény növekedését a lakossági fogyasztás és az állami szektor mérhetetlen költekezése húzta.
E gazdaságpolitika folytatása egyenesen vezetett volna magas folyó fizetésimérleg-, illetve államháztartási hiányhoz, s ennek nyomán fölpörgő inflációhoz. A 2001 tavaszától tudatosan követelt forintfelértékelő árfolyam-politika tovább gerjesztette a feszültségeket a gazdaságban, bizonyos ágazatokban drámai helyzetet eredményezve.
Az előző kormány mindemellett átláthatatlanná tette az államháztartást, trükkös költekezésbe kezdett, megtévesztette a piacot, nehezen átlátható módon szétosztott milliárdokkal akarta a versenyképesség általános romlását leplezni. Mindez mérhetetlen károkat okozott. A kétéves költségvetésben foglaltakat messze meghaladó hiány kimutatása az új kormányra hárult.
Tavaly az államháztartás deficitje kiugróan magas volt. Az eredményszemléletű számbavételen alapuló európai követelményeknek - az SA 95-ös eljárásrendnek - megfelelő hiánymutató a GDP 9,2 százalékára nőtt a 2001. évi 4,7 százalékról. A nagymértékű egyenlegromlásban olyan egyszeri hatások is szerepet játszottak, amelyek a következő évek költségvetési folyamatait már nem befolyásolják, de a 2002-es deficit mértéke még az egyszeri kiadások nélkül sem fenntartható.
A költségvetés tervezésének idején a vártnál lassúbb gazdasági növekedés ellenére a hiány tavalyi megugrását nem a bevételek elmaradása, sokkal inkább a kiadások dinamikus növekedése magyarázta. Az államháztartás keresleti hatása 2002-ben megközelítette a GDP 4 százalékát. Az államháztartási többletkiadások a kötelezettségvállalások időpontja alapján két részre oszthatók. Ennek alapján a kormányváltást megelőző időszakhoz tartoznak azok a tételek, amelyeknél a kétéves költségvetési törvény 2001. évi előirányzatainak módosítása során a 2002. évre vonatkozó hatások nem kerültek átvezetésre; így például a köztisztviselői bérek többlete, a státustörvény bevezetéséből adódó kiadások, a nyugdíjkiadások többlete. Alultervezettek voltak továbbá a gyógyszertámogatások, a gyógyító-megelőző ellátások előirányzatai.
A 2001. évről áthúzódó feladatok és a jogszabály-módosításokból adódó hatások forrásigényének kielégítése céljából sor került az általános tartalék előirányzatának megemelésére. Ide kell számítani a költségvetési törvényben rendezett azon tételeket, előirányzat-módosításokat is, amelyeket az előző kormány az államháztartási körön kívül kívánt rendezni, viszont az államháztartás szempontjából állami feladatnak minősülnek. Ilyenek a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének sajátságos elszámolása, kezességvállalások, állami vállalatok adósságátvállalásai.
Az előző kormány egyes kezességvállalásaival, valamint az autópálya-építés vitelével az államháztartás alrendszereiben átláthatatlan, ellenőrizhetetlen és elszámolástechnikailag is problémás helyzetet teremtettek. Az uniós csatlakozásunkra való tekintettel, valamint a maastrichti követelmények szerint számított államháztartási hiány szakszerű bemutatása érdekében a jövő szempontjából tiszta helyzetet kellett teremteni.
Mindezek az intézkedések összhangban álltak az államháztartási törvény 14. §-ában szereplő rendelkezéssel, miszerint az államháztartás alrendszerei hiányának államadósságot növelő rendezését, továbbá tartozásokat átvállalni és elengedni kizárólag a költségvetésük útján, előirányzattal megtervezve lehet.
Összességében: az előző kormány által elmulasztott intézkedések, valamint az adósságrendezések együttesen közel ezermilliárd forintot tettek ki.
(9.50)
Az új kormány kötelezettségvállalásának középpontjában száznapos programjainak végrehajtása állt. A kormány első száz napra meghirdetett programjának megvalósítása nem járt hiánynövekedéssel, mert a többletkiadásokra fedezetet nyújtottak a prognosztizált magasabb adóbevételek. A bevételi többletek felosztásának elve az volt, hogy a Pénzügyminisztérium kormányváltáskor készült átadás-átvételi anyagában bemutatott államháztartási mérleg várható bevételi többletét az előző kormány kötelezettségvállalásának fedezetére, míg a tényleges bevételek és a várhatóban jelzett bevételek különbözetét a jelenlegi kormány kötelezettségvállalásának ellentételezésére számoltuk el. A kormány második száznapos programja, mely az „Esélyt a jövőnek!” elnevezést kapta, közvetlen költségvetési többlettel nem járt, az egyenleget nem befolyásolta. A 2001. évi zárszámadási törvény kapcsán beterjesztett újabb 2002. évi módosítással az agrárgazdaság hiteltörlesztésének támogatására és az elemi kár enyhítésére 60 milliárd forint került jóváhagyásra.
Összegezve megállapítható, hogy a tényadatok szerint a 2002. évre jóváhagyott eredeti 3,1 százalékos GDP-arányos hiány az előző kormány által vállalt kötelezettségek hatására közel 6 százalékponttal nőtt, míg a jelenlegi kormány intézkedéseinek hatása mintegy 1 százalékpontot tett ki, és így alakult ki a közel 10 százalékos pénzforgalmi államháztartási hiány.
Tisztelt Országgyűlés! A központi költségvetési szervek gazdálkodásának bemutatása minden évben önálló témaként jelenik meg a törvényjavaslat vitája során. A központi költségvetési szervek és a fejezetek által kezelt egyes jogcímeken megjelenő programok, feladatok 2002. évi kiadásaira fordított összeg az előző évi kiadásokat 17,3 százalékkal haladta meg. E kiadások 72 százalékát költségvetési támogatás, 28 százalékát a központi költségvetési szervek által elért saját bevételek fedezték. A központi költségvetési szerveknél a személyi juttatások év végi előirányzata 31 százalékkal haladta meg az eredeti előirányzatot. Ez a nagymértékű növekedés részben a 2001. évi bérpolitikai intézkedések áthúzódó hatásával, azon felül a 2002. évi további jelentős bérpolitikai intézkedésekkel - honvédelmi életpálya, rendvédelmi szervek illetményemelkedésének második üteme, közalkalmazotti illetményemelés, minimálbér-emelés - indokolható. A központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak bruttó átlagkereset-növekedése az előző évhez képest 27 százalékos, létszámában az előző év tényleges létszámához viszonyítva jelentős változás nem történt, ez mintegy 275 ezer főt jelentett.
Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim! Uraim! Nem lenne teljes a kép, ha nem térnék ki az önkormányzatok pénzügyi helyzetének bemutatására. A helyi önkormányzatok a 2002. évben mind a kötelező, mind az önként vállalt feladataikat teljesítették, és biztosítani tudták intézményeik működését, sok önkormányzat azonban a kötelező feladatellátást és ennek folyamatosságát csak jelentős erőfeszítésekkel, takarékos, hatékonyságra törő gazdálkodással tudta megvalósítani. Az önkormányzatok 2002-ben összesen 2316 milliárd forinttal gazdálkodtak. Látni kell, hogy a kormány a szeptemberi intézkedéseivel 448 ezer fő önkormányzati közalkalmazott számára biztosított jelentős béremelést. A források lehetőséget adtak az önkormányzatoknak arra is, hogy dolgozóikat teljesítményük alapján differenciálhassák.
A fentiek a mindennapok gyakorlatában azt jelentik, hogy az önkormányzatok 1 millió 700 ezer gyermek neveléséről és oktatásáról gondoskodtak, mintegy 840 ezer fő számára fizettek különféle segélyeket, és 13 ezer fő számára tudtak köztéri munkát szervezni.
A beruházási tevékenységet 13 milliárd forint összeggel segítette a központi költségvetés 2002. évben. Az új, induló címzett támogatásokkal negyvennégy beruházás valósulhat meg; ezek közül tizennégy a vízgazdálkodás, három a hulladékgazdálkodás, nyolc az egészségügyi, három a szociális ellátás, valamint tizenegy az oktatási és öt a kulturális szolgáltatás területén javíthatja az ellátás színvonalát. Az új, induló céltámogatásokkal térségi szilárdhulladék-kezelő rendszer építése, kórházak és szakrendelők gép- és műszerbeszerzése, pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási munkái, szennyvízelvezetés és -tisztítás valósulhat meg.
Az önkormányzatok éves beszámolási kötelezettségüknek a törvény szerint eleget tettek. Az Állami Számvevőszék vizsgálta az önkormányzatok gazdálkodását is: ezen belül kiemelten az állami támogatás igénybevételét, és összességében további 93 millió forint visszafizetési kötelezettséget tárt fel.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A társadalombiztosítási alapok beszámolója szerves részét képezi a zárszámadási törvényjavaslatnak. Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszere 2002. évi költségvetésének teljesítése tükrözi a kormányprogramban e területekre vállalt, az életszínvonalat, valamint az egészségügy működési feltételeit javító és a kormány által meghozott intézkedések hatásait is.
Ezek közül a leglényegesebbeket említve: a nyugdíjasok helyzetének javítása érdekében még nyáron megtörtént az egyszeri 19 ezer forintos kiegészítés kifizetése. Ez az intézkedés a nyugellátásban részesülő személyeken kívül a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülőkre is kiterjedt, és így hozzávetőleg 3 millió 100 ezer főt érintett. Az így keletkező kiadási többlet fedezetét a központi költségvetés teljes egészében biztosította. A törvényes nyugdíjemelések hatására, az egyszeri juttatást figyelmen kívül hagyva, az egyéni nyugdíjak reálértéke 2002. évben az előző évhez viszonyítva 10 százalékkal emelkedett. 2002 júliusától visszaállításra került a méltányossági nyugdíjemelés intézménye; ehhez 400 millió forint állt rendelkezésre, amelynek 312,4 millió forinttal való túlteljesülését engedélyezte az Országgyűlés a későbbiek során.
Az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátásokra fordított előirányzata 73,2 milliárd forinttal lett megemelve, ebből jelentős összeg a közalkalmazottak átlagosan 50 százalékos illetményemelésére szolgált. További rész a 2001-ben hozott intézkedések 2002-re áthúzódó hatásainak finanszírozását szolgálta. Ezen túlmenően a tervezettől eltérő évközi folyamatok következtében szükségessé vált a gyógyszerek fogyasztói árának, valamint a gyógyászati segédeszközök támogatására fordított előirányzatok együttesének mintegy 60 milliárd forinttal történő megnövelése. Mindezek hozzájárultak a társadalom széles körét érintő jóléti intézkedések anyagi fedezetének biztosításához.
Tisztelt Országgyűlés! A zárszámadási törvényben néhány ponton a 2003. évi költségvetési törvény egyes előirányzatainak módosítását is kezdeményezzük. Felhívnám a figyelmet arra, hogy a módosítás mind a bevételi, mind pedig a kiadási oldalt azonos összegben érinti, ennek megfelelően az államháztartás hiánya ezek hatására nem változik. A kiadási előirányzatok emelésére fedezetet biztosítanak a magasabban teljesülő bevételek.
Kiemelnék néhány módosuló kiadási tételt. Az Egészségbiztosítási Alap esetében sor kerül a gyógyszer-támogatási előirányzat, valamint a gyógyászati segédeszközök támogatási előirányzatának megemelésére, továbbá a járóbeteg-szakellátás előirányzatának 950 millió forinttal, a fekvőbeteg-ellátásnak pedig 3 milliárd 550 millió forinttal történő megemelésére. A költségvetési törvénymódosítás elfogadása esetén a gyógyszerkassza finanszírozására további 25 milliárd forint kerül jóváhagyásra.
Tisztelt Országgyűlés! Rátérnék a zárszámadásban módosítandó törvények közül az államháztartási törvény egyes paragrafusainak bemutatására. Az államháztartási törvény rendelkezéseinek pontosítása azért került bele a zárszámadási törvényjavaslatba, hogy mielőbbi hatálybalépésük elősegítse a következő évek költségvetési gazdálkodását. A 2002. év második felétől kezdve jelentősen felgyorsult a jövő évi csatlakozással összefüggő, a közösségi joganyag átvételére irányuló munka. Ezt támasztja alá az államháztartásról szóló törvény zárszámadási törvényben történő módosítása is, amely az államháztartás EU-konform pénzügyi ellenőrzésének kialakítását szolgálja, továbbá az EU-támogatások fogadásához és a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges szabályokat tartalmazza. Reméljük, hogy e szabályok megszületése és alkalmazása is közelebb visz majd bennünket ahhoz a célhoz, hogy a közeljövőben az Állami Számvevőszék egyre kevesebb kifogásolnivalót találjon az államháztartás gazdálkodásában.
Végezetül néhány szót szólnék az Állami Számvevőszék zárszámadáshoz kapcsolódó megállapításairól. A Számvevőszék a korábbi évek gyakorlatának megfelelően nagy volumenű, körültekintő munkát végzett a 2002. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat ellenőrzésében, melyet ezúton is szeretnék megköszönni. Úgy gondolom, hogy a költségvetés és a zárszámadás pontossága, áttekinthetősége és prezentációja területén - természetesen az ezzel kapcsolatos számvevőszéki észrevételekre építve - évek óta folyamatos előrelépés tapasztalható.
Sajnos nem lehet vitatni, hogy a vagyonnyilvántartás szabályaira vonatkozó törvényi előírás teljesítésénél vannak hiányosságok. Ezt kiküszöbölendően természetesen már megkezdődtek az előkészületi munkák, de figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a kifogásolt elszámolási és nyilvántartási szabályok előzmény nélküliek a hazai gyakorlatban, és ezek alkalmazása hosszú évek következetes munkája során válhat teljessé, figyelembe véve az előző években elkezdett munkákat is.
(10.00)
A Számvevőszék véleménye szerint egyértelműen megállapítható, hogy a költségvetési beszámolás technikai színvonala évről évre javuló tendenciát mutat. Ugyanakkor tény az is, hogy van egy kör, amelynek beszámolásában, működésében fellelhetők bizonyos fehér foltok. Ez a kör azon gazdasági társaságok, közhasznú társaságok köre, amelyek állami pénzeket kezelnek. Éppen ezért az Áht. vonatkozó szabályozását mindenképpen hangsúlyosabb, egyúttal életszerűbbé kell tenni a jövőben.
A Számvevőszék kifogásolta a 13. havi bérek idei kifizetésének a jövő évre történő elhalasztására vonatkozó javaslatot. Kétségtelen tény, hogy az idei évben ennek lehetnek vesztesei is, de a fő szándék a 13. havi bérekkel kapcsolatos eddigi, meglehetősen szerteágazó szabályozás - 9 törvény különbözőképpen szabályoz - egységessé, átláthatóbbá tétele, melyekért cserébe ezen átmeneti nehézségeket bizonyos körben ez évben vállalni kell.
Nem értett egyet a Számvevőszék a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálata során megállapított, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot, a Miniszterelnöki Hivatalt és az Informatikai és Hírközlési Minisztériumot terhelő befizetési kötelezettség elengedésével, mondván, ez a megoldás semmiképpen sem ösztönzi a jogkövető magatartást, rossz példát állítva ezzel a társadalom felé is. Nem vitatva ezen vélemény jogosságát és megalapozottságát, meg kell állapítani azt is, hogy amennyiben ezen intézmények teljesítenék a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által előírt befizetéseket, úgy a jelentős forráselvonás miatt nem tudnának eleget tenni feladatellátási kötelezettségüknek ez évben. Csak jelezni szeretném, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által feltárt szabálytalanságokat a tárcák az előző kormány idején követték el.
Megfontolást kér a Számvevőszék továbbá a Magyar Rádió Rt. és a Magyar Televízió Rt. létszámleépítéseihez nyújtott költségvetési támogatások igénybevételével elbocsátottak öt éven belüli, újbóli foglalkoztatása következtében keletkezett állami követelés meghatározott részének elengedése ügyében. Álláspontunk szerint ez nem automatikus szabály, mert a pénzügyminiszter rendelkezik az elengedésről. Ez a miniszter jogosítványa, és mérlegelés alapján élni is fog vele.
Összegzésképpen megjegyezném, hogy az Állami Számvevőszék zárszámadásról készített jelentése a menet közbeni többszöri egyeztetések nyomán alapvetően mára a Pénzügyminisztériummal közös álláspontot tükröz. A Pénzügyminisztérium elfogadja azon feladatok indokoltságát, amelyeket az Állami Számvevőszék a kormánynak és a tárcáknak javasol. Látható az előterjesztésekből, hogy az Állami Számvevőszéknek nem a Pénzügyminisztériumban folyó munkával szemben van kifogása, hanem néhány tárcánál folyó munkát kritizált elsősorban.
Végezetül még egyszer szeretném megköszönni az Állami Számvevőszék jobbító szándékú, konstruktív véleményét, és ígérem, hogy észrevételeiket, javaslataikat az államháztartás pénzügyi rendszerének továbbfejlesztésénél és a folyamatban lévő korszerűsítő munkálataink során figyelembe fogjuk venni.
Tisztelt Ház! Kérem, hogy a napirenden szereplő zárszámadást jóváhagyni szíveskedjenek, javaslataikkal gazdagítva azt a továbbiakban.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
