PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A hatályos magyar társasági, jogi és cégjogi szabályozás szinte teljes mértékben megfelel a közösségi jog által támasztott követelményeknek. A 2003 júniusában elfogadott új irányelv viszont a közösségi jogokat olyan irányban változtatta meg, amely a cégnyilvánosság, a cégregisztráció új feltételrendszerét teremti meg.
Mindez a 2006. december 31-i határidővel implementációs kötelezettséget is teremt hazánk számára. A cégbejegyzés és az ezzel járó változások átvezetése az egyik legfontosabb cselekmény a cégek életében, amelyek gazdaságunk alapját képezik. A hiteles cégnyilvántartáshoz fűződő állami érdek óriási. Mindannyiunk számára ismert jelenség a Nádor utcában bérben sort állók látványa a cégbíróság előtt. A tervezett változtatás negatívumait talán csak annyiban lehet felsorolni, hogy ezek a bérsorálló emberek elveszítik kenyérkeresetüket. Ebből is látszik, hogy minden jó változásnak vannak vesztesei is.
A cégbejegyzéssel járó mostani utazás, ügyintézés, várakozás gyakran komplikálttá és fáradságossá válik, mivel számos kártyával, pénzzel, okirattal és hivatallal kell bajlódnunk. Az e-közigazgatás azonban forradalmasítja e szegmenst, a mai ügyintézés számára kiemelkedő tranzakciós kényelmet biztosítva. A nagy sebességű, biztonságos és kényelmes tranzakciófeldolgozás biztosításával számos alkalmazás megvalósítása van folyamatban világszerte, ami a személyi mobilitás jellegének átalakulásához fog vezetni.
A jogszabály célja, szabályozási köre, jogszabályi keretei megfelelőek, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja támogatandónak tartja a törvényjavaslatot.
(18.30)
Szabályozási elveit illetően azonban vannak hiányosságai. Ilyen például, hogy nem szabályozza kellően más államigazgatási eljárásokkal való kapcsolatát, így az ingatlan-nyilvántartást, személyi nyilvántartást, APEH-, tb-nyilvántartást. Ugyancsak nem képez szerves egységet az ügyészségi eljárási renddel, erre legalább utalni kellett volna a jogszabályban. A társadalmi-gazdasági hatásvizsgálat és a működő EU-modellek bemutatása, az azokhoz való kapcsolódás leírása is hiányzik, amit legalább szóban itt az ülésteremben pótolni kellene.
Több olyan tervezet fekszik a kormány előtt, mely az e-közigazgatás fejlesztését szolgálja. Ezek hol gyengébbek, hol erősebbek, a társadalom homlokterében állnak, de nem képeznek egységes célrendszert. Éppen a hétvégén, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége éves rendezvényén, Balatonkenesén több mint 350 résztvevő előtt az informatikai és hírközlési miniszter úr kiemelte annak fontosságát, hogy az IHM létrejötte milyen fontos esemény volt, milyen hatással járt a társadalomra, és kiemelte az IT-szektor fontosságát is. Megjelölte a jövő év kiemelt fejlesztéseit, de az e-cégbíróság nem szerepelt közöttük. Megjegyzem, a magyar információs társadalom stratégiájában is csak áttételesen olvashatunk erről a kérdésről.
Összefoglalva a kormányzati politikát, előttünk fekszik egy fontos, a gazdaságot és az állampolgárok mindennapi életét érintő, támogatandó törvényjavaslat. Az indítvány egyszerre jelenti az európai uniós operatív programokra jellemzően a gazdaságfejlesztési operatív programhoz való csatlakozást, az állampolgárok mindennapi életét megkönnyítő közszolgáltatási modernizációt, az állam költségvetési terheinek könnyítését, de sajnálatos módon ez nincs egy egységes kormányprogramba integrálva. Van közszolgáltatások reformja a Belügyminisztériumnál, a magyar információs társadalom stratégiája az Informatikai és Hírközlési Minisztériumnál, az e-közigazgatás fejlesztése az Igazságügyi Minisztériumban, az IER-projekt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál, de nincs egységes szemlélet, nincs összehangolt tervezés, nem készülnek hatástanulmányok, hogy melyik milyen hatással van a másikra.
Természetesen fel lehet tenni az ősi kérdést: melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Azaz az infrastruktúrát fejlesszük vagy az igényt keletkeztető tartalmát, de az ilyen fontos program esetében szélesebb körültekintéssel kellene eljárni, hogy a törvény el ne vesszen a törvénygyárakban. Ezért hiányolom a törvény kommunikációját az érintettek felé. Ne felejtsük el, hogy a legfontosabb kört, a gazdaságot érinti e törvény. Jelentőségét hasonlíthatnánk a gazdasági törvényekhez vagy a polgári törvénykönyv novelláris megváltoztatásához is. Ennek ellenére méltatlanul kevéssé kommunikálja a kormány, a minisztérium ezt a fontos jogszabályt. Ügyvédek, közjegyzők, gazdasági társaságok tulajdonosai és vezetői, multinacionális cégek vezetői, állampolgárok, cégbírósági ügyintézők, az IT-szektor meghatározó képviselői szinte semmit sem tudnak a tervezetről, pedig életünkben, így gazdaságunkban jelent alapvető változást. Jellemző, hogy még az Informatikai és Hírközlési Minisztérium honlapjáról sem lehet letölteni a tervezetet. Ennyit a közigazgatásról.
Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Tessék elmondani és legalább az érintettek körében ismertetni a törvény jelentőségét és hatását! Ha a gazdaságról beszélünk, akkor annak szereplőit indokolt lenne a jogszabály elfogadásába mélyebben bevonni. Tenni kellene ezt azért, mert az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló törvény a gazdaság fejlődését alapjaiban befolyásoló jogszabály lesz, mely korszerű elektronikus rendszer kiépítését célozza, és alapvető fontosságú a gazdaság szereplőinek. Ellenkező esetben a rendszer az elektronikus közbeszerzési rendszer sorsára fog jutni.
Áttekintve az elmúlt hónapok történéseit, megállapítható, hogy az államnak jelenleg nincs forrása az ilyen mélységű, több százezer ügyfelet feldolgozó, hiteles országos rendszer kiépítésére. Ha az Országgyűlés most megteremti a jogszabályi kereteket, vizsgálni kell azt, hogyan lehet az e-cégbíróság megvalósítása érdekében az érintett gazdasági szereplőket bevonni. Az igazságos közteherviselés érdekében azok fizessék a beruházást, illetve annak működési költségeit, akiknek érdeke egy gyors, hiteles, pontos, naprakész rendszer. Az igazságosabb közteherviselés elve alapján az állami beruházás költségeit ahhoz a társadalmi csoporthoz kellene közelíteni, akik az állami szolgáltatás fejlesztésében érdekeltek, ugyanakkor tehermentesíteni az abból hasznot nem húzó csoportot.
A még mindig a Gazdasági Minisztérium és a Pénzügyminisztérium szobáiban engedélyezésre váró és ezért keringő PPP, azaz a public private partner beruházási modell alkalmazásával a jogszabálynak lehetővé kell tenni, hogy részben vagy egészben a magántőke valósítsa meg a mindenki által elérhető, országos hiteles rendszert. Megfelelő gazdasági megtérülési számítások elvégzésével modellezhető, hogy a jelenleg is magas igazgatási szolgáltatási díjból az állam, a megvalósító hogyan részesedjen. Így tervezhetővé, számon kérhetővé válik a rendszer megvalósítása, a szűkös jövő évi költségvetési pénzeszközök pedig más fontos beruházásokra használhatóak fel.
Ismerve azt, hogy jövőre a kormány csak az európai uniós csatlakozással összefüggő beruházásokra, azokon belül is nem az informatikára fog támogatást nyújtani, az e-cégbíróság állami forrásból való megvalósítása, azt hiszem, csak vágyálom maradhat. A költségvetésnek az IT-szektorra fordított prioritásai nem a gazdaság fejlesztésének irányába hatnak, így mindenképpen szükséges az érintettekkel való kommunikáció, a gazdaság szereplőinek bevonása a törvény elfogadása során, illetve a megfelelő végrehajtási rendeletek gyors kidolgozása és a finanszírozás nyitottá tétele.
Összegzésül elmondhatom, hogy a törvényjavaslat az átlátható és a teljes körű cégnyilvántartás megteremtésére irányuló jogalkotás folytatásának tekinthető. Elősegíti a cégeljárás egyszerűsítését és gyorsítását, továbbá figyelembe veszi az európai jogfejlődési tendenciákat. Ezért a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja támogatni fogja a törvényjavaslat megszavazását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)
