TÓTH ISTVÁN
TÓTH ISTVÁN
TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, elég kimerítő vita folyt eddig is, de az energiaadó bevezetése körüli jelenségeket szeretném az én szemszögemből is megvilágítani, és szeretném, ha az energiaadóval kapcsolatos nézeteinket még a mai napon ütköztetni tudnánk.
Az adózási szabályok egy ország életében a bevételek biztosítását jelentik, de ezek formái és mértékei a gazdasági tevékenységekre való közvetlen és közvetett hatásaival a politikai döntéshozók üzeneteit testesítik meg. A jelenlegi baloldali kormány üzenete pedig ebben az előterjesztésben nem más, mint az adóprés egyik elemének a felállítása. A közvetlen és közvetett adó, melyet az egyszerű fogyasztó fizet meg, a fogyasztóra, a vállalkozásra, a gazdasági működésre jelentős kihatással van; a fogyasztó megrendelőként jelenik meg, a vállalkozás a gazdasági környezetben szereplőként jelenik meg.
Úgy gondolom, ez az energiaadó a gazdasági élénkítésnek nem az ösztönzője, hanem a versenyképességet rontja. Jelentősen rontja, mert nem tartalmaz ösztönzést, csak egész egyszerű lefölözést. Az energiaadó a környezetvédelem szempontjából sem megfelelő. Itt sem létezik ösztönzés, bevételei nem befolyásolják a környezetvédelmi tárca pályázati rendszereihez csatolt pénzeit, a környezetvédelmi alap célfeladat forrásait. A vélelmezett 11-14 milliárd forintos összeg csak a költségvetés általános hiányának csillapítására, az adóprés működtetésére szolgál.
Az előterjesztők által hangoztatott ökoadórendszerből az energiaadó - ez az előterjesztés -, a környezetterhelési díj, valamint a termékdíj elemét hangsúlyozták az előterjesztők. Ugyanakkor a termékdíj jövő évi módosításával, illetve teljes átalakításával nem is beszélhetünk rendszerről, mert a termékdíjat, mint az Unió direktíváival nem összeegyeztethetőt teljesen ki kell iktatni, át kell alakítani, azaz már ez is megcáfolja azt, hogy ebből a környezetvédelem céljait szolgáló rendszert lehetne felállítani.
Ezek után megkérdezhetnénk, hogy mi a cél, honnan hová akar eljutni a kormány. Sajnálatos, hogy a hatásait sem tudják felmérni, nem készítettek hatástanulmányt, és a Pénzügyminisztérium által készített tájékoztató is késve érkezett hozzánk, már a bizottsági vita lezajlott, amikor megkaptuk azt a tájékoztatót, amely egy hatástanulmánynak csak a nyomait takarja.
Ezek után kereshetnénk a törvényben, az indokolásában vagy bárhol is környezetvédelmi célokat. Nem találunk. Nincs a környezeti állapothoz megfogható elemzés, nincs ezzel kapcsolatos indokolás, és nincs ösztönzés az energiaadó felállított paragrafusaiban.
Ezek után, úgy gondolom, beszédes az is, hogy az energiaadó előterjesztését a Pénzügyminisztérium végezte, és a környezetvédelmi tárca indokolást sem adott, illetve a környezetvédelmi bizottság előtt a környezetvédelmi tárca közgazdasági helyettes államtitkára, aki szerencsésen néhány nap kinevezés után ezt az igen rázós feladatot kapta, természetesen nem is tudott megfelelni ennek az előterjesztői feladatnak.
(14.00)
Ez az energiaadó-tervezet kilenc paragrafusból áll, úgy mondhatnánk, hogy egy nyúlfarknyi törvény, ugyanakkor jelentős befolyással lesz az energiaszolgáltatási piacon, azon a piacon, amely jól mérhető, és - ahogy képviselőtársaim is említették, valamint a törvény is rögzíti - gyakorlatilag a vezetékes energiahordozók költségeit növeli a villany és gáz vonatkozásában. Nehéz ezek után azt mondani, hogy az energiaadó használatával, illetve az energiaadó bevezetésével valamilyen okszerű szabályozás fog előállni, és valamilyen célnak megfelelően rendeződnének a gazdaság szereplői vagy a fogyasztói. Az energiatakarékosság mint cél elérendő, de igazából ezzel nem tud az ország közvéleménye azonosulni, és egy olyan törvény, amely nem kerül befogadásra a széles közvélemény előtt, nem is hasznosul.
Sajnálatos, hogy az indoklások között akár még a kormánypárti képviselők is az Európai Unió és Kiotó jelszószerű emlegetésével bújnak el a fogalmak mögé, de önmagában egyik jelszó sem indokolja azt, hogy Magyarországon új adót kell bevezetni. Összesen csak az indokolja, amelyet a Pénzügyminisztérium végül is sugallt és röviden kimondott: a 11-14 milliárd forintos bevételi kényszer, az adóprés ezen elemének a felállítása.
Természetesen a tájékoztatóban is, amelyet a Pénzügyminisztérium készített, hivatkoznak az Európai Unió által készített, illetve készítendő direktívára, de úgy hiszem, hogy ezek után megint elészaladunk a célnak, és megint előbb hozunk egy olyan szabályozást, amely az Unióban még nem létezik. Úgy hiszem, ez csak a magyar közvélemény, a magyar polgárok megsarcolása. Az Unió egy lehetőséget tár az ország elé, és nem kötelezettséget ad. Ebben az esetben is, az energiaadó bevezetésekor is nem kötelezettség ez a mérték és ez a formáció, hanem csak lehetőség. Ezek után az ellenzék és azok a józan gondolkodású képviselők, akik nem kívánnak partnerek lenni a versenyképesség rontásában, a fogyasztók, az átlagpolgárok túladóztatásában, nem fogják támogatni.
Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
(Podolák Györgyöt a jegyzői székben dr. Világosi Gábor váltja fel.)
