PARRAGH DÉNES
PARRAGH DÉNES
PARRAGH DÉNES, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az energiaadóról szóló törvényjavaslat vitájában a környezetvédelmi bizottságban az ellenzék számos kritikai észrevételt fogalmazott meg. Rögtön, már a preambulum megfogalmazásával kapcsolatosan észrevételek kerültek megállapításra.
Itt az államtitkár úr is elmondta az expozéjában és a szövegben is olvasható, hogy az energiaadóról szóló törvény az energiagazdálkodás és a környezetvédelem céljait szolgálná. Nos, ha a törvénytervezetet végigolvassuk, akkor erős kétségeink merülnek fel, hogy a környezetvédelemhez igazából köze van ennek a törvénytervezetnek. Ezt támasztja alá talán az is, hogy a környezetvédelmi bizottsági tárgyaláskor a korábban ott tartózkodó környezetvédelmi minisztériumi munkatársak már nem tartották szükségesnek, hogy ezen napirendi pont tárgyalásán részt vegyenek - nyilván nem érezték magukénak.
Miről is van akkor szó? Egyszerűen egy új adónem bevezetéséről, az állami költségvetés forrásainak növeléséről van szó, ez a törvénytervezet ezt a célt szolgálja; méghozzá olyan módon, hogy bár itt hallhattuk az uniós jogharmonizációra való hivatkozást, azonban azt is tudnunk kell, hogy e törvénytervezetben a megállapított mértékek magasabbak, mint az uniós direktívában rögzített minimum adómértékek. Tehát a magyar költségvetés nagyobb arányú terhet ró a lakosságra és a felhasználókra, mint amennyi szükséges, ebből is látható, hogy újabb adót kíván kivetni, újabb forrásokhoz kíván jutni.
De mi is a probléma még ezzel a törvénnyel? Először is, hogy nem készült hatástanulmány a törvényhez, nem látjuk, hogy milyen hatásai lesznek, sem az energiagazdálkodásra, de főleg nem a környezetvédelemre. A mai kormányzó pártok az elmúlt ciklusban ellenzékként rendszeresen számon kérték az egyes törvénytervezetek mellől a hatástanulmányokat - úgy tűnik, hogy kormányozva már nem tartják szükségesnek a hatástanulmányok elkészítését, és ezzel igazából nem is tudjuk pontosan megbecsülni ezen törvény elfogadása után az energiaadó bevezetésének hatását sem.
Az sem állja meg a helyét, hogy a lakosság terheit ennek az adónak a bevezetése nem fogja növelni. Nem közvetlenül a lakosság fizeti meg ezt a díjat, de természetesen a végfelhasználónál is jelentkezni fognak az áremelkedés hatásai, méghozzá az előzetes becslések alapján a gázárban egy 4,6-6 százalékig kialakuló árnövekedést, a villamos energiában pedig körülbelül 1 százalékos árnövekedést fog okozni, ha az adót a tisztelt Ház elfogadja.
Hogy a törvénytervezet nem igazán a környezetvédelmi célokat szolgálja, mutatja az is, hogy nem tesz különbséget abban, hogy például a villamos energia előállítása milyen energiaforrásból, milyen anyagból történik. Ha a környezetvédelmi szempontokat figyelembe kívánnánk venni, akkor különbséget kellene tenni, hogy milyen anyagból kerül előállításra a villamos energia. Hiszen a különböző anyagok, különböző kibocsátások különböző környezetterheléssel járnak, és lett volna esetleg és lenne lehetőség arra, hogy ilyen szempontból valóban, mondjuk, a környezetterhelést is csökkentsük, ne pedig csak egy globális energiacsökkentéssel kívánjuk ezt a célt elérni.
Semmilyen garancia sincs arra sem, hogy a befolyt összeg környezetvédelmi célokat fog szolgálni. Várhatóan a befolyt összeg a költségvetés hiányait... - a költségvetés egyéb forrásaihoz kerül, és nem környezetvédelmi célokat fog szolgálni.
Magában a törvénytervezetben is vannak pontatlan megfogalmazások, például a megújuló energiaforrás meghatározásánál a bioenergiát mint ilyen kifejezést pontatlannak találta a bizottság a tárgyaláson. Felkérésre került az előterjesztő, hogy ezt pontosítsa. Értjük, hogy miről van szó, de nem pontos a megfogalmazás, vélhetően a biomasszából előállítható megújuló energiaforrásokról van szó.
Már csak halkan teszem hozzá, hogy a szakma szerint a geotermikus energiát nem biztos, hogy érdemes a megújuló energiaforrásokhoz sorolni. Sem a föld mélyének vízkincse, sem hője nem végtelen, tehát nem biztos, hogy mint megújuló energiaforrást, így kell megfogalmazni. Az, hogy az adómentes források között szerepel, teljesen rendben van.
És még egy utolsó gondolat a törvénytervezet hibájáról: a törvény foglalkozik az adómentesség kérdésével is, azonban ezt adó-visszatérítéssel teszi (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ami újabb költségeket és munkát ad mind a fizetőre, mind az államapparátusra, amit nem tartunk helyesnek.
Az ellenzék nem támogatta a törvénytervezet elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
