LÁZÁR MÓZES
LÁZÁR MÓZES
LÁZÁR MÓZES (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Akik végig tudták követni ezt a vitát az energiaadóról, akár a televízión keresztül, akár itt helyben, vannak, akik most érkeztek itt a karzaton, fiatalok, de nekik is elmondom: tulajdonképpen itt most arról beszélünk, hogy lesz egy új adó és lesznek újabb terhek, és senkinek ne legyenek illúziói, ez megint az energia területén, ahol a korábbi ígéretekkel ellentétben, mint ahogy ezt Balla György elmondta, már jelentős emelések voltak amúgy is. Ez a “lassan mondom, hogy mindenki megértse”, aztán megértettük, de aztán megértük pont az ellenkezőjét.
Nem szeretném Szalay Gábor hozzászólását annyira felmagasztalni, mint azt Ékes József tette, a világért sem szeretnék ebbe a hibába esni, de azt azért el kell mondanom, hogy abból a szempontból korrekt volt, hogy ő egyértelműen kimondta kormánypárti képviselőként, hogy elsősorban költségvetési szempontok indokolják az előttünk lévő javaslatot. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy a tömegközlekedés és bizonyos lakossági célok, illetve régiók esetében van lehetőség derogációt, illetve mentességet kérni az irányelv alól. Nem tudok arról, hiszen a gazdasági bizottság ülésén és az itt elhangzottak során sem nyilatkozott meg senki abban az ügyben, hogy, mondjuk, a tömegközlekedés esetében mentességet kértünk volna. Ezt azért tartom fontosnak, mert a villamos energiával történő szállítás akár a tömegközlekedésben, akár egyéb szállításban, tehát a teherszállításban jelentős tétel Magyarországon, és tudjuk, hogy a legkörnyezetkímélőbb szállítási, illetve utazási módszer, és nem kértünk mentességet, holott van rá lehetőség.
Azt gondolom, innen is felhívhatjuk a kormány a figyelmét arra, hogy éljen ezzel a lehetőséggel. Ugyanis, aki tisztában van azzal, hogy, mondjuk, a villamos energia termelésekor, akár egy új termelőegység létesítésekor milyen komoly környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelni, illetőleg 2004. december 31-éig a jelentős szennyezőket, mondjuk, a szenes erőművek esetében meg kell szüntetni valamilyen módszerrel, akkor végképp nem lehet érteni, hogy miért próbál a villamos energia adója környezetvédelmi szempontokat ebben az esetben is szolgálni.
A szöveges indokolásban egyébként egészen más szerepel, tehát ott nem az van, amit Szalay Gábor, aki volt kormánytag, mondott, hogy elsősorban költségvetési szempontokat indokol ez az előttünk lévő javaslat. A szöveges indokolásban gazdaságossági, környezetvédelmi és környezetterhelési kedvező hatások vannak. Aztán a szóbeli kiegészítésben az előterjesztők ezt megerősítették és megismételték. Az az irányelv, amiről beszélünk, még nem került elfogadásra az Európai Unióban, amire hivatkozva alkotjuk majd meg vagy terjesztette be ezt a törvényjavaslatot az előterjesztő, a kormány.
2004. május 1-jétől leszünk az Európai Unió tagjai, de ez a javaslat már 2004. január 1-jétől kívánja bevezetni ezt az új adófajtát. Aztán ezt megfejeli a javaslat azzal - és itt a számokon nagyon érdemes elgondolkodni -, hogy amíg az Európai Unió irányelvében 130 forint/megawattóra javaslat szerepel minimumként, és 39 forint/ gigajoule a gáz esetében, ezt 260 forintos euróval számolva egyébként, addig a javaslatban 186 forint szerepel megawattóránként, illetve 56 forint gigajoule-onként. Ez több mint 40 százalékkal magasabb. Ráadásul az indokolásban az is benne volt, hogy gazdaságossági szempontok. A hazai adóalanyokat, akik a törvényjavaslat alapján kötelesek majd megfizetni ezt az energiaadót, mondjuk, egy olyan uniós országgal szemben rosszabb helyzetbe hozzuk, ahol a minimumot fogják alkalmazni. Nem is nagyon tudjuk, szerintem jó lett volna már azért is a várakozás, mondjuk, 2004. május 1-jéig, a tényleges csatlakozásunkig, mert lehetett volna hatástanulmányt készíteni, és lehetett volna ebbe azt is belefogalmazni, hogy január 1-jétől, az irányelv megvalósulásától az egyes európai uniós országokban hogyan és milyen módon alkalmazzák, milyen értékekkel alkalmazzák ezt az energiaadót. Tehát nemhogy versenyképességet javít, hanem ront megítélésem szerint.
Gondolkodtunk azon, hogy miért a villamos energia és miért a gáz esetében vezeti ezt be a javaslat. Miért nem vezeti be, mondjuk, a szén esetében, sőt a szén esetében az európai uniós irányelv is lehetőséget ad a mentességre, a távhőszolgáltatás esetében úgyszintén. Azt gondolom, hogy ha a költségvetési megfontolások oldaláról közelítjük, akkor egyértelmű a válasz: mert ezek olyan vezetékes rendszerek, amelyek jól ellenőrizhetők, ezek nagy rendszerek, nagy cégek állnak mögöttük, és talán tőlük beszedhető ez az úgynevezett energiaadó.
(13.40)
De ha egyébként környezetvédelmi megfontolásból közelítenénk, nem biztos, hogy a villamos vagy a gázenergia jönne ki, pedig folyamatosan a kedvező környezetvédelmi hatásokra utalnak az előterjesztő képviselői.
Szó volt a feljogosított nagyfogyasztókról. Ha valaki megnézi a javaslatot, a feljogosított nagyfogyasztóknak minden esetben, bármilyen variációt választanak, fizetniük kell. Tehát ha nem lép ki a szabadpiacra, marad a közüzemi piacon, akkor is meg kell fizetnie, ugyanis a közüzemi szolgáltató ennyivel megemeli az árat. Természetesen ő fizeti meg, de kiterheli a végső fogyasztóra. Ha a feljogosított fogyasztó, mondjuk, a szabadpiacon vásárol, akkor neki kell megfizetnie ezt az árat, ha importál külföldről, akkor is neki kell megfizetnie ezt az árat.
Emlékezzünk csak vissza, amikor a feljogosított nagyfogyasztók esetében ezt a szabadpiaci elvet próbáltuk alkalmazni akár a villamos energia területén, akár a gáztörvényben, akkor az volt a cél, hogy majd ezáltal esetleg a feljogosított nagyfogyasztók - és itt a villamos energia esetében rendkívül gyakran emlegettük a Magyar Államvasutakat, amely az egyik, meghatározott fogyasztás fölötti legnagyobb villamosenergia-fogyasztó, ehhez képest gyakorlatilag kizárjuk annak lehetőségét, hogy akár ilyen megfontolásból is - olcsóbban szerezhessenek be akár villamos energiát vagy egy másik fogyasztó, mondjuk, földgázt. Tehát a feljogosított nagyfogyasztó akármit talál ki, ezt ki kell fizetnie, bármilyen formában.
Ebből is látszik, hogy ha mondjuk, külföldről hozza be, az nyilván nem terheli a mi környezetünket, vagy ha a villamos energiát szénből, atomenergiából vagy bármilyen más energiából állítják elő, ez egyáltalán nem számít; erre már többen utaltak. Az a cél, hogy a megállapított vagy az Európai Unióban jelzett minimumhoz képest mintegy 40 százalékkal magasabb az itt lévő javaslat; az a lényeg, hogy annak a 22 milliárd forintos bevételnek ki kell jönni, amiből tizen-egynéhány milliárd forintot ebből az energiaadóból próbálnak beszedni a különféle adóalanyoktól.
Erre már utaltam, de azért hadd említsem meg ismételten, hogy a bizottsági tárgyalásokon csak a Pénzügyminisztérium képviselője vett részt, és egy ilyen súlyú javaslatnál megítélésem szerint nem is megfelelő szinten. Például a gazdasági bizottság ülésén egy főosztályvezető-helyettes volt ott, aki bizonyos kérdésekre nem is tudott válaszolni. De a Környezetvédelmi Minisztérium, vagy urambocsá!, a Gazdasági Minisztérium egyáltalán nem volt jelen.
Tényleg, talán viccnek is tekinthető, de ha valaki megnézi a javaslatot, az adózási eljárás ennek az adónak a keretében a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán keresztül történik. Ez talán egy esetben érthető, amikor a feljogosított fogyasztók importálnak, de egyébként nem tudjuk, hogy konkrétan miért a vám- és pénzügyőrség. Nincs indoklás sem, hogy miért a vám- és pénzügyőrség kezeli majd ezt az adót.
Összességében tehát, tisztelt Ház, hölgyeim és uraim, mi egyáltalán nem támogatjuk ezt a hevenyészett módon beterjesztett törvényjavaslatot. Túl jó tanulónak akar tűnni a kormány, és közben természetesen a bevételt nézi elsősorban, amikor négy hónappal előrehozza ezt az EU-s irányelvet, és 40 százalékkal magasabb adót kíván kivetni, amely a legvégső esetben, tudjuk mindig, és ez alól egyik felszólaló sem tett kivételt, közvetlenül talán nem érinti a fogyasztókat, a lakosságot, de közvetetten mind a 10 millió magyar állampolgárt érinti.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
