LÁZÁR MÓZES

Teljes szövegű keresés

LÁZÁR MÓZES
LÁZÁR MÓZES, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A gazdasági bizottságnak nincs többségi előadója, nincs többségi véleménye. Azt gondolom, ez a hallgatás rendkívül beszédes, ugyanis amikor a bizottsági ülésen ezt a javaslatot tárgyaltuk, akkor kormánypárti részről mindössze egyetlen rövid kérdés hangzott el, amelyről kiderült, hogy már az elhangzás pillanatában okafogyottá vált. Ugyanakkor a többség 12:9 arányban megszavazta ezt a javaslatot, és nem kívántak többségi véleményt megfogalmazni. Még egyszer hangsúlyozom, ez önmagában véve beszédes hallgatás.
Olyan irányelv alapján terjesztette elő a kormány ezt a javaslatot, amely túl van a második olvasaton az Európai Unióban - ami szeptember 24-én történt -, és mint említettük, nagy valószínűséggel elfogadásra kerül. Ugyanakkor vannak kételyeink ezzel kapcsolatban, és most azt szeretném elmondani, hogy mi alapján fogalmaztunk meg kisebbségi véleményt.
2004. május 1-jétől leszünk az Európai Unió tagjai, de ez a javaslat már ezt az új adót 2004. január 1-jétől kívánja bevezetni. Így gyakorlatilag négy hónappal előrehozzuk azt a kötelezettséget, amely ránk hárul. De ez a kisebbik probléma. A nagyobb problémát abban látjuk, hogy megfogalmazásra került, megawattóránként és gigajoule-onként minimálisan mekkora mennyiségű adót javasol ez az irányelv. Eszerint - ha ezt az előterjesztő is elismeri - 260 forintos euróval átszámolva mindkét esetben 40 százalékkal magasabb adót javasol négy hónappal előbb az előterjesztő. 130 forint/megawatt helyett 186 forintot, és 39 forint/gigajoule helyett 56 forintot, ez tehát mindkét esetben több mint 40 százalék.
Megfogalmazásra került az előterjesztésben és az expozéban is, hogy milyen fontosak az energiatakarékossági és a környezetvédelmi szempontok. Sőt, az is elhangzott a gazdasági bizottság ülésén a kormány képviselőjétől, hogy a gazdaság versenyképesebb lesz önmagában ettől az új adótól. Ezt erősen vitatnánk, egyrészt azért, mert önmagában attól, hogy - egy rövid mondattal - a bevétel a költségvetést illeti meg, de az ebből folyó bevétel irányítottan nincs valamilyen környezetvédelmi vagy energiatakarékossági jellegű felhasználásra fordítva, azt várni, hogy egy új adó majd önmagában környezetvédelmi és energiatakarékossági - nem beszélve arról, hogy gazdaságossági - szempontokat eredményez, szerintünk nem állja meg a helyét. Sokkal jobb lenne, ha tudatosabban használnánk fel. Ehhez nyilvánvalóan alkalmunk lesz majd módosító javaslatokat benyújtani.
Szeretném aláhúzni és megerősíteni - amit Parragh Dénes képviselőtársam is elmondott, és az előterjesztő többször hangsúlyozott a gazdasági bizottság ülésén -, hogy ez a lakosságot közvetlenül nem érinti. Valóban, közvetlenül nem a lakosságot érinti, ugyanakkor senkinek ne legyenek illúziói, hogy a vonal legvégén ki fizeti meg a többletterhet. Nyilvánvalóan a fogyasztók és a lakosság.
Nagyon fontos és külön szeretném kiemelni - amit megfogalmaztunk a gazdasági bizottság ülésén -, hogy a legnagyobb terhet az önkormányzatoknak fogja jelenteni ez az új adó, mert ők működtetnek és tartanak fenn intézményeket, és ez olyan újabb többletteher az önkormányzatok számára, ami a következő évben ismételten megoldandó feladat elé állítja őket, amely - tudjuk nagyon jól - a “több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak” elvének a megfordításából ered, és ezt nem győzzük hangsúlyozni itt a parlamentben.
Túlmutat az irányelv keretein, hogy a hőszolgáltatás és a szén területén már most kedvezményt biztosít a javaslat. Ugyanakkor Magyarország még csak próbál ebben az ügyben derogációt kérni - de mi van akkor, ha nem sikerül? Ez olyan kérdés, amelyre már most jó lenne, ha választ adna az előterjesztő. Ha nem sikerül elérni a derogációt, akkor lesz-e kompenzáció vagy bármilyen más megoldás?
Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! Újabb adó, újabb energiaár-emelés az, ami előttünk van, tehát senkinek ne legyenek illúziói: ez bizony ismételten többletteher a lakosság számára.
A bizottság 12:9 arányban leszavazta a véleményünket, tehát a többség elfogadta a javaslatot, amely többség egyébként véleményt nem fogalmazott meg.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem