DR. PAP JÁNOS

Teljes szövegű keresés

DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Előttünk igazából nem a két környezetvédelmi jellegű, a Pénzügyminisztérium által beterjesztett törvény szerepel, hanem az energiaadóról szóló, T/5480. számú törvényjavaslat, amely már a címében is hibás. Tudniillik az lenne a helyes, ha azt írnák le, amiről a javaslat szól, hogy egyes energiaféleségek adójáról, és nem a teljes körről.
Korábban, főleg a bizottságban arról is folyt a vita, hogy ez nem is adó, hanem díj. Orosz Sándor képviselő úr ott még a két ökoadót úgy próbálta eladni a bizottság tagjainak, hogy ez díj, nem is adó. Hát, amit kivetünk és be kell fizetni, azt lehet nevezni sok mindennek, csak nem éppen Mikulás-napi cukorkának, úgyhogy én azt gondolom, ez kemény adó, és ez mára már nem is vita hál' istennek itt, a Házban, azt gondolom, ezt önök mindannyian elismerték. A környezetterhelésnél ugyan még folyik a vita, hogy díj, itt azonban már adó.
Ettől még ugyanaz mind a kettő, vagyis nem szolgál mást, mint a költségvetés hiányának pótlását. Ez az egyes energiaféleségek adójánál például közel 10 milliárd forintot ad a bajba jutott költségvetésnek, amennyiben természetesen önök a túloldalról ezt megszavazzák. Merthogy innen, a polgári oldalról szavazatot nem kapnak, azt gondolom, ehhez nem kell túl nagy jóstehetségnek lenni.
Meggyőződésem, hogy már a preambulum is sántít, hiszen egyszerre akarja az energiagazdálkodás és a környezetvédelem céljait figyelembe venni. Ez nehéz mutatvány, nagyon nehéz mutatvány, mindemellett azt gondolom, hogy lehetséges, csak éppen nem úgy, ahogy önök ezt az előterjesztésben szeretnék. Tudniillik a preambulumban ellentmondanak ennek a kettősségnek, amikor csak a villamos energiáról és a földgázról beszélnek, mintha nem is lenne más energia, amely sokkal nagyobb környezeti problémát okoz, mint e két, úgymond, tisztának nevezett energia. Itt elég, ha beszélünk az olajról, a szénről és még sorolhatnám.
Arról nem is beszélve, hogy az sem mindegy - és a kétpercesek során már erre is kitértünk -, a villamos energiát milyen elsődleges energiából nyerjük. Ez nagyon lényeges szempont - önök erre fittyet hánynak, nem is foglalkoznak vele -, hiszen eszerint kéne súlyozni. Ha valamivel szeretnénk a tisztább termelés felé orientálni az energiahasználókat, akkor bizony azzal lehetne súlypontozni, hogy a villamos energiát miből nyerték. Még csak véletlenül sincs erre utalás sem a törvényben, nemhogy megoldási javaslat lenne.
Tisztelt Képviselőtársaim! Önök is elfogadják azt, gondolom, most már több mint kétórás vita után, hogy hatástanulmány nélkül sem lehet mit kezdeni ezzel az anyaggal. Ez a hatástanulmány lenne hivatott arra, hogy bemutassa, miért olcsóbb az energiahatékonyságot és a környezetvédelmet egyszerre szolgáló energiaadó bevezetése. Meggyőződésem egyébként, és a fenntarthatóság ezen elvét maximálisan támogatom, hogy a környezet megóvása ma már elsősorban csak úgy lehetséges, ha az úgynevezett externális költségek ott kerülnek beszámításra, ahová azok valók, ahol keletkeznek. Ezáltal elérhetjük, hogy az az energia lesz a legolcsóbb, amely a legkörnyezetbarátabb módon kerül előállításra, valamint felhasználásra. Ezt se felejtsük el, hogy a felhasználás is szerepet játszhat, például vegyi anyagok előállításánál. Ez a javaslat viszont ezzel egyáltalán nem foglalkozik, szemben a logikus megközelítéssel. Azt a két energiaféleséget támadja, illetve adóztatja meg, amely talán a legkörnyezetbarátabb lehet, mint már említettem.
De vajon mit kezdünk ebben az esetben az országosan tapasztalható, milliárdos nagyságrendű gázberuházásokkal, ha a gázárak ezen és még más intézkedések következtében jelentősen megemelkednek? Visszajönnek ekkor azok az energiahordozók, amelyek nagyságrenddel környezetszennyezőbbek, mint azok, amelyeket most adó alá kívánunk vetni. És a tetejébe még sokkal rosszabb hatásfokúak is, ezáltal még inkább környezetszennyezők.
A javaslat, amennyiben önök ezt elfogadják, elősegíti azt, hogy az elektromos áramot nem a környezetbarát gázból, hanem helyette szénből vagy valami egészen másból, adott esetben az éppen problémát fölvető atomenergiából - de erről most nem szeretnék külön beszélni - állítják elő, vagy más, kevésbé hatékony és környezetterhelő anyag is számításba jöhet. Ahogy tehát említettem, az sem mindegy, hogy a villamos energiát miből állítjuk elő. Ezen törvényjavaslat egyenlőségjelet tesz villamos energia és villamos energia között. Ez nagy baj, mert sem környezetvédelmi, sem energiahatékonysági kitételeknek nem felel meg úgy, ahogy önök ezt a preambulumban megfogalmazták.
Azután az is érdekes kérdés, hogy önök mit kívánnak tenni azért, hogy minél kevesebb energiával állítsunk elő azonos értékeket, vagyis hatékonyak legyünk. Tehát mit kívánnak tenni az energiahatékonyságért? Vajon miért nem szerepel ebben az anyagban, hogy ha már egy ilyen adót kivetünk, akkor mit teszünk az energiahatékonyság terén? Például támogatjuk-e a lakásokban az energiahatékonyabb, a kisebb energiát fogyasztó háztartási eszközök bevezetését? Ezen pénzeket például lehet erre fordítani. De ahogy már az előbb említettem a kétpercesek során, a legolcsóbb és a legtisztább energia az, amit nem kell előállítani - de hát erre megint csak nincs semmiféle utalás.
(13.50)
Azt hiszem, itt a befolyt összeg a bevétel szempontjából érdekes önöknek; semmilyen elvet nem szolgál, és segédeszköz, egy megoldás az adóprés elvének az érvényesülésében. Akkor ezt kell mondani, tisztelt képviselőtársaim: szükséges, kell, az EU-ban is van ilyen, és most éppen jókor is jön, mert a költségvetésben hiányok vannak, tudunk ezen segíteni.
Jellemző az anyag elkészítésére az a sok szakmai hiba, amelyről beszéltem, és amelyek között talán az a legjellemzőbb, ami az alternatív vagy az úgynevezett megújuló energiaforrások között van. Csak azt nem tudni, itt ezek felsorolásának milyen összefüggése van az adótörvénnyel. Tudniillik az lenne a jó, ha kitérne arra, hogy a beszedett adókból ezen energiaféleségeket hogyan és milyen formában kívánja támogatni. Hozzá szeretném tenni, ma még nem is tisztázott egyébként, környezetvédelmi szempontból önök beszélnek a szélenergiáról: tessék megkérdezni a környezetvédelmi minisztert, mondjuk, a Hanság nagy részén miért nem engedik a szélerőművek telepítését. Tehát önök felsorolnak olyan alternatív energiaforrásokat - ami nagyon helyes egyébként és jók ezek -, amelyekre ma még például a környezetvédelem és a természetvédelem azt mondja, hogy nem, mert madártemetőnek nevezik ezeket a helyeket, ahol ezek a szélkerekek működnek. Tehát önök felsorolták, hogy ez jó, miközben a szakma, amelyhez tartozna ez a törvény, teljesen mást mond ezekről a dolgokról.
Azután arról nem is beszélve, hogy például a vízenergia vagy a termikus energia bizonyos keretek között megújuló energia. Nem tudom, a vízenergiánál miként vélekednek arról, hogy a vízenergia megújuló energia. Vajon figyelembe veszik-e, hogy egy síkvidéki erőmű esetében a folyók alatt található vízbázisok - mint mondjuk, a Szigetközben - mennyiben megújuló vízbázisok, ha a vizet elszigeteljük tőle? Mennyiben marad meg az ivóvíz, amely tíz év múlva az egyik legfontosabb stratégiai kincs lesz? Mennyiben marad meg? Megújuló-e ebben az esetben az energiaforrás? Valamelyik képviselőtársam említette - bocsánat, nem tudom, hogy éppen ki volt -, hogy a termikus energia sem kimeríthetetlen, tehát ebben is gondolkodni kell. Viszont vannak feltétlenül kimeríthetetlennek tűnő energiák: ezek például a biomassza; a napenergia, amíg a Nap süt; a szélenergia, amíg a szél mozog - ezek valóban azok.
Azután már említettem (Gőgös Zoltán közbeszólása.)… Majd ha mikrofon lesz a képviselő úrnál, akkor hallom, mert így most nem értem, csak azt hallom, hogy duruzsol - az sem rossz hatás, csak nem értem.
Aztán a bioenergia meghatározásánál már elmondtam, hogy itt miről van szó. A bioenergia mint ilyen: rendelkeznek emberek ilyen képességgel, hogy nagyobb az ő energiájuk, mint a másiké, de azért ezt már ne használjuk fel az energiagazdálkodásban - ne adj' isten, nehogy meg is adóztassuk! Szóval azért az furcsa lenne, ha valakinek nagyobb energiája van, mint a másiknak, még a tetejében meg is adóztatnánk. Persze, nem erről van szó a javaslatban: a biomasszáról - csak hát ugye gyorsan kellett ezt a törvényt hozni, hiszen éppen ennyi és éppen most kellett ez az összeg, ami e két törvényjavaslatban szerepel. Tehát ha netán elfogadják ezt a javaslatot, tisztelt képviselőtársaim, ott a túlsó felén, akkor javasolom önöknek, ezt javítsák ki, mert ez…, enyhén szólva nagy szakmai hiba.
Azután az, hogy önök felmérések hiányában mire alapozzák, hogy ettől jobb lesz az energiatakarékosság, tudatosabb, versenyképesebb lesz az energiafelhasználás, ezt önök elhiszik, mert hiszen az önök törvénye; védjék is, de ezt mi igazából innen nem tudjuk.
Azt, hogy nem érinti a lakosságot, több képviselőtársam elmondta. Képviselőtársaim, minden adó, bárkire vetjük ki, bármi az érintettek köre, végső soron a lakosságot érinti, mert nem is érinthet mást.
Vajon mi indokolja a törvényjavaslatban azt, hogy vegyipari alapanyagként nem terheli adó a villamos áramot és a földgázt, hiszen azt gondolom, ekkor hozzuk létre a legkörnyezetszennyezőbb anyagokat. Gúr Nándor képviselő úr most nincs itt, de neki mondanám: ha valami szennyezi a környezetünket, akkor azok a vegyi anyagok.
Az, hogy mennyit fordítunk környezeti célokra, nincs benne a törvényjavaslatban. Az EU-s direktíváknál, illetve az EU-s minimumösszegeknél sokkal magasabbat állítottunk be.
Tisztelt Képviselőtársaim! Lejárt az időm, ezért csak egy mondatot hadd jegyezzek meg. A tavalyi évben, amikor a bírságokat szerettem volna növelni a költségvetésben, amelyek minimális összegen voltak, önök nem támogatták. Tudják, miért, tisztelt képviselőtársaim? Azért, mert az Orbán-kormány idejében elért gazdasági jólétből még volt pénz, lehetett belőle osztogatni, lehetett belőle sok mindent tenni.
A probléma az, tisztelt képviselőtársaim, hogy mára nincs. De a bajokat a gyökerénél kezdjük: jó gazdaságpolitika kell, és nem olyan adótörvények, amelyek csak a nevükben környezetvédelmiek, egyébként pedig ellene vannak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.)
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem