DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha már itt sporthasonlatok is szóba jöttek, a legjobb ismereteim szerint még olimpiát is lehetett maratonban nyerni “meztéláb” futva, de azt gondolom, ezzel nem érdemes a vitát terhelni.
Az viszont sokkal érdekesebb kérdés, hogy hová is fordítódik, milyen célokra kerül felhasználásra az adófizetők pénze.
(12.30)
Azt gondolom, hogy mint minden más adónem, ez az adónem is egyik forrása a költségvetésnek, és a költségvetési törvény kapcsán fogunk arról beszélni, hogy miről van szó. Itt egy összességében 11-14 milliárdos tételről van szó, ez az összköltségvetés szempontjából, azt gondolom, egy nagyon minimális összeg. Persze, akinek közvetlenül fizetni kell, az adóalanynak, akár nagy összeg is lehet, hogy aztán tényleg pontosan mennyit fizet a fogyasztó, az pedig már sokkal, de sokkal kisebb, de sok kicsi sokra megy.
Az a gondolat, amit Arnóth úr volt oly kedves megfogalmazni, hogy azt kérte számon az energiaadóról, hogy akkor mutassuk ki, hogy milyen konkrét környezetvédelmi célokat szolgál - a költségvetési törvénynél ezt majd megbeszéljük. De ezt az energiaadóval kapcsolatosan fölvetni nem túl célszerű, hiszen a környezet védelméről szóló törvény, a '95. évi LIII. törvény a 60. §-ában a környezetterhelési díjról beszél olyképpen, hogy az abból befolyó összegek túlnyomó többségét kell közvetlenül környezetvédelmi célokra fordítani. Azt gondolom, hogy ezt a részét nyilván akkor érdemes megbeszélni, amikor majd a környezetterhelési díjról szólunk. Az energiaadóval kapcsolatosan ebben a vonatkozásban egyszerűen tudomásul kell venni, hogy növeli azokat a forrásokat, amiket többek között környezetvédelmi célokra is lehet fordítani.
