BALLA GYÖRGY
BALLA GYÖRGY
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Lehet, hogy egy meglepő bejelentéssel fogom kezdeni: egyetértek Kovács Tibor képviselő úrral. Egyetértek abban, hogy erről a törvényjavaslatról tízperces időkeretben egy kormánypárti képviselőnek jót mondani tényleg meglehetősen bonyolult feladat. Ugyanakkor sajnos azt is be kell valljuk, hogy a tízperces időkeret az e törvényjavaslat hibáira való rávilágításra meglehetősen rövidnek tűnik. Éppen ezért mi megpróbáltuk egymás között megosztani a feladatot, és minden egyes rendes felszólásban következő fideszes képviselőtársam más-más megközelítésben fogja elmondani a törvényjavaslattal kapcsolatos kritikáit.
Ebben a munkamegosztásban számomra az a feladat jutott, hogy nézzük meg, milyen környezetben kívánja bevezetni a kormány ezt az új adónemet. Merthogy minden egyes új adónem, azt gondolom, lehet jó és lehet rossz - a leginkább persze rossz. De ez mindenképpen attól függ, hogy milyen az a környezet, amelyben be kívánjuk vezetni; milyen az a gazdasági környezet, és ha energiaadóról van szó, akkor milyen az az energiapolitikai környezet, amelyben új adót kívánnak az energiákkal kapcsolatban bevezetni. Magyarul: mit tett a kormány az elmúlt másfél esztendőben, és mit szándékozik tenni a közeljövőben? Mi tehát az a környezet, mi vár ránk, amikor egy újabb adóval fogják növelni az emberek terheit?
Nem lesz gázáremelés - hallottuk a választási kampányban eleget; Medgyessy Péter, Kovács László, Lendvai Ildikó szajkózták megállás nélkül. Szocialista röplapok tízezerszám adták a választók tudtára mindezt. Lassan mondták, hogy mindenki megértse. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenki meg is értette. A kampány elmúlt, és maradtak a rideg tények.
Nézzük, mit is tett a Medgyessy-kormány másfél év alatt, és nézzük meg azt is, hogy mire készül a közeljövőben! Sokat nem vártak a választási ígéretek megszegésével, hiszen 2002 júliusában a nagyfogyasztók számára megemelték a gáz árát mintegy 4 százalékkal. Aztán, nyilván az önkormányzati kampány miatt, majdnem fél évig bírtak magukkal, és csak az idén januárban jelentették be, hogy 2003 májusától újabb 12 százalékos gázáremelés lesz. Akkor azonban nem elégedtek meg a nagyfogyasztói emeléssel, ebből már bőven kijutott mindenkinek: a családoknak, iskoláknak, óvodáknak, mikro-, kis- és középvállalkozóknak is. Túl vagyunk a nehezén, gondolhattuk, de a Medgyessy-kormány nem ismer lehetetlent.
(13.00)
Egy évben nem elég egy emelés, még akkor sem, ha az emelés mértéke a tervezett infláció háromszorosával egyezik meg.
Eljött október, és újra döntött a kormány. Gázáremelést akarunk - követelték a miniszterek, és úgy is lett. Október 15-től újabb, átlagosan 16,4 százalékos emelésnek nézünk elébe, merthogy erről döntött a kormány. De ha már lúd, akkor legyen kövér, csak nem képzeli bárki is, hogy a Medgyessy-kormánynak ennyi elég!? Még mit nem, növeljük az adókat is! Az áfát csak 3 százalékkal, de nyomban vezessünk be egy új adót is, és adjuk neki a frappáns energiaadó nevet, vagy fűszerezzük meg ezt némi környezetterhelési díjjal. És hogy nehogy azt mondhassa bárki, hogy igazságtalanul bánunk a gázzal - gondolta Medgyessy Péter -, ne hagyjuk már nyugton a villamos energiát sem. Ezért idén januártól átlagosan 10 százalékkal megemelték a villamos energia árát is.
Megnyugtatásul lassan mondták, hogy mindenki megértse, hogy az idén már nem lesz villanyáramár-emelés. Ekkor már sejteni lehetett a bajt. Talán furcsállják képviselőtársaim, hogy a kormány januártól egészen augusztusig tartotta a szavát, és csak augusztusban emelte meg újra a villanyáram árát; igaz, akkor viszont 9 százalékkal, tehát az infláció duplájával. Ez biztosan a szociális érzékenységük miatt van, és csak a szociális érzékenység számlájára írható az is, hogy az idei áremelések együttes mértéke megegyezik az infláció négyszeresével.
Hiába no, a kormány úgy működik, mint egy bank, kipréseli az emberekből az utolsó leheletet is. Ezért aztán jövőre a villamos energia áfáját már nem 3, hanem 13 százalékkal akarja a kormány megemelni. Ez nyilván legalább ekkora áremelést eredményez. És természetesen az energiaadó, környezetterhelési díj ugyanúgy erre a szektorra is érvényes lesz.
(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Tisztelt Képviselőtársaim! E röpke történeti áttekintés után nézzük a számokat, nézzük, mibe kerül mindez a magyar családoknak. Nézzük a gáznál! A lakossági fogyasztókat a bejelentett áremelések és az ismert adómódosítási javaslatok közvetlenül 8,3 százalékos gázszámla-növekedéssel érintik. Ez, hölgyeim és uraim, a távfűtéssel együtt 15 milliárd forint többletkiadást jelent. Ez csak a közvetlen hatás, ez az a 15 milliárd forint, amelyet közvetlenül fognak az emberek az eddigieken felül kifizetni a fűtésért és meleg vízért jövőre.
A kis- és középvállalati szektor gázszámlája 33 milliárd forinttal, 41 százalékkal nő jövőre. Ebből 37 százalék az áremelés, a többi az adó, döntően az energiaadó. Ugye, nem gondolja senki, ugye, nem gondolja még a miniszterelnök úr sem, hogy a hazai kis- és középvállalati szektor ezt az összeget le tudja nyelni? Mert ha a miniszterelnök úr azt gondolná, hogy a vállalkozások ezt nem hárítják át a lakosságra, akkor én lassan mondom, hogy mindenki megértse: ez sajnos nem lesz így. Mert ezt az összeget a pék a kenyér árába, a cukorgyár a cukor árába, a baromfitenyésztő a csirke árába, a téglagyár pedig a tégla árába fogja beépíteni. És a fogyasztó ezt vagy megfizeti, ha tudja, vagy nem; de ha nem, akkor nem tudja eladni a termékét, tehát csődbe megy a pék, az állattartó, az építőanyag-ipar vagy a cukorgyár. Ha csődbe mennek, akkor pedig embereket bocsátanak el, tovább nő a munkanélküliség.
És még nincsen vége a sornak, tisztelt képviselőtársaim. Mert nemcsak a családok fűtési költségei, nemcsak a kenyér, a cukor, az építőanyag és még ezer más termék és szolgáltatás ára nő jövőre a gáz és adóemelések miatt, hanem az óvodák, iskolák, bölcsődék, szociális intézmények, kórházak kiadásai is. Ebben a szektorban a földgázt terhelő adók és az áremelés együttes hatása elérheti az 52 százalékot, azaz 11 milliárd forintra becsülhető. Mindez akkor, amikor az önkormányzatokat még az idei fekete évhez képest is alulfinanszírozzák jövőre, tehát remény sincs arra, hogy az önkormányzatok magukra tudják vállalni ezt a terhet. A gázszámlákat pedig ki kell fizetni, tehát legalább ennyivel kevesebbet tudnak az önkormányzatok iskolák felújítására, az óvodák kifestésére, játszóterek építésére, tanszerek és taneszközök vásárlására fordítani. Ennyit a gyerekek évéről, tisztelt államtitkár úr.
A nagyipar gázszámlája ehhez képest már csak kisebb mértékben, körülbelül 10 százalékkal fog nőni jövőre, de összességében ez is 20 milliárd forint összeget tesz ki. Ebben a szférában is 20 milliárd forinttal kevesebb marad beruházásokra, fejlesztésekre. Ennyit a versenyképesség javításáról, tisztelt államtitkár úr.
A kormány gazdaságpolitikájának eredményeként a fogyasztók gázszámlája jövőre mindösszesen mintegy 79 milliárd forinttal fog nőni. Az áram esetében semmivel sem jobb a helyzet, csak a levegőterhelési díj mintegy 1 százalékkal emeli az áramtermelés költségeit, hasonló hatást gyakorol a termelés költségeire a jelentős gázáremelés is. Óvatos és optimista szakértők szerint jövőre legalább 4 százalékos átlagos áremelés várható. Ez az áfakulcs változásával együtt, 10,5 milliárd kilowattóra lakossági értékesítés mellett 16 százalékos kiadásnövekedést eredményez, melynek közvetlen hatása jelenleg még nem becsülhető meg, de a családokra várhatóan 41,4 milliárd forint terhet fog róni. A közvetett hatás ennél csak nagyobb lehet.
És mit fognak tenni az áram- és gázszolgáltató cégek az energiaadóval? Nyilván olyan számlát fognak kibocsátani, amelyben ezt a díjat a fogyasztókra fogják áthárítani. Olyan számlát fognak kibocsátani, ahol a nettó díjba beépítik az energiaadó mértékét. Erre a számlára fog rárakódni a megemelt áfa, önök tehát, tisztelt államtitkár úr, még az energiaadót is képesek megadóztatni. Ügyes, gratulálok hozzá!
Nos, ez az a gazdasági környezet, amelyben önök új adót akarnak bevezetni, újra kívánják növelni az emberek terheit. Ezt épeszű ember nem fogadhatja el, én javasolom, hogy a kormány vonja vissza ezt a javaslatot, senki nem támogathatja ezt jó szívvel.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
