SISÁK IMRE JÁNOS
SISÁK IMRE JÁNOS
SISÁK IMRE JÁNOS (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Asszony! Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum is örömmel üdvözölte azt az országgyűlési határozati javaslatot, amely a parlagfű termőterületének visszaszorítása, csökkentése érdekében nyújtatott be az Országgyűléshez, és amely a “Parlagfűmentes Magyarországért” eseti bizottság felállítását tűzte ki célul.
Azért tartottuk ezt fontosnak, hiszen tudjuk, hogy egyes becslések, illetve tapasztalati adatok alapján Magyarországon 2,5 millió magyar állampolgár szenved az elviselhetetlen pollenallergiától. Ennek legfőbb oka, hogy a levegőben megengedhetetlenül magas a gyom, elsősorban a parlagfű pollenkoncentrációja. Az allergiára, asztmára szedett gyógyszerek az egészségügyi szervezetek kimutatása szerint éves szinten meghaladják a 13 milliárd forintos nagyságrendet. 2001-ben elképesztően magas volt ez az összeg, hiszen 13 milliárd 221 millió 721 ezer forintot tett ki az e célra előállított gyógyszerekre történő kiadás.
A parlagfű termőterületének visszaszorítása, ezáltal az allergiás megbetegedések számának csökkentése, tehát a parlagfű elleni hatékony védekezés érdekében kezdte meg a munkáját a “Parlagfűmentes Magyarországért” névvel működő eseti bizottság. A parlament teljes konszenzussal, egyhangú döntéssel hozta létre ezt a bizottságot, és fogadta el az országgyűlési határozati javaslatot. A cél minden képviselő számára támogatandó volt, és a határozati javaslat is időben került benyújtásra 2002. szeptember 17-én. Azzal viszont már némi gondunk volt, hogy ez ténylegesen döntésre csak 2003. február 17-én kerülhetett ide a parlament asztalára, és a bizottság felállításáról csak 2003. február 26-án született döntés.
Miért is lett volna fontos az, hogy a 2002. szeptember 17-én benyújtott országgyűlési határozati javaslat még 2002-ben elfogadásra kerüljön? Természetesen azért, mert most is láthatjuk, hogy sajnos az ország 2004-es állami költségvetését a kormányzat már benyújtotta a parlamentnek, és amikor a bizottság az idei esztendőben megkezdte a munkáját, akkor a 2003. évi állami költségvetés szintén elfogadásra került.
Így nyilvánvalóan 2003-ban nem következhetett be az, hogy jelentős forrásnövekedés jöjjön erre a területre, amely hatékonyan szolgálhatta volna a megelőzést az idei esztendőben, pedig az általam az előzőekben elmondott számadatokból nem kérdőjelezhető meg az, hogy a megelőzés hatékonysága komoly megtakarítást jelenthetett volna a gyógyszerkiadások terén, nem beszélve a gyógyító tevékenységről.
Az egyes minisztériumok beszámolóját követően megállapítottuk, hogy 2003-ban sem a jogszabályi környezet változása, sem komoly többletforrás nem állt rendelkezésre a parlagfű elleni hatékony védekezés fokozása érdekében. Ez pedig azt eredményezte, hogy a szinte teljes egyetértéssel végzett bizottsági munka sem kecsegtetett gyors eredménnyel, ami az allergiától szenvedő betegek helyzetét rövid távon javíthatta volna.
Az 5 millió hektár fertőzött terület csökkentése a bizottság egyöntetű véleménye szerint csak a közérdekű védekezés végrehajthatósága érdekében rendelkezésre álló források milliárdos nagyságrendű forrásnövelésével biztosítható. A Magyar Demokrata Fórumnak az volt a véleménye a 2003. február 17-ei vitanapon, hogy minimum 3 milliárd forintos nagyságrendű összeg lenne szükséges a hatékony védekezés érdekében. Ezt haladta meg a Fidesz-frakció véleménye, amely azt mondta, hogy 8 milliárd forintos összeg lenne szükséges a parlagfű elleni küzdelemben.
Itt is igaz lehet az a régi magyar mondás, hogy sok bába között elvész a gyermek, hiszen hét minisztérium beszámolóját hallgatta meg a “Parlagfűmentes Magyarországért” bizottság, amelyek több-kevesebb sikerrel biztattak a parlagfű elleni védekezést illetően. Ezért is született az országgyűlési határozati javaslat egy pontja, hogy a parlagfű elleni védekezés összehangolására tárcaközi és a megyei koordinációt biztosító tárcaközi bizottságot kell létrehozni. Nem elvetendő azonban az a módosító javaslat, amely arról szól, hogy a tárcaközi bizottság munkájának az összehangolására 2003. október 31-éig kormánybiztost kellene kinevezni.
A “Parlagfűmentes Magyarországért” eseti bizottság munkájáról szóló határozati javaslatot az 1/2003. (V.13.) számú határozattal fogadtuk el, amely egy sokkal szélesebb, mélyebb elemzést tartalmazott, mint az itt előttünk fekvő országgyűlési határozati javaslat - természetesen ezt azért szűkített formában kellett ide terjeszteni.
Az én nagy fájdalmam, hogy a “Parlagfűmentes Magyarországért” bizottsági határozat 3/8. pontja nem valósulhatott meg 2003-ban, annak ellenére, hogy azt a bizottság minden egyes tagja támogatta. Ez egyébként azt irányozta volna elő, hogy már 2003-ban 600 millió forintos többlet álljon rendelkezésre a parlagfű elleni védekezés és hatékony küzdelem érdekében, egyrészt a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium költségvetésében, másrészt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium költségvetésében.
Ugyancsak 2003-ban javasoltuk azon 100 millió forintos pályázati forrás előteremtését, amely a fertőzött területek beazonosítását szolgáló GPS-ek beszerzését szolgálta volna - sajnos, még mindig nem történt ezen a területen semmi.
Egyébként a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium gyakorlata mindenképpen dicsérendő, hiszen az elmúlt évhez képest, amikor 50 millió forint állt rendelkezésre a zöld forrás pályázati kereteken belül, és összesen 88 pályázó nyerhetett el támogatást, ebben az évben az úgynevezett biológiai allergének koncentrációjának csökkentése érdekében kiírt pályázatnál az 50 millió forintos összeget 63 millió forintra növelte a minisztérium, és közel száz pályázó nyerhetett el támogatást. Persze, természetesen abban az esetben, ha a “Parlagfűmentes Magyarországért” bizottságnak a javaslata elfogadást nyerhetett volna, akkor azon pályázók is támogatást szerezhettek volna, akik a pályázati szűrőkön kiestek.
Rendkívül fontos ezen a területen a felvilágosító munka, hiszen szintén a zöld forrás pályázati lehetőségeken belül van az úgynevezett zöld falu program, azonban megállapítható, hogy a kétezer lakosnál kisebb önkormányzatok közül rendkívül kevesen pályáznak a parlagfű-mentesítés céljait szolgáló pályázati pénzekre.
Mondhatnánk persze azt is, hogy a pénz nem minden, de sajnos a jó szándék és a papírra vetett akarat a nyáron édeskevésnek bizonyult a virágzó parlagfű ellen, amely mára ezrével szórja el a jövő évi utánpótlást jelentő magvakat. Nem lehet szó nélkül elmenni az önkormányzatok és a civil szervezetek szerepvállalása és hatékony felvilágosító munkája mellett.
(14.30)
Ezek azok a szervezetek, amelyek sokszor állami források nélkül, önkéntes aktivisták százainak munkáját felhasználva próbálják felhívni a lakosság figyelmét a parlagfű elleni védekezés fontosságára, nemegyszer jó ötletekkel ösztönözni lakóközösségeket a környezetükben lévő parlagfű összegyűjtésére és megsemmisítésére. Megállapítható azonban, hogy a védekezés összehangolása, magyarán tárcaközi bizottság létrehozása nélkül, valamint a védekezés hatékonyságának a jogi szabályozás változtatásával történő alátámasztása, illetve a védekezés költségeinek az egyes évi költségvetési törvényekben történő biztosítása nélkül érzékelhető változás a parlagfű elleni küzdelemben nem érhető el.
A Magyar Demokrata Fórum támogatja az országgyűlési határozati javaslat elfogadását, természetesen módosító indítvány benyújtását követően, azzal a megjegyzéssel, hogy amennyiben a jogszabályi környezet változása, a munka összehangolása és a források növekedése nem segíti a parlagfű elleni küzdelmet, akkor csak oldalak tucatjaival gazdagodtunk, elfogadtunk egy bizottsági jelentést, egy országgyűlési határozati javaslatot, de eredményt nem értünk el. Itt aztán végképp igaz lehet az a mondás, hogy a tett halála az okoskodás, ezért arra ösztönzöm a parlament minden egyes képviselőjét, a kormány képviselőit, hogy a 2004. évi állami költségvetés elfogadása során azt a minimum 1,5 milliárd forintos összeget, amely kimaradt a 2003. szeptember 30-áig benyújtott állami költségvetés tervezetéből, feltétlenül építsük be. Természetesen nem mindegy, hogy hová fog ez a 1,5 milliárd forintos összeg vándorolni; a közérdekű védekezés hatékonyságának az eléréséhez feltétlenül fontos a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény módosítása, de természetesen ez is csak akkor lehet hathatós, ha még ebben az évben dönt erről a parlament, és a következő évi parlagfűvirágzás előtt már ténylegesen komoly, kötelező és végrehajtható határozatok születnek meg.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
